A tudományos publikáció fontos része a tudományos kutatásnak, és fontos szerepet játszik az ismereteknek a nagyközönséggel való megismertetésében. A nyílt hozzáférésű folyóiratok fejlődése, amelyek előfizetés nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé teszik a tudományos kutatást, az elmúlt években kihívást jelentett a hagyományos publikációs modell számára. A PLOS ONE kiemelkedik e nyílt hozzáférésű kiadványok közül, és a tudományos ismeretterjesztés egyedülálló megközelítéséről híres.
Ez a cikk a PLOS ONE impakt faktorát, például a jelentős jellemzőket, a publikálási kritériumokat, a szakértői értékelési folyamatot, a nyílt hozzáférés iránti elkötelezettséget és más fontos témákat tárgyalja.
Mi a folyóirat impakt faktor?
A folyóirat impakt faktor egy olyan statisztika, amely kiszámítja az egy adott folyóiratban egy adott időszak alatt megjelent cikkek által szerzett hivatkozások átlagos számát. Az impakt faktor kiszámítása úgy történik, hogy a folyóiratban egy adott évben megjelent cikkek által szerzett összes idézettséget elosztjuk az ugyanabban az évben megjelent cikkek teljes számával.
Gyakran használják egy folyóirat fontosságának értékelésére, mivel a magasabb impakt faktorok azt jelzik, hogy a folyóiratot széles körben olvassák és hivatkoznak rá a saját területén. A kutatók, a kiadók és a finanszírozó ügynökségek ezt a mutatót használhatják egy adott folyóiratban megjelent kutatások minőségének és hatásának megítélésére.
Meg kell jegyezni, hogy az impakt faktor nem tökéletes mérőszáma egy folyóirat hatásának, és számos okból megkérdőjelezték. Az impaktfaktor például elfogult lehet a folyóiratokkal szemben, amelyek áttekintő cikkeket publikálnak, vagy azokkal szemben, amelyek olyan területeken jelennek meg, ahol a cikkekre nagyobb valószínűséggel hivatkoznak, mint például a klinikai orvostudományban. Ezenkívül a folyóirat olyan tanulmányok közzétételét támogathatja, amelyekre nagyobb valószínűséggel hivatkoznak, mint az eredetibb vagy a társadalomra nagyobb hatást gyakorló tanulmányokét.
Mi a PLOS ONE impakt faktor?
2006-os indulása óta a PLOS ONE a világ egyik legsikeresebb nyílt hozzáférésű folyóirata. Rendszeresen a legjobb folyóiratok között szerepel a maga területén, impakt faktorával, amely az idők során fokozatosan nőtt.
A PLOS ONE 2020-ban 3,240-es impakt faktorral rendelkezett, és 2021-ben tovább javult, elérve a 3,752-es értéket, ami 2012 óta a legmagasabb érték. A folyóirat impakt faktora számos éven keresztül folyamatosan 2,0 felett volt, ami azt mutatja, hogy a folyóirat elkötelezett a magas színvonalú kutatások publikálása iránt a legkülönbözőbb területeken.
A PLOS ONE hatóköre
A PLOS ONE eredeti kutatási cikkeket tesz közzé a tudomány számos területén, többek között a biológia, az orvostudomány, a fizika, a mérnöki tudományok, az informatika és a pszichológia területén. A folyóirat hatóköre széles, és olyan cikkeket ösztönöz, amelyek kiemelik a jelentős tudományos eredményeket.
A PLOS ONE széleskörűsége abban a tekintetben figyelemre méltó, hogy a folyóirat nem veszi figyelembe a kutatási eredmények észlelt értékét vagy hatását, amikor kiválasztja, hogy közzéteszi-e a cikket. Ehelyett a folyóirat a kutatás tudományos megbízhatóságára és a tudományos közösséghez való hozzájárulásra összpontosít. Ez a módszer garantálja, hogy a lényeges tudományos eredményeket nem hanyagolják el a vélt hatás vagy vonzerő hiánya miatt, és lehetővé teszi a kutatások szélesebb körének közzétételét.
Cikkek típusai
- Kutatási cikkek: Ezek a PLOS ONE-ban megjelent cikkek a legelterjedtebbek. Eredeti kutatáson alapuló új tudományos eredményeket közölnek. A kutatási cikkek tipikus tudományos felépítése a bevezetés, a módszerek, az eredmények és a vita részekből áll. A kutatási cikkekben közölt eredményeket robusztus és statisztikailag megalapozott adatokkal kell alátámasztani.
- Rövid jelentések: A rövid jelentések olyan rövidebb írások, amelyek előzetes vagy kis léptékű kutatási eredményeket kínálnak. Általában nem több mint 3000 szó hosszúak, és nem térnek ki annyi információra, mint a kutatási cikkek. Lehet, hogy nem tartalmaznak olyan mértékű statisztikai elemzést, mint a kutatási cikkek, és feltáró jellegű eredményeket közölhetnek.
- Módszertani cikkek: A módszertani cikkek a tudományos kutatás új vagy jobb módszereit írják le. Ezek középpontjában új statisztikai módszerek, kísérleti tervek vagy adatelemzési megközelítések kidolgozása állhat.
- Szerkesztőségi cikkek: A szerkesztőségi cikkek az aktuális tudományos kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítások. A szerkesztőségi cikkeket gyakran a folyóirat szerkesztői teszik közzé, de egy adott téma meghívott szakértői is írhatják.
- Perspektívák: Ezek a cikkek alternatív nézőpontot nyújtanak egy tudományos kérdéshez. A nézőpontok alapulhatnak személyes tapasztalatokon, vagy az adatok elemzésének vagy értelmezésének eredeti megközelítését kínálják.
- Könyvkritikák: Ezek a tudományos kutatásról szóló könyvismertetők. A könyvkritikákat gyakran az adott terület meghívott szakemberei írják.
- Előnyomtatások: Még nem publikált kutatási cikkek lektorált változatai. A PLOS ONE elfogadja az előnyomtatványokat, és arra ösztönzi a szerzőket, hogy az előnyomtatványokat tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára. Az előnyomtatványok nem tekinthetők korábbi publikációnak, és nem befolyásolják a szakértői bírálati folyamatot.
A közzététel kritériumai
A PLOS ONE szigorú publikálási követelményeket támaszt a szerzőkkel szemben, amelyeket be kell tartaniuk ahhoz, hogy munkájukat figyelembe vegyék a publikáláshoz. Ezek a kritériumok garantálják, hogy a közzétett kutatások magas színvonalúak és szigorúak legyenek, valamint megfeleljenek az etikai normáknak.
A PLOS ONE-ban való publikálás főbb kritériumai a következők:
- Tudományos szigor: A kutatásnak tudományosan érvényesnek kell lennie, világosan meghatározott célkitűzésekkel, megbízható adatokkal és megfelelő statisztikai elemzéssel.
- Eredetiség és jelentőség: a kutatási projektnek egyedülállónak kell lennie, és képesnek kell lennie arra, hogy jelentősen hozzájáruljon a területéhez.
- Reprodukálhatóság és átláthatóság: A kutatást úgy kell kidolgozni és elvégezni, hogy más kutatók is meg tudják ismételni az eredményeket. A szerzőknek megfelelő anyagot és dokumentációt is kell adniuk a kutatás átláthatóságához és ellenőrzéséhez.
- Etikai normák: A kutatás során be kell tartani az etikai normákat és irányelveket, és be kell jelenteni az esetleges összeférhetetlenséget.
- Világosság és olvashatóság: A kutatási eredményeket világos és tömör nyelven kell megfogalmazni, elegendő információval ahhoz, hogy az olvasók megértsék a kutatást és annak következményeit.
A szakértői értékelési folyamat
Annak garantálása érdekében, hogy minden közzétett cikk szakmailag lektorált és magas színvonalú legyen, a PLOS ONE többlépcsős szerkesztői szűrési és értékelési eljárást alkalmaz.
Először belső minőségellenőrzésre kerül sor az esetleges nehézségek feltárása érdekében, mint például a versengő érdekek, az etikai normák betartása, az adatok hozzáférhetősége, a pénzügyi közzétételek, valamint a tudományos vagy szakpolitikai követelmények. Ekkor a szerzőket felkérhetik a változtatásokra vagy magyarázatra.
A minőségellenőrzésen való átjutás után minden cikket egy szerkesztőbizottsági taghoz rendelnek, aki elvégzi a szakértői értékelést, és eldönti, hogy elfogadja-e, elutasítja-e a kéziratot, vagy módosításokat javasol. A szerkesztési és szakértői értékelési folyamatról átfogó áttekintést adunk.
Folyóirat időzítés
Ez a táblázat a közzététel különböző szakaszait és az egyes folyamatok becsült ütemezését mutatja be 2020 januárjától 2022 júniusáig. Az adatok között szerepel az első szerkesztői döntésig, az első döntésig, a végső döntésig, az elfogadásig és a közzétételig eltelt idő.
| Kiadási szakasz | január - június 20 | Július - december 20. | január - június 21. | Július - december 21. | január - június 22. |
|---|---|---|---|---|---|
| Idő az első szerkesztői döntésig (elutasítás vagy szakértői értékelés) | 12 nap | 16 nap | 12 nap | 15 nap | 17 nap |
| Az első döntésig eltelt idő | 44 nap | 47 nap | 48 nap | 53 nap | 62 nap |
| A végső döntésig (elutasítás vagy elfogadás) eltelt idő | 83 nap | 84 nap | 90 nap | 105 nap | 118 nap |
| Az elfogadásig eltelt idő | 144 nap | 149 nap | 157 nap | 170 nap | 196 nap |
| Idő a megjelenésig | 169 nap | 162 nap | 170 nap | 177 nap | 205 nap |
| Az elfogadástól a publikálásig eltelt idő | 13 nap | 11 nap | 10 nap | 9 nap | 10 nap |
Kiadási díjak
Az alábbi táblázat a PLOS ONE kiadási díjait foglalja össze 2023. február 6-tól:
| Cikk típusa | Kiadási díj (USD) |
|---|---|
| Nyilvántartott jelentés jegyzőkönyv | $1,477 |
| Regisztrált jelentés cikk | $856 |
| Laboratóriumi protokollok | $1,214 |
| Tanulmányi protokollok | $1,931 |
| Minden más cikk | $1,931 |
További információ áll rendelkezésre itt.
Nyílt hozzáférés
A PLOS ONE a nyílt hozzáférésű publikálás szakértője, ami azt jelenti, hogy a folyóiratban megjelent cikkek szabadon hozzáférhetők minden olvasó számára, korlátozások és előfizetési feltételek nélkül. Ez nemcsak a tudományos kutatást teszi szélesebb körben elérhetővé, hanem biztosítja azt is, hogy a tanulmányok eredményei a kutatóktól a nagyközönségig mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Tudjon meg többet a nyílt hozzáférésű közzétételről a "Mi a nyílt tudomány és miért fontos a kutatásban.“
A PLOS ONE továbbá Creative Commons licenc, különösen a CC BY licenc alatt jelenik meg, amely lehetővé teszi a publikált cikkek újrafelhasználását, terjesztését és továbbfejlesztését az eredeti szerzők megfelelő feltüntetésével. Ez a módszer ösztönzi a nyílt tudományt, mivel lehetővé teszi a kutatási eredmények szélesebb körű felhasználását és megosztását, ezáltal felgyorsítva a tudomány fejlődését.
Készítsen lenyűgöző tudományos infografikákat előzetes tervezési tapasztalat nélkül
Mind the Graph nagy könyvtárral rendelkezik, amely tudományosan pontos illusztrációkat tartalmaz a biológia, az orvostudomány, a kémia és a fizika számos területéről. Ideális alternatíva a tervezési előismeretekkel nem rendelkező kutatók számára, akik kiemelkedő tudományos infografikákat szeretnének készíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.
