A jutalmazási rendszer
A belső motivációjú stratégia szabályozza, hogy mekkora erőfeszítést teszünk egy cél elérése érdekében.
A kérdés az: mi motivál bennünket arra, hogy a lehető legtöbb erőfeszítést tegyük bármilyen cél érdekében, bármilyen jelentéktelennek tűnik is az? Vajon az agyunk próbál minket egy jutalomra csábítani, mint motivációs stratégiára, ami előrevisz minket? Milyen okok állnak tetteink mögött?
A jutalmazási rendszert számos kóros állapot gyengíti, ami motivációhiányt okoz.
A friss tanulmány Japánban megvizsgálták a majmok jutalmazási rendszerének hálózatait, és finomítottak rajtuk. Tanulmányukban a kutatók feltárták a motiváció fokozását célzó jutalmazási rendszerek néhány alapvető szempontját.
Neurológiai szempontból ez az agy jutalmazási rendszerére vezethető vissza, amely befolyásolja a céljaink elérésére való hajlamunkat és a célok elérésével járó elégedettséget.
A kutatók a bizonyos embercsoportok (például a depresszióban, skizofréniában vagy Parkinson-kórban szenvedők, akiknek jutalmazási rendszere jellemzően károsodott) káros pszichológiai nehézségek forrásának azonosítása érdekében vizsgálják a jutalmazási rendszer mechanizmusait, és azt, hogy miként dönt arról, hogy bizonyos cselekvéseket kezdeményez-e vagy sem.
A motiváció dekódolása: Mit találtak a kutatók
Minden nap mérlegeljük egy cselekvés előnyeit és költségeit, és eldöntjük, hogy cselekedjünk-e vagy sem. Az előnyök (jutalmak) növelik a sikeres eredmény valószínűségét, míg az eredmény elérésének költségei (kockázat, késedelem és kemény munka) a jutalom csökkenését eredményezik.
A dopamin (DA) a motiváció kulcsfontosságú összetevője, amely a cselekvés várható jutalma vagy költségei alapján befolyásolja a viselkedést.
A középagyi DA-neuronok fázistüzelésének pozitív augmentációja a potenciális jutalmakkal, az ellenkező irányú augmentáció pedig a kockázatokkal korrelál.
Ahogy a DA továbbítja a hatását az agyban, azt a DA-receptorok továbbítják, amelyek felkutatják és megkötik a DA-molekulákat, így továbbítva a jeleket az egész idegrendszerben. Ennek ellenére, mivel az egyes receptorok tulajdonságai eltérőek, alapvető fontosságú volt az egyes receptorok DA jelátviteli útvonalra gyakorolt relatív hatásának megértése.
A motiváció megértése érdekében a kutatók makákó majmok segítségével kétféle DA-receptort vizsgáltak: Mindkettő szerepet játszik a jutalom által vezérelt motivációban.
A tudósok szisztematikus megközelítést alkalmaztak a D1R és a DA receptorok modulálására ezekben a majmokban egy olyan molekula beadásával, amely elnyomta a majmok DA-válaszát.
Pozitronemissziós tomográfiával meghatározták, hogy az állatok agyában hány receptor kötődött vagy blokkolódott. Ezt követően a majmoknak feladatokat adtak, amelyeket jutalomért cserébe be kellett fejezniük. Ennek során meghatározták, hogy elfogadják-e a feladatokat vagy sem, és hogy gyorsan reagálnak-e a jelzésekre.
A DA motivációban betöltött szerepének mélyreható megértéséhez elengedhetetlen a DA-minták nyomon követése a haszon- és költségfázisok során, valamint a DA DA receptorokra gyakorolt hatásának mérése.
A személy döntéshozatalát és motivációját befolyásolja a jutalom és a jutalom megszerzésének költségei közötti csere.
Általánosan elfogadott nézet, hogy az emberek és az állatok az azonnali, viszonylag kis jutalmakat részesítik előnyben a nagyobbakkal szemben, amelyekhez időre van szükség.
A DA D1R-en és a D2R-en keresztül történő átvitele révén a költségalapú motivációt a rendelkezésre álló jutalomtól és az adott feladatért felmerülő költségektől (erőfeszítések) függően különbözőképpen szabályozzák. A munkaterhelés-kompenzáció viszont elsősorban a D2R manipulációjához kapcsolódott, mivel a szükséges erőfeszítésnek megfelelően skálázta a jutalmakat.
Két dopaminreceptor-altípus, amelyekről megállapították, hogy egymást kiegészítő szerepet játszanak, segíthet meghatározni a pszichiátriai rendellenességek patofiziológiáját, ha figyelmet fordítanak kölcsönhatásaikra.
Az olyan kutatások, mint az övék, sok ember motivációs szintjének növelésére adnak lehetőséget belső jutalmazási rendszerük manipulálásával.
Ha többet szeretne megtudni róla, kérjük, olvassa el az alábbi hivatkozást.
Hori, Yukiko, et al. "A D1- és D2-szerű receptorok differenciáltan közvetítik a dopaminerg transzmisszió hatását a költség/haszon értékelésére és a motivációra majmokban." bioRxiv (2021): 2020-11. DOI: http://dx.doi.org/10.1371/journal.pbio.3
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.
Hungarian 
English 
Chinese 
Czech 
Dutch 
French 
German 
Italian 
Indonesian 
Japanese 
Korean 
Polish 
Portuguese 
Russian 
Spanish 
Turkish 
Ukrainian 
Swedish 
Romanian 
Bulgarian 
Finnish 
Greek 
Norwegian 
Danish 
Estonian 
Slovenian 
Lithuanian 
Latvian 
Slovak