Tudomány és közösségi média: Lehetőségek és kihívások

A XXI. században a közösségi média átalakította az egyének kommunikációját és információcseréjét. A világ minden tájáról származó összeköttetések erős eszközévé fejlődött, valamint jelentős hatással van a tudományos kutatások elvégzésének, cseréjének és a nyilvánossággal való kommunikációjának módjára.

Ez a cikk a tudomány és a közösségi média jelentőségét, valamint a tudományos kutatásban és kommunikációban való használatukkal járó lehetőségeket és kihívásokat vizsgálja.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a tudomány és a közösségi média?

A közösségi média egyre nagyobb jelentőséggel bír a tudomány területén, és számos előnnyel jár a kutatók és a tudományos közösség számára.

A közösségi média egyik legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi a tudósok számára az egymással való kommunikációt, a szakmai hálózatok kialakítását és az eredményeik megosztását. A tudósok felhasználhatják a közösségi médiát kutatási eredményeik közlésére, segítve a tudományos kutatás ismertségének és hatásának növelését azáltal, hogy a közösségen kívüli szélesebb közönséghez jutnak el.

A közösségi média megkönnyítheti az adatok és erőforrások cseréjét is, ami hatékonyabb és együttműködőbb kutatást eredményezhet, így felgyorsíthatja a tudományos felfedezéseket és csökkentheti a párhuzamos munkát.

Továbbá a közösségi média felhasználható olyan más tudományágakból érkező tudósok bevonására, akiknek egyébként nem lett volna lehetőségük a munkára. Ez új kutatási ötleteket és témákat, valamint a tudományos kihívások multidiszciplináris megközelítését eredményezheti.

Végül pedig a közösségi média hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyilvánosságot bevonja a tudományba és fejlessze a tudományos megértést, ezáltal növelve a közvélemény bizalmát és a tudományos kutatás támogatását.

A közösségi média használatának fontossága a tudományos felfedezések kommunikálásában

A közösségi média képes a kutatás hatásának fokozására és a tudományos érthetőség előmozdítására azáltal, hogy nagyobb közönséggel lép kapcsolatba, valós idejű visszajelzéseket kap, és javítja a közvélemény tudatosságát a tudományról. Számos példa volt már arra, hogy a közösségi média jelentősen előmozdította a tudományt, ami bizonyítja fontosságát:

Ebola járvány Nyugat-Afrikában: A 2014-es nyugat-afrikai ebolajárvány idején a közösségi médiát a betegség terjedésének nyomon követésére, valamint a megelőző és kezelési információk terjesztésére használták. A közösségi médiát a tudósok és a közegészségügyi szakemberek arra használták, hogy kommunikáljanak egymással és a nyilvánossággal, valamint hogy összehangolják a járványra adott válaszlépéseiket.

Földrengések megfigyelése: A közösségi médiát a földrengések és más természeti katasztrófák megfigyelésére is használják. A 2011-es japán földrengés és szökőár idején például a Twittert használták a katasztrófával kapcsolatos információk közlésére és az eltűnt emberek felkutatására.

CORD-19 (COVID-19 nyílt kutatási adatállomány): A CORD-19 adatkészlet tudósok, kutatók és technológiai vállalatok közös erőfeszítése, hogy teljes körű forrást biztosítson a COVID-19 tudományos kutatásához. A kezdeményezés 2020-ban indult a közösségi médiában, amikor a kutatók felhívást tettek közzé a Twitteren, amelyben segítséget kértek a COVID-19-re vonatkozó tudományos kutatások gyűjteményének összeállításához.

Tudomány és közösségi média kezdeményezések

A közösségi média és más online platformok növekvő használata a tudományos kommunikációban szintén számos kezdeményezést eredményezett a tudomány és a közösségi média hatásának jobb megértésére.

Altmetric

Altmetric, a kutatási eredmények közösségi médiában, hírmédiában, blogokban és más online platformokon való hatásának számszerűsítésére szolgáló módszer volt az egyik. Átfogóbb képet ad arról, hogy a kutatás milyen figyelmet kap. Olvass tovább "Altmetric: A végső útmutató a kutatás láthatóságának növeléséhez", hogy többet értsen.

Impactstory és a Nyílt Tudományos Keretrendszer (OSF)

Impactstory és a Nyílt tudományos keretrendszer (OSF) is, ez a két web-alapú platform, amely a kutatási eredmények szervezésére és terjesztésére szolgál. Az Impactstory a kutatási hatás értékelésének alternatív mérőszámaira összpontosít, mint például a közösségi médiában történő említések, letöltések és idézetek, míg az OSF a kutatási projektek szervezésére és terjesztésére szolgáló eszközökre, például az előzetes nyomtatványokra, adatokra és szoftverekre.

Téves információk és álhírek a közösségi médiában

A félretájékoztatás és az álhírek a közösségi médiában komoly és fejlődő kihívást jelentenek. A félretájékoztatás a téves vagy félrevezető információk célzott terjesztése, míg az álhírek a hamis vagy gyártott történetek szándékos terjesztése.

A közösségi médiahálózatokat elmarasztalták a félretájékoztatás és az álhírek terjesztésében játszott szerepük miatt, és számos ellenintézkedés kidolgozásába kezdtek.

Egyes platformok például tényellenőrzési eljárásokat vezettek be, és csökkentették a hamisnak vagy félrevezetőnek minősített információk nyilvánosságra hozatalát. Mások olyan szabványokat vezettek be, amelyek korlátozzák a félretájékoztatás bizonyos típusait, vagy előírják, hogy a vitatott anyagot tartalmazó bejegyzéseken címkéket kell elhelyezni.

A félretájékoztatás és az álhírek kihívásának kezelése a közösségi médiában azonban összetett és időigényes stratégiát igényel. A médiaműveltség javítása, a felelős információmegosztás elősegítése, a független tényellenőrző szervezetek támogatása, valamint a platformok felelőssé tétele a félretájékoztatás és az álhírek terjesztésében játszott szerepükért mind-mind alternatívát jelentenek e súlyos és aggasztó kihívások kezelésére.

Több mint 75,000 pontos tudományos számadat a hatás fokozásához

A számok használata segíthet növelni a kutatásod hatását, és a megfelelő eszközzel sokkal egyszerűbbé teheti a munkádat. Nézze meg Mind The Graph és ismerkedjen meg ezzel a nagyszerű eszközzel, amely több mint 70 000 számadatot ad, hogy segítsen Önnek kiemelkedő kutatást végezni.

Tudományos figurák létrehozása