Akadémiai befolyás: A legfontosabb mérőszámok

Egy híresség sikerét a filmjei vagy rajongói alapján lehet mérni, hasonlóan a kormány által tett jótetteket is lehet mérni az embereken keresztül, és minden egyes munkaköri profil esetében mérhetjük az eredményeiket bizonyos mérőszámokon keresztül. Az egyik ilyen mérőszám, amellyel egy személynek egy tudományos területre gyakorolt hatását mérhetjük, az úgynevezett tudományos befolyás. Ez nagyon fontos, mivel növelheti a kutatást végző tudományos kutatók bizalmát, és arra is ösztönzi őket, hogy különböző területeket fedezzenek fel, és saját területükön felsőbbrendűséget érjenek el.

Ebben a cikkben a tudományos befolyás különböző mérőszámait vizsgáljuk meg, az idézettségtől az altmetrikáig, és értékeljük erősségeiket és korlátaikat. Megvizsgáljuk, hogyan használják ezeket az intézkedéseket a kutatók, a kiadók és az akadémiai intézmények a kutatás hatásának értékelésére, valamint a finanszírozással, az előléptetéssel és a kinevezéssel kapcsolatos döntések meghozatalára.

Mi az akadémiai befolyás?

Azt a hatást, amelyet egy személy vagy egy csoport munkája révén a tudományos közösségre gyakorol, tudományos befolyásnak nevezzük. Az idézetek száma, a szakértői értékelések és az adott tudományterülethez való hozzájárulásért elnyert díjak mind felhasználhatók ennek mérésére.

Az akadémiai befolyást általában egy adott személy szakterülethez való hozzájárulásának kaliberét és jelentőségét jelző mutatónak tekintik, és jelentős hatással van a kutatások elvégzésére. A magasan jegyzett akadémikusok gyakran jelentős hatást gyakorolnak szakterületük fejlődésére, és munkájuknak még évekkel a publikálás után is lehet hatása.

Hogyan számszerűsítik az akadémiai befolyást?

Az akadémiai befolyást jellemzően különböző mérőszámok segítségével számszerűsítik, amelyek célja, hogy mérjék az egyén vagy csoport hatását a tudományos közösségre. Az akadémiai befolyás számszerűsítésére használt leggyakoribb mérőszámok közé tartoznak a következők:

1. Idézetszámlálás:

Azt, hogy egy kutató munkáját hányszor idézték más kutatók a publikált munkáikban, idézetszámnak nevezik, és ez az akadémikusok befolyásának és hatásának mutatójaként szolgál a saját területükön. Az idézettséget gyakran használják egy akadémikus munkájának értékét és jelentőségét felmérő mérőszámként.

Az idézetek számának meghatározásához számos forrás, köztük olyan tudományos adatbázisok, mint a Web of Science, a Scopus és a Google Scholar használható. Ezek az adatbázisok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy nyomon kövessék, hányszor hivatkoztak más kutatók a munkájukra, és megtalálják az ezt megtett publikációkat és szerzőket. Az idézettséget gyakran használják alapvető mérőszámként a tudományos értékelésben, beleértve a támogatási kérelmeket, a kinevezést és az előléptetést.

A tudományos folyóiratok cikkei által kapott tipikus idézettség alapján a folyóiratok értékét és hatását is értékelik.

Kapcsolódó cikk: Miért fontos az idézés: Különböző stílusok és példák

2. H-index

A h-index egy olyan mérőszám, amely egy kutató munkásságának hatását és befolyását értékeli, és amely figyelembe veszi a publikációk számát és az idézések gyakoriságát. Jorge Hirsch fizikus 2005-ben javasolta eredetileg az egyszerű idézetszámlálás helyettesítésére.

A h-index meghatározásához először fel kell sorolni az egyén összes publikációját, majd ezeket a publikációkat aszerint kell sorrendbe állítani, hogy hány idézést kaptak. A legmagasabb "n" szám azt mutatja, hogy az adott személynek "n" olyan publikációja van, amelyet legalább "n" alkalommal idéztek, és ezt tekintjük a h-indexnek.

Például egy 10-es h-indexszel rendelkező kutató 10 tanulmányt írt, amelyek mindegyike legalább 10 idézést kapott. Mivel a h-index az egyén kutatási eredményeinek mennyiségét és minőségét egyaránt figyelembe veszi, a h-indexet a hatás és befolyás hasznos mutatójának tekintik.

3. Folyóirat impakt faktor

A tudományos folyóiratok relatív jelentőségének és befolyásának értékelésére használt mérőszám a folyóirat impakt faktor (JIF). A kiszámításához használt statisztika az egy folyóiratban egy adott időszakban, általában két év alatt megjelent cikkre jutó idézések átlagos száma. Ezt a Thomson Reuters kiadóvállalat (ma Clarivate Analytics) hozta létre.

A JIF-et úgy számítják ki, hogy egy folyóirat által egy kétéves időszak alatt megjelentetett cikkek számát elosztják az adott folyóiratban egy adott évben, ugyanezen kétéves időszak alatt megjelent cikkekre vonatkozó hivatkozások számával.
Például egy folyóirat JIF-je 10 lenne, ha az előző két évben 100 cikket publikáltak, és ez idő alatt 1000 idézés történt.

A JIF-et a kutatók, kiadók és tudományos intézmények széles körben használják a tudományos folyóiratok minőségének és presztízsének mérésére.
A magasabb impakt faktorral rendelkező folyóiratok nagyobb befolyással és jelentőséggel bírnak saját területükön belül, és a nagy impakt faktorú folyóiratokban megjelent cikkeket gyakran értékesebbnek és hatásosabbnak tekintik, mint az alacsonyabb impakt faktorú folyóiratokban megjelenteket.

Kapcsolódó cikk: Kutatási folyóirat Impact factor: A Complete Guide and Benchmarking

4. AltMetrics

Az altmetrikáknak vagy alternatív metrikáknak nevezett mérőszámok célja, hogy a hagyományosabb tudományos mérőszámok, például az idézettség és a folyóiratok impakt faktorai mellett a kutatási eredmények befolyását és hatását is értékeljék.
Az Altmetrics, amely a források szélesebb körét veszi figyelembe, beleértve a közösségi médiát, blogokat, hírportálokat és politikai dokumentumokat, alaposabb és árnyaltabb képet adhat a kutatás hatásáról és hatóköréről.

A cikk letöltésének vagy megtekintésének, tweetelésének, blogolásának vagy a közösségi médiában való megvitatásának száma csak egy példa az altmetrikák által mért különböző típusú online figyelemre és a kutatási eredményekkel kapcsolatos elkötelezettségre.
Figyelembe veszik a kutatásban részt vevők hátterét és identitását is, például azt, hogy akadémikusok, újságírók, döntéshozók vagy a nyilvánosság tagjai.

Az altmetrikákat számos eszköz és platform generálja, például a következők Altmetric.com és a PlumX Metrics, amelyek nyomon követik és összesítik a kutatási eredmények online említéseit. Ezek az eszközök algoritmusok segítségével olyan pontszámokat hoznak létre, amelyek tükrözik az adott kutatási eredményekkel kapcsolatos figyelem és elkötelezettség szintjét.

Kapcsolódó cikk: Altmetric: A végső útmutató a kutatás láthatóságának növeléséhez

5. A szakértői értékelés értékelései

A tudományos befolyás számszerűsítésének másik módja a szakértői értékelések. Egy adott terület szakértői értékelik az egyén munkáját, hogy meghatározzák annak minőségét és jelentőségét. A pozitív szakértői értékelések növelhetik az egyén ismertségét és elismertségét a szakterületen belül.

Kapcsolódó cikk: Mi az a lektorált cikk, és hol találunk ilyet?

Az akadémiai befolyás hiányosságai

Az akadémiai befolyás hasznos mutatója lehet egy személy befolyásának a tudományos közösségen belül, de vannak hibái és korlátai is. A következőkben az akadémiai befolyás néhány főbb hiányosságát mutatjuk be:

Elfogultság és egyenlőtlenség

Az akadémiai befolyás gyakran előítéleteknek és egyenlőtlenségeknek van kitéve, ami korlátozhatja egyes emberek vagy csoportok láthatóságát és elismerését. Az előítéletesség olyan tényezőkön alapulhat, mint a faj, a nem és az intézményi hovatartozás, és befolyásolhatja, hogy valakit mennyire ismerik el a szakterületéhez való hozzájárulásáért.

Szűkített fókusz

A tudományos befolyás mérésére használt mérőszámok, mint például az idézettség és a hatásfaktora, gyakran bizonyos területeken vagy részterületeken végzett kutatásokat helyeznek előtérbe, ami szűk fókuszhoz vezet, és potenciálisan figyelmen kívül hagyja más területeken végzett fontos munkát.

Korlátozott hatókör

Az egyén társadalomra vagy politikára gyakorolt hatását nem feltétlenül tudják teljes mértékben megragadni az akadémiai befolyásmérések, amelyek gyakran csak az akadémiai közösségeken belüli hatást mérik.

A mennyiség túlhangsúlyozása a minőség helyett

Az olyan mérőszámok, mint az idézettség, inkább a gyakran publikáló egyéneket jutalmazhatják, mint azokat, akik magas színvonalú, hatásos kutatásokat végeznek.

Bizonyos típusú kutatásokra korlátozódik

A tudományos befolyás mérésére használt mérőszámok gyakran a hagyományos kutatási módszerekre, például folyóiratcikkekre és könyvekre irányulnak, ami figyelmen kívül hagyhatja a nem hagyományos kutatási módszerek, például a közösségi alapú kutatás és a művészeti gyakorlatok által nyújtott hozzájárulásokat.

Bár az akadémiai befolyás hasznos mérőszám lehet egy személynek a tudományos közösségre gyakorolt hatásának értékeléséhez, fontos, hogy tisztában legyünk annak korlátaival, és ennek során számos tényezőt vegyünk figyelembe.

Összességében a tudományos befolyás kulcsfontosságú tényező az egyén hírnevének és hatásának meghatározásában a saját szakterületén belül. A nagy befolyással rendelkező akadémikusok gyakran keresettek munkatársakként, mentorokként és vezetőként, és munkájuk hosszú éveken át tartó hatást gyakorolhat a tudományos közösségre.

Tudományos illusztrációkkal növelheti posztereinek vizuális hatását

Minden kutatási dokumentumnak rendelkeznie kell tudományos illusztrációkkal, hogy javítsa az olvashatóságot és biztosítsa, hogy a megfelelő közönség számára érthető legyen. Tudósként azonban nehéz megtalálni a megfelelő vizuális elemet, amely összhangban van a kutatási dolgozat vagy a poszter koncepciójával. Mind the Graph olyan megoldást kínál, amely segít a tudósoknak felfedezni a vizuális könyvtárat, és fokozza a poszterek, kutatási dokumentumok és cikkek hatását.