Az új gyógyszerek, az orvosbiológiai beavatkozások, valamint a növényi és állati géntechnológia fejlesztésével milliók élete részesül az új technológiák előnyeiből. Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyanezek a fejlesztések másoknak is árthatnak, vagy másfajta etikai bizonytalanságokat vethetnek fel. 

Új kihívások merülnek fel, amint a kezeléseket vagy gyógyszereket klinikai vizsgálatokban emberi alanyokon tesztelik, például az etikai megfelelés és az alanyok biztonságának biztosítása. 

A gyakorlatban ezen új megközelítések közül néhány végül kikerül a csővezetékből, ami megköveteli, hogy az egyének, családtagjaik és az egészségügyi szakemberek felmérjék a kockázatokat és mérlegeljék az előnyöket. Ezért létezik a bioetika. Az egészség- és tudománypolitika, az élettudományok és az egészségügyi ellátás tekinthető a bioetika, egy mindent átfogó tudományterület alapjának.

Mi a bioetika?

A bioetika a biomedicina és a biomedicinális kutatás során felmerülő etikai, társadalmi és jogi kérdések tanulmányozása. A bioetika egyes részeit meg kell magyarázni. Az etika az ellentétes elvek közötti konfliktusok azonosítására, tanulmányozására és megoldására vagy enyhítésére utal. 

Időtlen etikai kérdés: "Hogyan kell cselekednünk, ha mindent figyelembe veszünk? A "bio" kifejezés ezt az etikai kérdést egy biológiai intézmény kontextusába helyezi. A bioetika középpontjában az egészségügyi ellátás, a kutatási etika és a környezeti etika áll, amely az emberi tevékenységekkel és a közegészségügyi etikával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. 

A bioetikusok oktatók, előadók, szakpolitikai írók és etikai bizottsági tagok, akik az orvosi kutatás és az egészségügyi ellátás etikai, társadalmi és jogi kérdéseivel kapcsolatban végeznek kutatásokat és adnak tanácsokat. A tudományos bioetikusok dolgozhatnak egyetemeken, kórházakban vagy egészségügyi központokban, kormányzati szerveknél, magánvállalatoknál vagy alapítványoknál.

A kutatásban az etika kiemelkedő fontosságú

A kutatás etikája a kutatás során felmerülő etikai aggályok vagy kérdések széles körét öleli fel, függetlenül attól, hogy a kutatás embereket vagy állatokat, klinikai kutatást vagy alkalmazott tudományt érint. 

A szabályozási keretek a legtöbb etikai kérdésre nem tudnak választ adni. Bár elfogulatlannak és tényeken alapulónak tekintik, a kutatástudomány etikai aggályokkal is szembesül. A kutatási etikával kapcsolatban több kérdés is felmerül, többek között a globális és nemzeti szintű kormányzás, a titoktartás, a tudományos integritás, az érvényesség, a megbízhatóság, az érdekek esetleges ellentmondásai, a terápiás tévhitek, a másodlagos és előre nem látható eredmények, a placebók, a kutatók helyi közösségekkel szembeni felelőssége és a tájékozott beleegyezés.

Az együttműködésben végzett munka alapvető értékei, mint például bizalom, felelősség, kölcsönös tisztelet, és integritás, az etikus gyakorlatok segítik elő, amelyeket gyakran alkalmaznak a különböző tudományágak és szervezetek sok különböző emberét érintő kutatásokban. 

A kutatásban számos olyan etikai norma létezik, amely védi a szellemi tulajdon érdekeit, miközben ösztönzi az interdiszciplináris együttműködést, például a tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos iránymutatások, szerzői jogi irányelvek és szabadalmi irányelvek. A kutatók elszámoltathatóságát számos etikai norma erősíti.

Etikai elvek különböző területeken

A bioetikai kérdéseknek több kategóriája azonosítható. Az orvosokon és a betegeken kívül a tudósokat, a politikusokat és a közvéleményt is érintik. A bioetikának számos speciális területe van, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk.

Klinikai etika 

A klinikai etika tudományága az orvosi gyakorlat során felmerülő etikai kérdések vagy véleménykülönbségek kezelésének módjait keresi. Az etikával foglalkozó szakemberek azonosítják, értékelik és megoldják a szakemberek, egyének, csoportok, családok, gyámok vagy más érdekeltek közötti erkölcsi konfliktusokat, amikor nézeteltérések vagy bizonytalanságok merülnek fel.

Genetika

A genetika napjainkban jelentős szerepet játszik az orvostudományban, legyen szó akár a megelőzésről, a vizsgálatokról, a kezelésről vagy a reprodukciós döntések meghozataláról. A fejlődő genetikai technológiák következtében értékkonfliktusok merülnek fel. Ebben a helyzetben a bioetikusok azt vizsgálják, hogy mi az etikailag ésszerű, ha egy egyén egy súlyos, még gyógyíthatatlan genetikai rendellenesség mutációjával rendelkezik. 

Abban az esetben, ha a teljes genom szekvenálása komoly potenciális kockázatokat jelez a jövőbeli gyermekvállalással kapcsolatban, milyen etikai kötelezettségei vannak a szülőknek a jövőbeli gyermekeikkel szemben? A genomika kora új szintre emelte a bioetikát.

Egészségpolitika

A közegészségügyi politikák a kormányok által az egészségügyi ellátás szabályozására tett erőfeszítések. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosításának a kormányzati politika egyik prioritásának kell lennie. Ösztönözni kell az egészségügyi kutatást, védeni kell az egészség minőségét, és ellenőrizni kell az egészségügyi kiadásokat. Tekintettel az egészségügybe történő hatalmas állami befektetésekre, a méltányosság az egészségpolitika legfontosabb erkölcsi értéke.

Neuroetika

A neuroetikában a kutatásokat rendszerezik, védik és ajánlják az említett aggályok megoldása érdekében. Számos olyan téma van, amellyel ez a platform foglalkozhat, beleértve a neuroenergiát javító gyógyszereket, a memóriát tompító eljárásokat, az idegprotéziseket, a neuroképalkotást és a neurotechnológiák körüli politikai kérdéseket. Elméleti és reflektív szempontból vizsgálja, hogyan gondolkodunk és bánunk egymással.

Reprodukciós etika

A reproduktív etika témája társadalmi és jogi vitákat vált ki, és szorosan kapcsolódik a reproduktív igazságosság kérdéséhez. Számos kérdéssel foglalkoznak ezen a területen, többek között az asszisztált reprodukcióval, a béranyaszereppel, az utódok genetikai módosításával és a termékenység szabályozásával (fogamzásgátlás), a terhesség megszakításával (abortusz), a kiskorúakhoz való hozzáféréssel, valamint a gyermekek és az anyák jogaival és jólétével kapcsolatos általános aggályokkal.

Közös döntéshozatal

Az orvosok tapasztalatukat a bizonyítékokon alapuló ismeretekkel együtt használják fel, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a kezeléssel kapcsolatban. A páciens ezután a rendelkezésére bocsátott információk alapján tisztázza és meghatározza egészségügyi ellátási alternatíváit, figyelembe véve értékeit és preferenciáit. Az orvosi gyakorlatban a megosztott döntéshozatal az etikus orvosi gyakorlatot tükrözi, és elismeri a betegek autonómiája iránti elkötelezettséget. A betegközpontú ellátás akkor a legjobb, ha két szakértő közösen hoz döntéseket.

Erőfeszítés nélkül, gyönyörű tudományos infografikákat készíthet.

Használja ki az infografikák erejét, hogy tudományos munkája hosszú távon még hatásosabb legyen. A Mind The Graph eszközzel több mint 60 000 kiváló minőségű tudományos képhez férhet hozzá több mint 80 széles körben használt területen, és csodálatos sablonokat fedezhet fel. Szakértőink személyre szabott infografikákat is készíthetnek Önnek. Együtt mindig fel tudunk állítani egy rendkívüli infografikát!

logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok