Az autofágia folyamata számos betegségben, például a rákban és a neurológiai betegségekben is szerepet játszik. A szervezet belső újrahasznosítási programjaként működik. A nem megfelelően működő autofágiát azonban összefüggésbe hozták a Parkinson-kórral, a cukorbetegséggel, a rákbetegséggel és más, az életkorral összefüggő rendellenességekkel.
Az autofágia folyamatának fontosságát bemutató kis bevezető után nem meglepő, hogy az ezen a területen tett új felfedezések Nobel-díjhoz vezethetnek. Valóban, múlt hétfőn Yoshino Ohsumi kutató nyerte el a Orvosi Nobel-díj az autofágia első esszenciális génjeinek azonosításáért.
"Nem érzem jól magam, ha sok emberrel kell versenyeznem, ehelyett sokkal élvezetesebbnek találom, ha olyasmit csinálok, amit senki más nem csinál. Bizonyos értelemben erről szól a tudomány, és a felfedezés öröme inspirál engem." Yoshino Ohsumi
Hogyan csinálta Ohsumi?
Ohsumi laboratóriumában olyan élesztőtörzseket fejlesztett ki, amelyek éhezés során autofágoszómákat halmoztak fel. Ez a felhalmozódás csak akkor történhetett volna meg, ha az autofágiához nélkülözhetetlen gének inaktívak lennének. Így Ohsumi elkezdte manipulálni a sejteket több génmutációval, és sikerült autofágiát indukálnia.
Az autofágia már létezik
Bár az autofágia már 50 éve ismert, csak az 1990-es években, Ohsumi tanulmányaival ismerték fel ennek a folyamatnak a fontosságát.
Munkájáért Ohsumi máris szerzett néhány rajongót:
"Nagyon örülök, hogy ő kapta az idei Nobel-díjat, nagyon megérdemelte. A laboratóriuma főleg élesztővel foglalkozik. Ők végezték a kezdeti szűréseket, amelyek lehetővé tették az autofágiában szerepet játszó kulcsfontosságú gének felfedezését. Nagyon sok más laboratórium használta fel közvetlenül vagy közvetve az ő felfedezéseit, hogy meglássák, miért fontos ez a betegségeknél."
David Rubinsztein - a Cambridge-i Orvosi Kutatóintézet igazgatóhelyettese
"Nagyon fontosnak tartom, hogy a tudománynak ezt a területét elismerjék. A fontos elv itt az, hogy a betegségekben közös mechanizmusokat keressünk. Ez olyan utakat nyit meg e rendellenességek kezelésére, amelyek eltérnek a hagyományosabb, betegségspecifikusabb megközelítésektől."
Giovanna Mallucci - a Cambridge-i Egyetem klinikai idegtudományok professzora
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.
Hungarian 
English 
Chinese 
Czech 
Dutch 
French 
German 
Italian 
Indonesian 
Japanese 
Korean 
Polish 
Portuguese 
Russian 
Spanish 
Turkish 
Ukrainian 
Swedish 
Romanian 
Bulgarian 
Finnish 
Greek 
Norwegian 
Danish 
Estonian 
Slovenian 
Lithuanian 
Latvian 
Slovak