Az "ibid" a latin "ibidem" kifejezés rövidítése, ami azt jelenti, hogy "ugyanott". Az "ibid" jelentésének és helyes használatának megértése alapvető fontosságú a tudományos írások egyértelműségének és hatékonyságának fenntartásához, az idézési folyamat egyszerűsítéséhez és a pontos hozzárendelés biztosításához. Ebben a cikkben az "ibid" definícióját, célját és gyakorlati alkalmazásait vizsgáljuk meg, hogy felvértezzük Önt azzal a tudással, amellyel hatékonyan beépítheti a "ibid"-et tudományos írásaiba.
Mit jelent az Ibid az akadémiai írásban és hogyan használják?
A tudományos írásokban az "ibid" kifejezés idézési hivatkozásként azt jelzi, hogy az idézett forrás megegyezik az előzőleg említett forrással. Különösen akkor hasznos, ha az egymást követő idézetek ugyanabból a műből és oldalszámból származnak. A teljes idézet megismétlése helyett az "ibid" a szerző neve, címe és a publikációs adatok helyett kerül beillesztésre. Ez tömörebb és áramvonalasabb hivatkozást tesz lehetővé, miközben továbbra is jelzi, hogy az információ ugyanabból a forrásból származik, mint az előző idézet. Az "ibid" használatával az írók elkerülhetik a redundanciát, és megőrizhetik írásuk áttekinthetőségét, különösen akkor, ha több idézet is szerepel egymás közelében.
Mit jelent az Ibid a Chicago Style-ban?
Chicagói stílus lehetővé teszi az "ibid" használatát a lábjegyzetekben vagy a végjegyzetekben a hivatkozások egyszerűsítése és a tudományos írások egyértelműségének fenntartása érdekében. A pontos használat biztosítása érdekében vegye figyelembe a következő irányelveket:
- Helyezze az "Ibid." (nagy "I"-vel) a következő idézetben, ha az ugyanarra a forrásra utal, mint a közvetlenül megelőző.
- Adja meg az oldalszám(ok)at, ha a későbbi idézet ugyanazon a forráson belül egy másik oldalra utal.
- Ha ugyanannak a forrásnak a két előfordulása között több idézet is van, adja meg minden egyes forrás teljes idézetét.
- Ha a későbbi idézet egy másik műre utal, a szokásos módon adja meg a teljes idézetet.
- Ügyeljen arra, hogy kövesse a lábjegyzetek vagy végjegyzetek formázására vonatkozó speciális chicagói stílusirányelveket, beleértve a felső indexszámok használatát, az írásjeleket és az idézetek formázását.
A forrás első használata. Teljes bibliográfia. Egy oldalszám.
A chicagói stílusban, ha a dolgozatban egymást követő jegyzetek vannak, amelyek ugyanannak a forrásnak ugyanabból az oldalszámából származnak, akkor ezeket egy meghatározott módon kell kezelni. Amikor az első jegyzet idéz, akkor a teljes bibliográfiai bejegyzést kell feltüntetni a szerző nevével, a mű címével és az oldalszámmal. A későbbi jegyzeteknél azonban, amelyek szintén ugyanazt az oldalt idézik, egyszerűen használhatja az "Ibid." szöveget. Az "Ibid." használatával helyet takaríthat meg, és elkerülheti az ismétléseket az idézetekben.
Példa:
1. John Smith, Chicago története, 45.
2. Ibid.
Mindkét jegyzet John Smith könyvének 45. oldalára utal: Chicago története.
A forrás második használata. Teljes bibliográfia. Egy oldalszám
A chicagói stílusban, ha a dolgozatodban egymást követő jegyzetek vannak, amelyek ugyanazon forrás azonos oldalszámáról származnak, és teljes bibliográfiát használsz, de nem ez az első jegyzet idézet, akkor egy meghatározott formátumot kell követned. Ebben az esetben csak a szerző vezetéknevét kell feltüntetnie a jegyzetben, mivel a teljes nevet egy korábbi jegyzetben már megadta volna.
Példa:
10. Smith, Chicago története, 45.
11. Ibid.
Mindkét jegyzet John Smith könyvének 45. oldalára utal: Chicago története.
A forrás többszörös használata. Nincs teljes bibliográfia. Egy oldalszám
Ha egy tudományos munkán belül egymást követő jegyzetek ugyanazon hivatkozás ugyanazon oldalszámáról származnak, és nem használnak teljes bibliográfiát, akkor az adott forrás első idézésénél különleges megközelítést kell követni. Ebben az esetben az első jegyzetnek tartalmaznia kell a teljes idézési adatokat, például a szerző nevét, a forrás címét, a kiadás helyét, a kiadó céget és a kiadás évét.
Példa:
1. John Adams, Amerika megalapítása (New York: ABC Publishers, 2019), 78.
2. Ibid.
Mindkét jegyzet John Adams könyvének 78. oldalára utal: Amerika megalapításaa.
Példa:
10. Mark Johnson, Hatékony nyelvtani technikák (London: PQR Publishing, 2024), 32.
11. Ibid.
Mindkét jegyzet Mark Johnson könyvének 32. oldalára utal: Hatékony nyelvtani technikák.
A forrás egymást követő felhasználása. Nincs teljes bibliográfia. Egy oldalszám
Ha több egymást követő jegyzet hivatkozik ugyanannak a forrásnak ugyanarra az oldalszámára, és nem használnak teljes bibliográfiát, akkor a következő példát kell használni, ha nem ez az első jegyzet, amely az adott forrásra hivatkozik:
Példa:
5. Doe, A Chicagói stílus kézikönyv, 45.
6. Ibid.
7. Ibid.
Mindhárom jegyzet John Doe könyvének 45. oldalára utal: A Chicagói stílus kézikönyv. A kezdeti megjegyzésben a forrás teljes körű adatai szerepelnek. Az ismétlések elkerülése érdekében rövidített jegyzet is használható, amelyben csak a szerző vezetékneve szerepel. Ezt a gyakorlatot az indokolja, hogy az első megjegyzésben a teljes információ rendelkezésre áll.
Példa:
9. Fehér, A szavak ereje, 102.
10. Ibid.
Mindkét jegyzet Emily White könyvének 102. oldalára utal. A szavak ereje. Ez a megközelítés azért alkalmas, mert az információ már az első megjegyzésben is rendelkezésre áll.
A forrás egymást követő felhasználása. Nincs teljes bibliográfia. Különböző oldalszámok
Ha az írásában egymást követő jegyzetek vannak, amelyek ugyanabból a forrásból származnak, de különböző oldalszámmal rendelkeznek, akkor az "Ibid." szóval jelezheti ugyanazt a szerzőt és címet, miközben megadja az új oldalszámot.
Példa:
1. John Smith, Chicago története, 45.
2. Ibid., 57.
3. Ibid., 62.
10. Jane Doe, Az írás művészete, 78.
11. Ibid., 85.
25. Mark Johnson, Hatékony nyelvtani technikák, 32.
26. Ibid., 41.
37. Ibid., 55.
Nem a forrás első használata. Különböző oldalszámok. Más forrásokkal vegyítve
Ha az írásodban több olyan jegyzeted van, amely ugyanannak a műnek ugyanarra az oldalára utal, de vannak olyan jegyzeteid is, amelyek más művekre hivatkoznak, fontos, hogy a hivatkozások egyértelműek legyenek. Ilyen esetekben az "Ibid." jelzést használjuk az ugyanazon művön belüli egymást követő jegyzetek és oldalszámok esetében.
Példa:
1. John Smith, Chicago története, 45.
2. Ibid.
3. Ibid., 62.
4. Hawthorne, A skarlátvörös levél, 101.
5. John Smith, Chicago története, 110.
Bár a Chicago története az 1-3. megjegyzésben szerepel, az 5. megjegyzésnek még mindig tartalmaznia kell a mű teljes részleteit, mivel a 4. megjegyzés más forráshoz tartozik.
Példa:
6. Jane Doe, Az írás művészete (New York: ABC Publishers, 2023), 78.
7. Ibid., 85.
8. Mark Johnson, Hatékony nyelvtani technikák (London: PQR Publishing, 2024), 32.
9. Ibid.
10. Ibid., 41.
11. Doe, Az írás művészete, 102.
12. Ibid., 115-119.
A korábbi utalások ellenére Az írás művészete a 6-7. jegyzetben, a 11-12. jegyzetben újra meg kell említeni a szerzőt és a címet, mivel a 8-10. jegyzet egy másik műre vonatkozik. Mivel azonban a szerző teljes nevét és a kiadóvállalatot már megadtuk, a 11-12. megjegyzéshez elegendő egy rövidített megjegyzés.
Rövid jegyzetek használata az Ibid helyett
Ha tudományos írásaiban az "ibid." helyett inkább rövid jegyzeteket szeretne használni, akkor kövesse az alábbi irányelveket:
- Használja a szerző vezetéknevét, amelyet a forrás rövid címe vagy kulcsszava követ.
- Adott esetben adja meg a konkrét oldalszám(ok)at.
- Győződjön meg róla, hogy a rövidített jegyzet elegendő információt tartalmaz a forrás egyértelmű azonosításához.
- Ha ugyanannak a forrásnak a két előfordulása között vannak közbülső idézetek, minden közbülső forráshoz fűzzön egy rövid megjegyzést.
- Ha a későbbi idézet egy másik műre utal, a szokásos módon adja meg a teljes idézetet.
Íme egy példa a rövid jegyzetek használatára:
Első idézet:
John Smith, "The Effects of Climate Change", Environmental Studies Journal 25, no. 2 (2019): 45.
Későbbi idézet (ugyanaz a forrás):
2. Smith, "Climate Change", 50.
Későbbi idézet (más forrás):
3. Emily Johnson, "Biodiversity Conservation", Conservation Review 10, no. 3 (2020): 112.
Későbbi idézés (ugyanazon forráshoz tartozó rövid jegyzet folytatása):
4. Smith, "Climate Change", 115.
Ne feledje, hogy kövesse az Ön által használt idézési stílus sajátos irányelveit (pl. Chicago, APA, vagy MLA), hogy biztosítsa az idézetek következetességét és pontosságát.
Az APA és MLA idézetekben az Ibid-et használják?
Az APA és az MLA stílus nem használja az ibid-et. Ennek oka, hogy mindkettő lábjegyzetek helyett zárójelben lévő szöveges idézeteket használ. Ezek az idézetek a cikk végén található, ábécé sorrendbe rendezett átfogó forrásjegyzékre utalnak. Bár a jegyzeteket továbbra is lehet használni olyan megjegyzések és magyarázatok esetében, amelyek nem férnek bele a főszövegbe, a szövegközi hivatkozások már kellően tömörek. Nincs szükség további tömörítésükre.
APA stílusú példa:
Darwin (1859) szerint "az éghajlat fontos szerepet játszik egy faj átlagos egyedszámának meghatározásában" (67. o.).
MLA stílusú példa:
Rávilágítva a ritkasággal kapcsolatos gyakori tévhitre, Darwin hangsúlyozza, hogy minden faj "életének valamelyik szakaszában folyamatosan hatalmas pusztulást szenved el" (67).
Online Infographic Maker a tudomány számára
Mind the Graph tudományos témájú illusztrációk, ikonok és sablonok hatalmas könyvtárát kínálja, amelyeket testre lehet szabni és szöveggel, diagramokkal és képekkel kombinálni, hogy vizuálisan lenyűgöző grafikákat hozzon létre. A tudósok az Mind the Graph segítségével professzionális megjelenésű infografikákat, posztereket, prezentációkat és egyéb vizuális anyagokat készíthetnek, hogy hatékonyan kommunikálják kutatási eredményeiket, koncepcióikat és adataikat, és nagyobb hatást gyakoroljanak saját területükön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.