A változók kontrollálása elengedhetetlen a tudományos kutatásban az eredmények érvényességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében. Még a legpontosabban előkészített tanulmányokat is befolyásolhatják azonban olyan külső változók, amelyeket nem szándékosan manipulálnak vagy nem vesznek figyelembe, de ennek ellenére befolyásolhatják a kutatási következtetéseket. A külső változók hozzájárulhatnak a hibás eredményekhez, a rossz előrejelzésekhez és a kutatás megismételhetőségének hiányához. 

Ez a cikk a külső változókkal kapcsolatos összes lényeges információt ismerteti, hogy miért fontosak, és milyen típusokkal szembesülhet a kutatás során. 

Mik azok az idegen változók?

Az idegen változó olyan változó, amelyet nem célzottan manipulálnak vagy ellenőriznek egy tudományos vizsgálatban, de ennek ellenére befolyásolhatja a vizsgálat következtetését. Képesek összezavarni vagy torzítani a változókat, és elsősorban a függő változó(ka)t befolyásolják.

Ez veszélyeztetheti a tanulmány érvényességét, és ronthatja a megfelelő következtetések levonásának vagy az eredményeken alapuló széleskörű általánosításoknak a képességét. Megállapításaik megbízhatóságának és érvényességének biztosítása érdekében a kutatóknak gondosan elemezniük és ellenőrizniük kell a külső változókat.

A külső változók számos okból származhatnak, beleértve a résztvevők közötti különbségeket, a kísérleti környezetben vagy körülményekben bekövetkező változásokat és az ellenőrizetlen környezeti hatásokat. 

Miért fontosak az idegen változók?

A külső változók azért fontosak, mert jelentős hatással lehetnek a tudományos kutatás eredményére azáltal, hogy esetleg torzítják és befolyásolják a függő változó(ka)t. 

Az idegen változók, amint azt korábban említettük, téves vagy félrevezető eredményekhez vezethetnek, ha nem azonosítják és nem veszik figyelembe őket, aminek jelentős következményei lehetnek a további kutatásokban és a valós alkalmazásokban.

A külső változók torzítást okozhatnak, mint például:

  • Távozási torzítás: Akkor fordul elő, amikor a kutatásban részt vevők, akik kilépnek, szisztematikusan különböznek azoktól, akik maradnak;
  • Alulfedettségi torzítás: Akkor fordul elő, ha a mintában nem képviselteti magát a populáció egy bizonyos fajta egyede;
  • Nemválaszolási torzítás: Akkor fordul elő, amikor azok, akik nem válaszolnak egy felmérésre, jelentősen különböznek azoktól, akik válaszolnak;
  • Mintavételi torzítás, más néven ascertainment bias: Akkor fordul elő, ha a célcsoport egyes tagjai kisebb valószínűséggel kerülnek bevonásra, mint mások;
  • Túlélési torzítás: Akkor fordul elő, amikor a kutatók kizárólag a sikeres emberek esetein alapuló megállapításokat tesznek, nem pedig az egész csoporton.

A kutatók a külső változók helyes azonosításával és kiigazításával segíthetnek megállapításaik érvényességének és megbízhatóságának biztosításában. Ez magában foglalja a külső változók hatásainak csökkentését vagy kiküszöbölését, akár kísérleti tervezéssel (pl. randomizálás, kiegyensúlyozás), akár statisztikai elemzéssel. (pl. idegen változók kovariátorként való bevonása). A kutatók ezzel növelhetik a vizsgálat eredményeibe vetett bizalmukat, és pontosabb és értékesebb információkat adhatnak a tudományos közösségnek.

Melyek a külső változók típusai?

Különféle külső változók vannak, amelyek esetleg befolyásolhatják a tudományos kutatás eredményét. Íme néhány példa:

A kereslet jellemzői változó

Egyfajta idegen változó, amely akkor alakul ki, amikor a kutatásban résztvevők a kísérlet által adott jelzések vagy elvárások hatására módosítják viselkedésüket vagy reakcióikat. Például, ha a résztvevők úgy érzik, hogy elvárják tőlük, hogy egy bizonyos módon viselkedjenek vagy reagáljanak, akkor viselkedésüket ennek megfelelően módosíthatják.

Helyzeti változók

Ezek a olyan külső változók, amelyek a kísérleti környezet vagy környezet elemei miatt fordulnak elő. A hőmérséklet, a megvilágítás vagy a zajszint változása például befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket, akárcsak más személyek vagy zavaró tényezők jelenléte a környezetben.

Résztvevői változók

A résztvevők közötti egyéni eltérések, amelyek, ha nem veszik figyelembe, befolyásolhatják a kutatási eredményeket. Figyelembe vehetők az olyan demográfiai jellemzők, mint az életkor, a nem és az etnikai hovatartozás, valamint az olyan pszichológiai jellemzők, mint a személyiségjegyek, a kognitív képességek vagy a hangulat.

Kísérleti változó

A kísérleti változókat két kategóriába soroljuk. Az első az, hogy a kísérletezők és a résztvevők interakciói véletlenül befolyásolhatják a résztvevők viselkedését, ami analóg a keresleti jellemzők változóval. A második tényező a kísérletvezető által a mérés, megfigyelés, elemzés vagy értelmezés során okozott esetleges torzítás, amely megváltoztathatja a vizsgálat eredményeit.

Módszertani változók

A kutatás technikájának vagy folyamatainak eltérései, például a mérőberendezések vagy az adatgyűjtési módszerek eltérései olyan külső változók lehetnek, amelyek befolyásolják a következtetéseket.

Időváltozók

Az időbeli változók, mint például a napszak vagy a hét napja, olyan külső tényezők lehetnek, amelyek befolyásolják a kutatási eredményeket.

Feladatváltozók

A vizsgálatban használt feladat vagy inger jellemzői, mint például a nehézség vagy az ismertség, olyan külső változók lehetnek, amelyek befolyásolják a vizsgálati eredményeket.

Hogyan lehet ellenőrizni a külső változókat?

Íme néhány egyszerű lépés, amelyet a kutatók a nem ellenőrizhető változók ellenőrzésére tehetnek:

1. A lehetséges felesleges változók azonosítása

A kutatóknak gondosan elemezniük kell minden olyan lehetséges tényezőt, amely hatással lehet a tanulmány megállapításaira, és azonosítaniuk kell azokat, amelyek idegenek.

2. Vezérlési módszer

Miután azonosította a vizsgálatot befolyásoló külső változókat, választhat egy ellenőrzési módszert. A módszerek a változók egy bizonyos kategóriájához kapcsolódnak, így egyszerűen kiválaszthatja, hogy melyik technikát alkalmazza. A kontrollmódszerek közé tartoznak a következők:

Szabványosított eljárások

Ez a megközelítés a tanulmány tervezése során felmerülő szituációs, időbeli, feladat- és igényjellemző változókra vonatkozik. Hozzon létre szabványos intézkedéseket az összes résztvevő számára konzisztens beállításhoz.

Ellensúlyozás

Ez a megközelítés a résztvevő változókhoz kapcsolódik, mint például a vizsgálat konkrét sorrendje. Ennek figyelembevétele érdekében utasíthatja a résztvevők egyik csoportját, hogy fejezzen be egy szakaszt, míg egy másik csoport egy másik szakaszt fejez be.

Véletlenszerű mintavétel

Ez a megközelítés a résztvevők változóihoz kapcsolódik, és biztosítja, hogy minden résztvevő egyenlő eséllyel kerüljön kiválasztásra. Amikor például az embereket egy kontrollcsoportra és egy kísérleti csoportra osztja, véletlenszerűen húzhat neveket, hogy biztosítsa, hogy minden egyes személynek azonos esélye van arra, hogy bármelyik csoportba bekerüljön.

Maszkolás

Ez a megközelítés a kísérletező változókkal foglalkozik. A maszkolás azt jelenti, hogy valaki úgy végzi el a kísérletet, hogy nem ismeri a vizsgálat célját.

Mind the Graph a világ legnagyobb tudományos pontosságú illusztrációs galériája, amely tele van illusztrációkkal és grafikonokkal a tudomány számos ágából, például a biológiából, kémiából, fizikából és még sok más tudományágból. Egyszerűen használható és fantasztikusan javítja munkája minőségét!

Kezdjen alkotni az Mind the Graph-vel
Kapcsolódó cikkek
logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok