A monokultúra volt a gazdák és a mezőgazdászok által használt fő forma az élelmiszertermelésben, hogy a folyamatosan növekvő népesség táplálását biztosítsák. Ez a fajta termelés nem egy, hanem több problémát is okozott a bolygónak.
A talaj tápanyagainak elvesztése, a talajromlás és az erdőtüzek csak néhány példa erre, mindez azért, mert bolygónk lakossága egyre nagyobb és nagyobb, és napról napra több élelmiszert igényel.
Az elmúlt harminc évben Brazíliában néhány helyen új módszert dolgoztak ki. A mezőgazdászok (vagy farmerek) már nem a monokultúrát választják, hanem egy másik termelési utat követnek, amelyet agroerdészetnek vagy szintrópikus mezőgazdaságnak neveznek.
Ernst Götsch az úttörő, aki három évtizeddel ezelőtt elindította a módszertant. Ernst svájci agrárkutató, aki arról ismert, hogy Brazília északkeleti Bahia államában, majd később az egész országban idealizálta és terjesztette az agroerdészetet.
Götsch sok éven át foglalkozott genetikai javítással, és idővel elkezdte feltenni magának a kérdést, hogy vajon valóban érvényes-e a növény genetikai módosítása abból a célból, hogy különböző forgatókönyvek és környezetek között túléljen, ahogyan azt ma a monokultúrákban teszik.
Ehelyett Götsch úgy döntött, hogy gazdagabb környezetben fejleszti a növénytermesztést. Ernst egy 500 hektáros leromlott területet termő trópusi erdővé alakított Bahiában.
Az agroerdészeti módszer nem csak az élelmiszertermelésre összpontosít, hanem nagyon hasznos eszköz a leromlott területek helyreállítására is, hogy a talajnak visszaadja termelőképességét.
A módszert a környezet szervezése, integrálása, egyensúlya és energiatakarékossága jellemzi, lehetővé téve az ökoszisztéma természetes konfigurációban való működését.
A gyakorlatban a növényeket erdei formában termesztik, különböző méretű és tulajdonságú növényekkel vegyesen, egymás mellett. Ennek az elrendezésnek köszönhetően az ökoszisztéma szinergikusan kezd el élni és növekedni, megosztva a tápanyagokat, a vizet és megvédve egymást a járványoktól. Az eredmény egy kis ökoszisztéma átalakulása egy nagy erdővé, ahol minden összekapcsolódik.
"Földművesek nélkül nincs élelem, a mezőgazdasági szakmát nem ösztönzik az iskolák, még a családon belül sem, mert ez egy nehéz élet, a talaj gyorsan romlik a mezőgazdaságban, minden évben egyre rosszabb.
De egy olyan helyen, ahol a dolgok évről évre jobbak, ez egyfajta növekedési spirált hoz létre" - mondja Marsha Hanzi, összehasonlítva a monokultúrát és az agrárerdészetet. Marsha észak-amerikai, aki a brazíliai Bahia tartományban, Marizában él. Ő a felelős az Epicentro nevű farmért., egy olyan területet, amelyet ő és munkatársai sikeresen helyreállítottak az agroerdészet segítségével.
A termőföld homokosból gazdag és nagyon termőképes talajjá vált, ami azt mutatja, hogy az agrárerdészetnek nagyobb figyelmet kellene szentelniük a gazdáknak és a mezőgazdászoknak.
A monokultúrás termesztés során a talaj leromlik, és a betakarítás során tápanyagokat veszít, emellett a növényvédő szerek és a vegyszeres műtrágyák használata szintén befolyásolja a talaj minőségét, így az minden szezonban rossz és nehezen helyreállítható.
Másrészt az agrárerdészet nem használ növényvédő szereket vagy más vegyszereket, a monokultúrával ellentétes hatást fejt ki, a talaj minden új betakarításkor rendkívül gazdag lesz a megmaradt szerves anyag rendelkezésre állása miatt - ez növeli a talaj felszínén, a növényekben, így a környezetben lévő szén mennyiségét.
Így kialakul egy vízkörforgás, amely lehetővé teszi, hogy az ökoszisztéma önfenntartó víztermelésre képes, ahelyett, hogy csak fogyasztaná a vizet.
Mindez növeli a biológiai sokféleséget, több tápanyag marad meg a talajban, megváltozik a mikroklíma és nő a relatív páratartalom.
Az agroerdészet fő céljai: több élet, több talajtermékenység és egy olyan környezet létrehozása, amely természetes módon virágzik.
További pozitív okok az agrárerdészet bevezetésére:
- Az ültetési és fenntartási költségek csökkentése
- A mezőgazdasági termelői családok jövedelmének növekedése
- Az élelmiszerek minőségének javítása,
- A talajerózió csökkentése
és ahogyan azt már korábban is mondtam,
- A leromlott területek helyreállítása.
A dokumentumfilmben a A természet könyve elmagyarázza, hogy "a sztrófikus mezőgazdaság az ellentéte az entrópiának, amely idővel kimeríti a talajt, kiürül tápanyagokban, és egy sztrófikus rendszerben, minél többet dolgozol rajta, fejlődsz és kapcsolódsz ehhez az erőforráshoz, ugyanezek az erőforrások nőnek és egyre nagyobbak lesznek, minden szempontból növekednek".
Itt az ideje, hogy alternatív életmódokat kezdjünk el alkalmazni, olyanokat, amelyek nem okoznak kárt vagy szennyezést a bolygónknak.
A monokultúra hosszú távon nem fenntartható termelési lehetőség, rengeteg talajerőforrást fogyaszt - anélkül, hogy visszaadná -, és szegényes környezetet hagy maga után.
Ezért az agrárerdészet nemcsak a talajt, hanem az egész ökoszisztémát gazdagítja, emellett segíti a szegény környezetek helyreállítását és újbóli termőképessé válását.
Az agrárerdészet, ez az új megközelítés - a természet által inspirált - módszertan fontos lépés lehet az olyan problémák csökkentésében, mint az éghajlatváltozás, a talajromlás és a transzgénikus növények, és globális szinten pozitívabb hatást gyakorolhat. Minden nap a változás napja. Kezdjük tehát most.
___
Az Mind the Graph platform eszközeivel bármilyen infografikát létrehozhat, ami eszébe jut. Tudósokból tervezőket csinálunk, hogy növeljük a hatásukat.
Ön, egy tudós, aki a botanika, táplálkozás, entomológia, vagy földtudományok, a platform kész illusztrációkkal rendelkezik, amelyeket felhasználhatsz a munkádban.
Gyönyörű, pontos illusztrációkkal növelheti a dolgozat vagy prezentáció hatását, és javíthatja munkáját.
Ha még nem vagy felhasználó, akkor kezdd el az ingyenes próbaverziót. most rögtön! Csatlakozzon hozzánk az Mind the Graph-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.