Kutatási papír vázlata: Mire való?

A kutatási dolgozat vázlata segíti az írókat gondolataik rendszerezésében. A legtöbb tartalmazza - a témán kívül - az egyes bekezdések kulcspontjait, a tézist, a témamondatokat és az alátámasztó mondatokat, idézeteket vagy idézeteket. A kutatási dolgozat tipikus vázlata egyéb részleteket is tartalmaz, például altémákat és bizonyító erejű forrásokat, hogy segítse az írót a szervezettségben.

Más szóval, egy kutatási dolgozat vázlata jelentősen megkönnyítheti a folyamatot, mivel a dolgozat általában hatékonyabban folyik.

Ez a cikk kiemeli a kutatási dolgozat vázlatának fontosságát a hatékony és jól strukturált projektek, jelentések és esszék elkészítéséhez.

Hogyan kell írni egy kutatási tanulmány vázlatát?

Hagyományosan az írók a tézis kiválasztása és a kutatási bizonyítékok beszerzése után, de az első tervezet megírása előtt állítják össze a kutatási dolgozat vázlatát. A részletek mélysége változhat az Ön írói stílusától vagy a dolgozat követelményeitől függően.

Kövesse ezt a példát arra, hogyan kell megszervezni egy kutatási dolgozat vázlatát:

Bevezetés

Ennek a szakasznak arra kell törekednie, hogy az olvasót a kutatás kontextusának és motivációjának megadásával bevonja a kutatásba. Ide írhatja be, hogy miért éppen ezt a témát választotta, vagy egyszerűen csak a kutatási dolgozat témájának jelentőségét. Azt is megadhatja, hogy milyen típusú megközelítést fog alkalmazni a dolgozatában a téma teljes tárgyalásához. Általánosságban a Bevezetésnek el kell igazítania olvasóit a dolgozat többi részében tárgyalt főbb pontok felé, és hogy hogyan.

Test

A dolgozatod törzse az a rész, ahol bemutatod az összes érvedet, hogy alátámaszd a tézisnyilatkozatodat. Ne feledje a "3-as szabályt", amely szerint minden egyes álláspontjához három érvet kell találnia, amelyek alátámasztják azt. Kezdje egy erős érvvel, amelyet egy erősebb érv követ, és zárásként a legerősebb érvvel fejezze be.

Következtetés

A konklúzió az a rész, ahol összefoglalja az összes érvét, így jut el a végső álláspontjához. Magyarázza meg és ismételje meg, hogy miért jutott az említett következtetésre.

Hét lépés a kutatási papír felvázolásához

Ne feledje: először tervezzen, majd írjon. A vázlatkészítés fázisában mindenképpen végezze el a szerkezeti változtatásokat, mielőtt megírná a kutatási dolgozat első vázlatát. Az is jó tanács, hogy bizonyos témákat már korán hozzáadjon vagy eltávolítson anélkül, hogy időt pazarolna a megírására.

Egy kutatási dolgozat tipikus vázlata szakaszokra és bekezdésekre tagolódik, felsorolva az egyes bekezdések témáját és a kapcsolódó bizonyítékokat vagy adatokat, amelyeket bele kell foglalni. A részletek mélysége változhat az Ön írói stílusától vagy a dolgozat követelményeitől függően.

Kövesse ezt a hét lépést a kutatási dolgozat megfelelő vázlatának elkészítéséhez:

1. Válassza ki a tézisét és gyűjtse össze a forrásokat

Gyűjts össze elsődleges és másodlagos forrásokat a tézis, a kutatási dolgozat fő témájának alátámasztására. Miután megállapodtál a tézisben, bizonyítékokra lesz szükséged annak alátámasztására. Gyűjtsd össze idejekorán az összes releváns forrást és adatot, hogy tudd, mit kell írnod.

2. Készítsen egy listát a témákról, altémákról és pontokról.

Nézze át a kutatásait, és jegyezze fel az egyes témákat, altémákat és alátámasztó pontokat. Ügyeljen arra, hogy a kapcsolódó információkat egy helyen tartsa. Ne feledje, hogy mindennek, amit a dolgozatában tárgyal, a téziséhez kell kapcsolódnia, ezért hagyjon ki mindent, ami érintőlegesnek tűnik.

Ha a forrásokból kiemel valamilyen konkrét szövegrészt vagy idézetet, ezeket is bátran írja be.

3. Válassza ki a feladathoz illő típust

Az egyszerűbb dolgozatokhoz csak egyszerű vázlatok szükségesek, de a haladóbb, sok kutatást igénylő témákhoz részletesebb vázlatok is hasznosak lehetnek. Válassza ki a témájának, a feladat hosszának és a dolgozat összetettségének leginkább megfelelő kutatási dolgozatvázlatot.

4. A legjobb struktúra megtalálása a témák bemutatásához

Mielőtt ténylegesen megírná a kutatási dolgozat vázlatát, gondolja át alaposan, hogy milyen sorrendben mutatja be a témákat. Mi a leglogikusabb sorrend? Milyen struktúra közvetítené a legvilágosabban az olvasóinak, akik esetleg nem ismerik ezeket a témákat?

5. Teremtse meg a vázlat keretét

Ahelyett, hogy a kutatási dolgozatod vázlatát teljesen egyszerre írnád meg, kezdd a kerettel. Próbáld meg a fő témákat sorrendbe állítani anélkül, hogy még melléktémákat vagy alátámasztó pontokat tartalmazna. Ha a kerettel kezded, világos képet kapsz a kutatási dolgozatod gerincéről.

6. További részletek hozzáadása

Miután elégedett a kerettel, folytassa a részletek hozzáadását. A legtöbb kutatási dolgozat vázlatának előnyére válik, ha tartalmazza a bekezdések szerkezetét, ezért nyugodtan adjon hozzá sorokat a témamondatról, a fejlődési/támogatási mondatokról és a következtetésről minden egyes bekezdéshez.

7. A szerkezet javítása érdekében történő átdolgozás

Ellenőrizze kétszer is, hogy minden témája az olvasó számára optimális sorrendben van-e. Végül ellenőrizze az elkészült vázlatot, hogy van-e még mit javítani rajta. Ez az utolsó esélyed, mielőtt elkezdenéd az első vázlatot.

Népszerű formátumok a vázlatok számára

A kutatási dolgozat vázlatai lehetnek egyszintűek, kétszintűek és így tovább, bonyolultságuktól függően. Az egyszintű vázlatok csak a szakaszcímeket vagy a fő témákat jelenítik meg, míg a négyszintű vázlatok nagyon részletesek, bekezdés- és mondatbontásokkal.

A kutatási dolgozat vázlatának három népszerű formátuma van: alfanumerikus, teljes mondat és tizedesjegy. Az alábbiakban mindegyiknek a részleteit ismertetjük.

Alfanumerikus kutatási papír vázlat

Az alfanumerikus a leggyakoribb vázlatformátum - a fő témák római számokkal, az altémák nagybetűkkel, az egyes altémákhoz tartozó konkrét pontok arab számokkal, az egyes pontokhoz tartozó további részletek pedig kisbetűkkel szerepelnek. Az információkat teljes mondatok helyett gyors, csak néhány szót tartalmazó kitérőkben írnád le.

Teljes mondatos kutatási papír vázlat

A teljes mondatos kutatási dolgozat vázlatok ugyanolyan szervezésűek, mint az alfanumerikus vázlatok - a fő témák római számokkal, az altémák nagybetűkkel, az altémák pontjai arab számokkal, az egyes pontok részletei pedig kisbetűkkel szerepelnek.

A lényeges különbség azonban az, hogy az információkat teljes mondatokban írja le, nem pedig gyors szóvirágokban. Ennek előnye, hogy a vázlatod pontosabb lesz, és könnyebben megoszthatod a kollégákkal, amikor csapatban dolgozol. Hátránya, hogy kicsit hosszabb ideig tart megírni.

Decimális kutatási papír vázlat

A tizedes számrendszerű kutatási dolgozatvázlatok lemondanak az alfanumerikus rendszerről, és helyette növekvő tizedesjegyekkel ellátott számrendszert használnak - a fő témák egész számként (1 vagy 1.0), az altémák egy tizedesjeggyel (1.1), az altéma alatti pontok két tizedesjeggyel (1.1.1), a további részletek pedig három tizedesjeggyel (1.1.1.1.1) szerepelnek.

Minden új információ a következő számot használja (1.1.1, 1.1.2 stb.), így mindig tudja, hogy hol tart a vázlatban. Az egyes sorok tartalmát gyors blurrákban írnád le, akárcsak az eredeti alfanumerikus formanyomtatványt.

A decimális kutatási dolgozat vázlatai a legalaposabbak, de bonyolulttá válhatnak. A technikai pontosságot kedvelő íróknak vagy a sok témát és altémát tartalmazó hosszú vázlatok számára ajánlottak.

Irodalmi áttekintés mint haladó tudás

A szakirodalmi áttekintés célja, hogy összefoglalja, értékelje és kritikusan elemezze az adott témával vagy kutatási kérdéssel kapcsolatos meglévő kutatásokat. Célja a hiányosságok, ellentmondások és további vizsgálatot igénylő területek azonosítása, miközben áttekintést nyújt az adott területen meglévő ismeretekről.

A szakirodalmi áttekintés segít a kutatóknak abban is, hogy azonosítsák a korábbi tanulmányok releváns elméleteit, módszertanát és megközelítéseit. Végső soron az irodalmi áttekintés kritikus eszköz a kutatók és a tudósok számára, mivel igyekeznek előmozdítani a tudásukat a saját területükön.

Amikor irodalmi áttekintést készít és ír, jó gyakorlat, hogy:

összefoglalja és elemzi a korábbi kutatásokat és elméleteket;
a vitás területek és a vitatott állítások azonosítása;
rávilágítani az eddigi kutatásokban esetleg meglévő hiányosságokra.

Hozzon létre egy olyan infografikát, amely a papírjáért beszél

Az infografikák vizuális eszközök, például diagramok, grafikonok vagy grafikonok segítségével segíthetnek az embereknek megérteni az összetett fogalmakat. Képeket és szöveget egyaránt használhatnak vizuális formában a fogalmak magyarázatára.

Ha infografikát szeretne készíteni egy kutatási tanulmányból, először is készítsen egy vázlatot, amely követi a kutatási tanulmány alapvető szerkezetét. Ezután töltse ki ezt a vázlatot a kutatási dokumentumban hivatkozott tartalmak, információk vagy adatok felhasználásával, és helyezze az információkat olyan elrendezésbe, amely logikusan áramlik.

A tudományos kommunikáció nem tartozik a tudományhoz kapcsolódó kurzusok többségében oktatott tudományágak közé, és a kutatóknak gyakran nincsenek tervezési készségeik, illetve nem férnek hozzá professzionális szoftverekhez. Ennek ellenére az infografikákat tartalmazó cikkek hivatkozási száma 120% növekedést mutat, ami azt jelenti, hogy a cikkek nagy hatással vannak a kutatás körüli érdeklődés felkeltésére.

Hogyan készíthetsz érdekes infografikákat a semmiből, professzionális erőforrások vagy tervezői készségek nélkül? Mind the Graph a tudósokból tervezőket csinál, és felszabadítja a kreativitást a hatékony tudományos kommunikációhoz szükséges összes vizuális eszközzel.