Kutatási paradigma: Bevezetés példákkal

Ha egy kutatási dolgozat megírását fontolgatja, tisztában kell lennie azzal, hogy kritériumokat kell felállítania a munkájában módszertani megközelítésként használt megközelítés felépítéséhez, ezért meg kell értenie a kutatási paradigma fogalmát..

A kutatási paradigma, a legegyszerűbben fogalmazva, egy olyan kutatási terv elkészítésének folyamata, amely segíthet abban, hogy gyorsan megértse, hogyan működnek a kutatási projekt elméletei és gyakorlatai.

E cikk célja, hogy bemutassa a kutatási paradigmákat, és példák segítségével a lehető legvilágosabban elmagyarázza azokat.

Mi az a kutatási paradigma?

A kutatási paradigma a kutatás elvégzésének módszere, modellje vagy mintája. Olyan eszmék, meggyőződések vagy megértések összessége, amelyeken belül az elméletek és gyakorlatok működhetnek. A paradigmák többsége két kutatási módszertan egyikéből származik: pozitivizmus vagy interpretivizmus. Minden kutatási projekt a kutatási paradigmák egyikét használja iránymutatásként a kutatási módszerek létrehozásához és a kutatási projekt legjogszerűbben és legésszerűbb módon történő végrehajtásához.

Bár alapvetően két paradigma létezett, e kettőből számos új paradigma alakult ki, különösen a társadalomtudományi kutatásban. Ne feledje, hogy a paradigmák egyikének kiválasztása a kutatási projektjéhez megköveteli az egyes megközelítések egyedi jellemzőinek alapos megértését.

Mi a kutatás 3 paradigmája?

Ahhoz, hogy kiválaszthassa a legjobb kutatási paradigmát a projektjéhez, először meg kell értenie a három pillért: az ontológiát, az ismeretelméletet és a módszertant.

Ontológia

Az ontológia a valóság természetére vonatkozó filozófiai elmélet, amely azt állítja, hogy vagy egyetlen valóság létezik, vagy egyáltalán nincs. Pontosabban, az ontológia arra a kérdésre ad választ, hogy "Mi a valóság?”

Episztemológia

Az ismeretelmélet a tudás tanulmányozása, amely a tudás érvényességére, mértékére és megszerzésének módjára összpontosít. Az ismeretelmélet arra a kérdésre keresi a választ, hogy "Hogyan ismerhetjük meg a valóságot?“

Módszertan

A módszertan olyan általános fogalmakra utal, amelyek alátámasztják, hogyan vizsgáljuk a társadalmi környezetet, és hogyan bizonyítjuk a megszerzett tudás érvényességét. A módszertani kérdés a "Hogyan lehet felfedezni a valóságot/választ?“

Mi a kutatási paradigma célja?

A kutatási projekt paradigmaválasztásának fontossága abból a tényből fakad, hogy megalapozza a tanulmány kutatását és módszertanát.

A paradigma azt vizsgálja, hogyan értik és kutatják a tudást, és kifejezetten felvázolja a kutatás célját, motivációját és várható eredményeit.

A kutatási paradigma megfelelő alkalmazása a kutatásban világos utat biztosít a kutatók számára az érdeklődés tárgyát képező téma vizsgálatához.

Ennek eredményeképpen logikus és átgondolt struktúrát ad a kivitelezéshez, emellett javítja a munka minőségét és az Ön jártasságát.

Példák kutatási paradigmákra

Most, hogy megértette a három pillért és a kutatási paradigma fontosságát, nézzünk néhány példát a paradigmákra, amelyeket a kutatásában használhat.

Pozitivista paradigma

A pozitivisták egyetlen mérhető és megérthető valóságban hisznek. Ennek eredményeképpen kvantitatív megközelítéseket alkalmaznak e valóság számszerűsítésére.

A kutatásban a pozitivizmus a valódi vizsgálat fogalmához kapcsolódó filozófia. A pozitivizmuson alapuló kutatási filozófia szigorú megközelítést alkalmaz az adatforrások szisztematikus vizsgálatára.

Interpretivizmus vagy konstruktivizmus paradigma

Az interpretivista megközelítést a társadalomtudományokban végzett kvalitatív kutatások többségében alkalmazzák; ez inkább számos valóság létezésén alapul, mint egyetlen valóságon.

Az interpretivisták szerint az emberi viselkedés összetett, és nem lehet előre meghatározott valószínűséggel megjósolni.

Az emberi viselkedés nem olyan, mint egy könnyen ellenőrizhető tudományos változó. Az interpretivizmus szó a világegyetem megismerésének olyan módszereire utal, amelyek az emberek által a viselkedésükhöz fűzött jelentések értelmezésére vagy megértésére támaszkodnak.

Pragmatizmus paradigma

A kutatási kérdés határozza meg a pragmatizmust. A kutatási kérdés jellegétől függően a pragmatika egyetlen tanulmányon belül a pozitivista és az interpretivista megközelítést is magában foglalhatja.

Ez egy olyan problémamegoldó filozófia, amely azt vallja, hogy a legjobb kutatási technikák azok, amelyek hozzájárulnak a kutatási kérdés leghatékonyabb megválaszolásához. Ezt követi a kutatási probléma számos aspektusának vizsgálata a kvantitatív és kvalitatív megközelítések kombinációjával.

Posztpozitivizmus paradigma

A pozitivista paradigma utat engedett a posztpozitivista paradigmának, amely inkább a valóság szubjektivitásával foglalkozik, és eltér a logikai pozitivisták objektív szemléletétől.

A posztpozitivizmus objektív válaszokat keres azáltal, hogy igyekszik felismerni és kezelni az ilyen elfogultságokat a kutatók által kidolgozott elképzelésekben és ismeretekben.