Biztosan hallottál már a Research Biasról, ahol a kutatási tanulmány elfogult, de gondoltál már valaha a kutatóra, aki írja? Mi van, ha az a kutató elfogult, és emiatt a tanulmány is elfogult lesz?
Ez a jelenség az úgynevezett kutatói elfogultság és ebben a cikkben mélyrehatóan megismerkedünk vele, elemezve az előítéleteket, azok típusait és megelőzési módszereiket. Merüljünk tehát mélyre és értsük meg hogyan kerüljük el az elfogultságot a kutatásban.
Mi a kutatói elfogultság?
A kutatói elfogultság a kutató szubjektív meggyőződéseire, értékeire, attitűdjeire vagy preferenciáira utal, amelyek befolyásolhatják a vizsgálat tervezését, lefolytatását vagy eredményeinek értelmezését. Ez akkor fordul elő, amikor a kutató személyes elfogultságai véletlenül vagy szándékosan befolyásolják a kutatási folyamatot vagy az eredmények közlését, ami torz vagy pontatlan eredményekhez vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatók elfogultsága előfordulhat akaratlanul, tudattalan elfogultságok miatt vagy rosszindulatú szándék nélkül is. Ez azonban még mindig veszélyt jelent a kutatás objektivitására és integritására. A kutatók elfogultságának minimalizálása érdekében a tudósok szigorú kutatási módszereket alkalmaznak, fenntartják az átláthatóságot, és olyan stratégiákat alkalmaznak, mint a vak vizsgálatok, szakértői értékelés, és független replikáció.
A kutatói elfogultságok típusai
A kutatási folyamat során többféle kutatói torzítás is előfordulhat. Íme néhány gyakori példa:
Kiválasztási torzítás
Ez a torzítás akkor fordul elő, amikor a kutató szelektíven bevon vagy kizár bizonyos egyéneket vagy adatpontokat a vizsgálatba, ami a vizsgált populáció torz reprezentációjához vezet. Ez lehet nem szándékos vagy szándékos, és nem reprezentatív mintát eredményez.
Megerősítési torzítás
A kutatók hajlamosak lehetnek arra, hogy olyan információkat részesítsenek előnyben vagy keressenek, amelyek megerősítik előzetesen kialakított meggyőződéseiket vagy hipotéziseiket, miközben figyelmen kívül hagyják vagy lekicsinylik az ellentmondó bizonyítékokat. Ez az elfogultság a kívánt eredményeket alátámasztó adatok kiválasztásához vezethet.
Megfigyelői elfogultság
Megfigyelői elfogultság, más néven kísérletezői torzítás, akkor fordul elő, amikor a kutató elvárásai vagy előzetes ismeretei befolyásolják a vizsgálatban résztvevők viselkedésének vagy válaszainak megfigyeléseit vagy értelmezését. Ez befolyásolhatja az adatgyűjtés és -elemzés objektivitását.
Jelentési torzítás
Ez az elfogultság magában foglalja bizonyos, a kutató által preferált eredményekkel összhangban lévő eredmények szelektív közlését vagy hangsúlyozását, miközben figyelmen kívül hagyja vagy lekicsinyli az ellentmondásos vagy kedvezőtlen eredményeket. Ez bármelyik szakaszban előfordulhat, az adatelemzéstől a kutatási eredmények közzétételéig.
Publikációs elfogultság
Publikációs torzítás a kutatók vagy folyóiratok azon tendenciájára utal, hogy a pozitív vagy statisztikailag szignifikáns eredményekkel rendelkező tanulmányokat gyakrabban publikálják, mint a negatív vagy nem szignifikáns eredményekkel rendelkező tanulmányokat. Ez a torzítás torzíthatja az adott témával kapcsolatos bizonyítékok összességét.
Visszahívási torzítás
Azokban a vizsgálatokban, amelyek a résztvevők emlékezetére vagy önbevallására támaszkodnak, a felidézési torzítás akkor fordulhat elő, ha a résztvevők eseményeire vagy tapasztalataira való visszaemlékezést befolyásolják aktuális meggyőződéseik vagy elvárásaik. Ez a torzítás pontatlan vagy torzított adatokhoz vezethet.
Kulturális elfogultság
A kutatók akaratlanul is ráerőltethetik kulturális nézőpontjaikat, értékeiket vagy normáikat a kutatási folyamatra, ami olyan elfogult értelmezéseket vagy általánosításokat eredményezhet, amelyek nem feltétlenül igazak a különböző kultúrákban vagy kontextusokban.
Tervezési előítélet
A tervezési torzítás, más néven tanulmánytervezési torzítás vagy kutatási tervezési torzítás a tervezés vagy módszertan hibái vagy korlátai miatt a tanulmányba bevitt szisztematikus hibára vagy torzításra utal. Ez akkor fordul elő, amikor a egy kutatás megtervezése a vizsgálat szisztematikusan előnyben részesít bizonyos eredményeket, vagy torzított eredményekhez vezet.
Mi az eljárási elfogultság és hogyan lehet észrevenni egy kutatási tanulmányban?
Az eljárási torzítás olyan szisztematikus hibára vagy torzításra utal a kutatási tanulmányokban, amely a vizsgálat során alkalmazott eljárások vagy módszerek hibáiból vagy torzításaiból ered. Ez akkor fordul elő, amikor a kutatás elvégzésének módja torzítást eredményez az adatgyűjtésben, az adatelemzésben vagy az eredmények értelmezésében. Az eljárási torzítás befolyásolhatja a vizsgálati eredmények érvényességét és megbízhatóságát, és veszélyeztetheti a kutatás integritását.
Íme néhány kulcsfontosságú pont, amely segíthet felismerni az eljárási elfogultságot:
Értékelje a kutatási tervezést
Gondosan vizsgálja meg a vizsgálat általános felépítését. Keresse meg a résztvevők kiválasztásában, a kezelési vagy kontrollcsoportok elosztásában, illetve a vizsgálat általános felépítésében rejlő esetleges torzítási forrásokat. Értékelje, hogy a választott elrendezés megfelelő-e a kutatási kérdésnek, és hogy megfelelően kezeli-e a lehetséges zavaró változókat.
Mintavételi eljárások felülvizsgálata
Értékelje, hogyan toborozták vagy választották ki a résztvevőket a vizsgálathoz. Keresse meg a mintavételi eljárás esetleges torzításait, amelyek nem reprezentatív vagy torzított mintát eredményezhetnek. Általános mintavételi torzítások közé tartozik a kényelmi mintavétel, az önkiválasztás torzítása, vagy a célcsoportot nem megfelelően megragadó, nem megfelelő mintavételi technikák alkalmazása.
Az adatgyűjtési módszerek értékelése
Vizsgálja meg az adatgyűjtéshez használt módszereket. Mérlegelje, hogy az adatgyűjtési folyamat során felmerült-e bármilyen lehetséges torzítás. Keresse a mérési torzításra utaló jeleket, mint például a mérési technikák következetlen alkalmazása, a mérőeszközök megbízhatóságának vagy érvényességének hiánya, vagy az önbevalláson alapuló adatokban rejlő lehetséges torzítások.
Mi a válaszadói elfogultság?
A válaszadói torzítás, más néven résztvevői torzítás vagy felmérési válasz torzítás, olyan szisztematikus hibákra vagy torzításokra utal, amelyek a kutatási tanulmányokban akkor fordulhatnak elő, ha a résztvevők pontatlan vagy elfogult válaszokat adnak. A válaszadói torzítás különböző tényezők miatt alakulhat ki, például a résztvevők szubjektív értelmezései, a társadalmi kívánatosság, a memória korlátai vagy a saját maguk kedvező színben való feltüntetésére irányuló motivációk miatt. Ez befolyásolhatja az önbevallásos mérések, felmérések, interjúk vagy kérdőívek segítségével gyűjtött adatok megbízhatóságát és érvényességét.
Az elfogultság előfordulása az elemzés és a jelentéstétel során
Az elfogultság a kutatási tanulmányok elemzési és jelentéstételi szakaszaiban fordulhat elő, ami az adatok torz vagy félrevezető értelmezéséhez vezethet. Az alábbiakban bemutatunk néhány módot, ahogyan az elfogultság ezekben a szakaszokban megnyilvánulhat:
Megerősítési torzítás
A kutatóknak lehetnek előítéletes elképzeléseik vagy elvárásaik a vizsgálat eredményeivel kapcsolatban, ami befolyásolhatja az elemzést és a jelentéstételt. A megerősítési torzítás akkor fordul elő, amikor a kutatók szelektíven összpontosítanak vagy hangsúlyozzák azokat a megállapításokat, amelyek igazodnak a már meglévő meggyőződéseikhez vagy hipotéziseikhez, miközben lekicsinylik vagy figyelmen kívül hagyják az ellentmondó bizonyítékokat.
Cherry-Picking eredmények
Az elfogultság akkor fordulhat elő, amikor a kutatók szelektíven jelentenek vagy kiemelnek bizonyos eredményeket, amelyek támogatják a kívánt eredményeket, miközben elhanyagolják vagy kihagyják a többi eredményt, amelyek kevésbé kedvezőek lehetnek. Ez az adatok hiányos vagy torz ábrázolásához vezethet, ami torzíthatja az összképet.
Túlértelmezés vagy félreértelmezés
A kutatók úgy értelmezhetik az eredményeket, hogy azok meghaladják az adatok által szolgáltatott bizonyítékokat. A túlértelmezés akkor fordul elő, amikor a kutatók széleskörű vagy általánosított következtetéseket vonnak le, amelyek meghaladják a tanulmány megállapításait. Félreértelmezés akkor is előfordulhat, ha a kutatók félreértik vagy félremagyarázzák a statisztikai elemzéseket, vagy nem veszik figyelembe az eredmények alternatív magyarázatait.
HARKing (hipotézisek felállítása az eredmények ismerete után)
A HARKing arra a gyakorlatra utal, hogy az adatok elemzése után hipotéziseket alkotnak, és úgy tűnik, mintha ezeket a hipotéziseket az adatelemzés előtt állították volna fel. Ez elfogultságot eredményezhet azáltal, hogy az utólagos magyarázatokat tévesen már létező hipotézisekként mutatja be, ami potenciálisan veszélyezteti a kutatás integritását.
Olvassa el: Post Hoc elemzés: A tesztek folyamata és típusai
Hogyan kerüljük el az elfogultságot a kutatásban?
A kutatók elfogultságának megelőzése kulcsfontosságú a kutatások integritásának és objektivitásának megőrzése szempontjából. Bár az elfogultság teljes kiküszöbölése kihívást jelent, a kutatók számos lépést tehetnek annak hatásainak minimalizálása érdekében. Íme néhány stratégia a kutatói elfogultság megelőzésére:
Tudatosság és reflexivitás
A kutatóknak tisztában kell lenniük saját elfogultságaikkal és előítéletekkel. A személyes meggyőződések és a lehetséges előítéletek átgondolása lehetővé teszi a kutatók számára, hogy tudatosan elkülönítsék perspektíváikat a kutatási folyamattól. A nyitottság és a pártatlanság gondolkodásmódjának kialakítása alapvető fontosságú.
Világos kutatási kérdések és célok
A vizsgálat megkezdése előtt világosan határozza meg a kutatási kérdéseket és célkitűzéseket. Ez segít a kutatóknak abban, hogy a konkrét kutatási célok elérése érdekében releváns és elfogulatlan adatok gyűjtésére összpontosítsanak, ahelyett, hogy bizonyítékokat keresnének az előre megfontolt elképzelések alátámasztására.
Robusztus tanulmányterv
Szigorú vizsgálati tervezési módszereket alkalmazzon, amelyek minimalizálják a torzítást. A véletlenszerűség, az elvakítás és a kontrollcsoportok általánosan használt technikák a tisztességes és elfogulatlan összehasonlítások biztosítására. A minta reprezentativitásának biztosítása és a véletlenszerű mintavételi technikák révén a kiválasztási torzítások minimalizálása szintén alapvető fontosságú.
Előzetes regisztráció
A kutatási protokollok, köztük a hipotézisek, a vizsgálati terv és az elemzési tervek előzetes regisztrálása az adatgyűjtés előtt hatékony stratégia. Ez megakadályozza a változtatásokat és az adatvezérelt elemzést, amelyek elfogultságot vezethetnek be.
Replikáció és ellenőrzés
Ösztönözze a replikációs tanulmányokat az eredmények független validálása érdekében. A replikáció segít csökkenteni az elfogultságot azáltal, hogy biztosítja, hogy az eredmények konzisztensek legyenek a különböző kutatók, beállítások és módszertanok között.
Etikai megfontolások
Betartja az etikai alapelveket, például a tájékozott beleegyezést, a titoktartást és az összeférhetetlenség elkerülését. Az etikus magatartás hozzájárul a kutatás általános érvényességéhez és hitelességéhez.
E stratégiák végrehajtásával a kutatók minimalizálhatják a kutatói elfogultságot, és növelhetik kutatási eredményeik érvényességét, megbízhatóságát és objektivitását.
Következtetés
Összefoglalva, a kutatói elfogultság jelentős aggodalomra ad okot a kutatási tanulmányokban, mivel olyan szisztematikus hibákat vagy torzulásokat vezethet be, amelyek veszélyeztetik a megállapítások integritását. Az ebben a cikkben tárgyalt stratégiák végrehajtásával és az etikus magatartás előmozdításával a kutatók növelhetik tanulmányaik objektivitását és megbízhatóságát, biztosítva kutatási eredményeik hitelességét és érvényességét.
Nem találja pontosan azt, amire szüksége van? Mi megtervezzük Önnek!
Kutatóként gyakran nehéz megtalálni a tézishez illő képanyagot az interneten. Ha ugyanezzel a problémával szembesülsz, itt a megoldás - Mind the Graph. Ez egy infografikai eszköz, amely segít a tudományos grafikonok könyvtárából származó vizuális anyagok használatában. Ha pedig nem találja meg a szükséges képeket, csapatunk megtervezi azokat Önnek. Regisztráljon most, hogy felfedezhesse a kiváló minőségű tudományos vizuális anyagokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.
Hungarian 
English 
Chinese 
Czech 
Dutch 
French 
German 
Italian 
Indonesian 
Japanese 
Korean 
Polish 
Portuguese 
Russian 
Spanish 
Turkish 
Ukrainian 
Swedish 
Romanian 
Bulgarian 
Finnish 
Greek 
Norwegian 
Danish 
Estonian 
Slovenian 
Lithuanian 
Latvian 
Slovak