A kihívásokkal való szembenézés a tudományos közösségben

A tudományos közösség jelentősége napról napra növekszik, ugyanakkor a tudományos kihívások exponenciálisan nőnek.

A Vox kutatás a következő kérdést tette fel világszerte 270 tudósnak, köztük végzős hallgatóknak, professzoroknak, tanszékvezetőknek és Fields-érmeseknek: "Ha megváltoztathatnál valamit a tudomány mai működésében, mi lenne az, és miért?". A Vox a vizsgálat eredményeként arra jutott, hogy a karrierjüket kedvezőtlen ösztönzők akadályozzák, ami hanyag tudományt eredményez.

A cikk fő célja, hogy felvázolja a tudományos közösséget érintő jelenlegi kihívásokat és azok eredményeit.

1. Pénzügyi

Minden kutatáshoz finanszírozásra van szükség, és a finanszírozás megszerzéséért és megtartásáért folytatott küzdelem hagyományosan az a buktató, amellyel a legtöbb tudós pályafutása során találkozik. A közelmúltbeli fejlemények azonban sokkal nagyobb kihívást jelentenek a pénzszerzésben. Miközben a tudományos közösség növekszik, a legtöbb ország finanszírozása csökken.

A finanszírozás megszerzésének nehézségei súlyosbodnak a pályakezdők esetében, mivel a már befutott kutatókat előnyben részesítik. Ez az intenzív versengés a tudomány művelésének módját is befolyásolja.

A tudósok szerint a pénz és az intézmények megelégedettségének érdekében olyan döntéseket kellett hozniuk, amelyeket általában nem hoztak volna. Nem beszélve arról, hogy a finanszírozás most jellemzően három-négy év után lejár, ami elriasztja a tudósokat attól, hogy hosszú távú és valóban értelmes munkát végezzenek.

E cselekmények következményei nyilvánvalóak abban, hogy a publikációk nem az elvárt minőségben jelennek meg, és a rossz eredmény miatt a kutatásnak alacsony a hatása.

2. Rossz ösztönzők

A felmérésben részt vevő tudósok közül sokan állították, hogy a gyenge ösztönzők hátráltatják a kutatás minőségét. A tudományos közösség finanszírozási és foglalkoztatási piacának jelenlegi helyzete jelentős nyomást gyakorol a tudósokra, hogy kutatásukat rangos folyóiratokban publikálják, ami lenyűgöző eredményeket követel meg.

E hatalmas nyomás miatt a tudósok a munkájukban talált bizonyos mintákra koncentrálnak, és úgy módosítják a kutatást, hogy a folyóiratok által kívánt eredményeket kapják. A probléma az, hogy rengeteg olyan kutatást publikálnak, amelyek triviális eredményeket hoznak, ami a tudományos közösség pénzének és erőforrásainak pazarlását jelenti.

3. Tanulmányok megismétlése

A replikáció fontos eleme a tudományos közösségnek; egyszerűen a tudósok feladata, hogy korábbi tanulmányokat válasszanak és értékeljék azokat, hogy lássák, a megállapítások megállják-e a helyüket. Ez az egyik kihívás a tudományos közösségben, mert a legtöbb kutató nem végez replikációt olyan gyakran, mint kellene.

A tudósokat kevéssé ösztönzik a korábbi kutatások megismétlésére; a legtöbb finanszírozó ügynökség inkább olyan új kezdeményezéseket finanszíroz, amelyek teljesen új adatokat hoznak. A replikációval kapcsolatos másik nehézség, hogy a folyóiratok csak akkor teszik közzé, ha az ellentmond a korábbi eredményeknek vagy következtetéseknek. És végül, de nem utolsósorban, egyes tanulmányokat nagyon nehéz lehet megismételni.

4. Szakmai értékelés

A szakértői bírálók segítenek kiszűrni a hibás kutatásokat, és garantálják, hogy a dolgozat mentes legyen a kirívó hibáktól. Sok tudós úgy véli, hogy a kialakult szakértői értékelési rendszer nem hatékony a rossz minőségű kutatások közzétételének megakadályozásában, és a rendszer nem képes felderíteni a csalárd dolgozatokat.

5. A tudomány hozzáférhetősége

A tudományhoz manapság nehéz hozzáférni, túl sok információt rejtegetnek fizetős folyóiratokban, amelyekhez nehéz és költséges hozzájutni. A Vox tanulmányában szereplő tudósok közül sokan amellett érveltek, hogy a tudományos kutatásokat ingyenesen hozzáférhetővé kellene tenni a nyilvánosság számára.

Ezen kívül ott van még a közzétételi folyamat, amely nehézkes és lassú, ami késedelmet okoz az információszolgáltatásban.

6. Rossz kommunikáció

Túlzó, ellentmondásos vagy egyszerűen megtévesztő kijelentések. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az ismereteket hogyan terjesztik a nem tudományos közvélemény felé, a közvélemény teljesen tudománytalan elképzelésekhez ragaszkodik, vagy torz képet alkot a tudomány működéséről.

A tanulmányban részt vevő tudósok példaként említették, hogy a tudományról, az egészségről vagy a táplálkozásról semmit sem tudó hírességek hogyan befolyásolhatnak másokat.

A világ legnagyobb tudományos pontosságú illusztrációs galériája

A Microsoft kutatás, az emberek figyelme ma már egy aranyhaléval egyenlő, ami azt jelenti, hogy mindössze 8 másodperced van arra, hogy megragadd közönséged vizuális figyelmét. Tehát, hogy a legtöbbet hozza ki közönségéből, használjon infografikákat és illusztrációkat, hogy rendkívüli eredményeket érjen el. Mind the Graph az Ön eszköze, használja a világ legnagyobb tudományos pontosságú illusztrációs galériáját!