A tudósok számára a Tudomány szépsége a kutatásuk legapróbb sajátosságában rejlik. Egy nehéz kérdésre adott választól kezdve, egy eddig soha nem látott viselkedésig. Ahhoz azonban, hogy a nem tudósok is lelkesedjenek a tudományért, valami más kell. Ha lehet, van valami, ami mindenféle ember számára lélegzetelállítóvá teszi a tudományt.
Emlékszel a mondásra, miszerint "egy kép többet mond ezer szónál"? Nos, az Mind the Graph-nél megértjük a vizuális információ fontosságát, és egyetértünk ezzel a mondással. Ezért úgy döntöttünk, hogy megemlékezünk a poszt által Természet 2015 decemberében és a posztot a BBC 2016 márciusában .
Íme néhány tudományos lélegzetelállító kép, amelyeket a Nature és a BBC választott:
Természet | SZUPERSZONIKUS BOOM | Egy szuperszonikus sebességgel haladó amerikai repülőgép által keltett lökéshullámokat egy másik repülőgépről a Mojave-sivatag felett vették fel. A NASA kutatói a schlieren-fotózásnak nevezett technikát használták, amelyet először a XIX. században August Toepler német fizikus fejlesztett ki, hogy megörökítsék a fény változását, amint a sugárhajtómű áthaladt a különböző sűrűségű levegőn.
Természet | A GUBACSAPÓ FEJE | Ez a részletes kép a boll weevil (Anthonomus grandis) fejéről az idei Wellcome Image Awards egyik nyertese. Az alig milliméteres fejet pásztázó elektronmikroszkóppal vették fel.
Természet | ŰRBUBORÉK | Ez a kísérteties látomás egy planetáris köd - egy haldokló csillag gyengén izzó maradványa. A Déli Bagoly-ködnek nevezett képet a chilei Very Large Telescope rögzítette.
Természet | STRIKE ONE | Néhány ember számára a villámok és a villámok nagyon, nagyon ijesztőek. A floridai Nemzetközi Villámkutató és -vizsgáló Központ munkatársai számára azonban ezek olyan tanulmányi tárgyak, amelyeket a viharokba kilőtt rakétákkal lehet kiváltani. Ez a hosszú expozíciójú kép egy ilyen, a kutatók által kiváltott villámlás utóhatását örökíti meg.
Természet | HÉ, PLUTO! | A NASA New Horizons űrszondája által idén a Plútó mellett elrepült képek és adatok puszta száma és gazdagsága időnként nyomasztó volt. A Nature kutatócsoportot azonban meggyőzte ennek a képnek a szépsége, amelyet percekkel azután küldtek vissza, hogy a szonda a legközelebb került a Plútóhoz, és amelyen egy hideg, furcsa, a Nap által sziluettbe foglalt világ tárul elénk.
Természet | SPOOKY SLICE | Ezek a hátborzongató, koponya alakú tárgyak valójában a papirusz növény (Cyperus papyrus) létfontosságú részei. A David Maitland által 200-szoros életnagyságban lefényképezett kép egy szeletet mutat az "érkötegekből", amelyek segítségével a növények folyadékot szállítanak a szöveteikben.
Természet | SELYEMLAPOK | Barbara Izdebska (vezető képkutató): "Bárcsak nyomtatásba került volna ez a fotó a magyarországi Balatonfőkajár egyik rétjén a pókok által létrehozott hatalmas selyemfelületről, mert úgy érzem, hogy lenyűgöző és egyedülálló - de nem így történt. Köszönet illeti Novák László helyi fotósnak, hogy elkészítette, és az idei Wildlife Photographer of the Year verseny zsűrijének, hogy Novákot a verseny döntőjébe juttatta".
BBC | FEKETE HENNA ALLERGIA | A hennanövényből származó festéket általában a bőr vagy a haj átmeneti narancsbarna színezésére használják, de kémiai festékeket is hozzá lehet adni, hogy a szín fekete legyen.
BBC | CSONTFEJLŐDÉS | Minden kör egy csecsemő csontját mutatja különböző életkorban. A legfiatalabb (három hónappal a születés előtt) a bal oldalon, a legidősebb (2,5 éves) pedig a jobb oldalon látható. Ezek a történelmi csontok mind olyan gyermekek csontvázából származnak, akik a 19. században haltak meg.
BBC | AZ EMBERI SZEM BELSEJÉBEN | Az ilyen képeket az orvosok arra használják, hogy segítsenek felismerni a szembetegségek korai jeleit. Ezek az apró alagutak körülbelül 100 mikrométer (0,1 mm) magasak.
BBC | EREK A SZEMBEN | A képet a retinában lévő erek - itt fehér pókszerű vonalakként látható - fotózásával készítették, amint fluoreszcens festék halad át rajtuk.
Ahhoz, hogy a tudomány lélegzetelállító legyen, csak a kutatásai legjavát kell bemutatnia. Gyors, egyszerű és lenyűgöző vizuális tájékoztatás. Mi lenne, ha ezt a saját kutatásodhoz is megtennéd?