Hogyan írjunk hipotézist

A hipotézis egyszerűen egy tesztelhető állítás, amelynek célja, hogy választ találjon egy adott kérdésre; egy formalizált hipotézis arra kényszeríti a gondolkodást, hogy milyen eredményeket várhatunk egy kísérlet során.

Ennek eredményeképpen egy hipotézis szinte bármire használható, például különböző eredmények tesztelésére a mindennapi feladatokban, egy lehetséges végkifejlet azonosítására a kutatásban, egy tudományos kísérlet alapjának megalkotására és így tovább.

Ebből a cikkből megismerheti a mögötte álló érvelést, a különböző hipotéziseket, valamint a hogyan kell hipotézist írni világosabban.

Mi az a hipotézis?

A hipotézis egy előrejelzési módszer, egy kísérlet arra, hogy választ találjunk valamire, amit még nem teszteltek, egy korlátozott bizonyítékokon alapuló ötlet vagy javaslat.

A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy két (vagy több) változó közötti kapcsolatra teszünk javaslatot: a független változó (a végrehajtott változás) és a függő változó (az intézkedés) között. Tegyük fel például, hogy egész éjjel tanulni szokott egy teszt előtt, de mindig túl fáradt ahhoz, hogy tisztán megértse a témát, ami rossz jegyeket eredményez.

A hipotézis tehát az, hogy ha napközben tanulsz, akkor megérted a tárgyat, és ennek eredményeképpen jó jegyet kapsz. Ebben a példában a független változó a tanulási idő, a függő változók pedig a tantárgy megértése és a jegy.

Amint láthatja, a hipotézis szinte bármilyen helyzetben használható, de leggyakrabban kutatási munkákban vagy tudományos kísérletekben fordul elő.

A hipotézis megírásakor kritikus, hogy óvatos és alapos legyen, mielőtt elkezdi leírni azt. Mivel minden hipotézist tényekkel, közvetlen teszteléssel és adatbizonyítékokkal kell bizonyítani, a hipotézisek felépítésében elkövetett kisebb hibák vagy félreértések is negatív hatással lehetnek a kutatás minőségére és a későbbi eredményekre.

A kutatási hipotézisek típusai és példák

A hipotézisek különböző típusai állnak rendelkezésre, attól függően, hogy milyen jellegű vagy célú hipotézisről van szó, akár kutatásról, akár tudományos kísérletről.

Mielőtt belemennénk hogyan kell hipotézist írni, nézzük át a különböző típusokat, hogy melyik a legjobb az Ön számára.

Egyszerű hipotézis

Egy egyszerű hipotézis csak két változó - a független és a függő változó - közötti kapcsolatot teszteli és kísérletezik. Ahogyan azt korábban a tanulmányi idő és a jegyek segítségével példáztuk.

Komplex hipotézis

Egy összetettebb hipotézis kétnál több változó közötti kapcsolatot foglal magában, mondjuk: két független változó és egy függő változó, vagy fordítva.

Példa: Minél nagyobb a szegénység, minél nagyobb az írástudatlanság a társadalomban, annál nagyobb lesz a bűncselekmények aránya.

Nullhipotézis

A nullhipotézis, rövidítve H0, az a hipotézis, amelyben nincs kapcsolat a változók között.

Példa: A szegénységnek semmi köze a társadalom bűnözési arányához.

Alternatív hipotézis

A nullhipotézissel együtt egy alternatív hipotézist (H1 vagy HA) is használnak. Ez a nullhipotézis inverzét jelenti, ami azt jelenti, hogy csak az egyik lehet igaz.

Példa: A szegénység az oka a társadalom bűnözési rátájának.

Összetett hipotézis

Az összetett hipotézis olyan hipotézis, amely nem jósolja meg a függő változó pontos paramétereit, eloszlását vagy tartományát.

Gyakran megjósolnánk egy pontos eredményt. "A 23 éves férfiak átlagosan 189 cm magasak", például. Itt egy pontos paramétert adunk meg. Ennek eredményeképpen a hipotézis nem összetett.

Azonban nem mindig tudunk valamit pontosan feltételezni. Ezekben az esetekben azt mondhatjuk, hogy "A 23 éves férfiak átlagosan nem 189 cm magas." A 23 éves férfiak átlagos testmagasságára vonatkozóan nem állapítottunk meg eloszlási tartományt vagy pontos paramétereket. Ennek eredményeképpen inkább egy összetett hipotézist vezettünk be, mint egy pontos hipotézist.

Az alternatív hipotézis (a fentiekben tárgyaltak szerint) általában összetett, mivel a nullhipotézistől eltérő dologként definiálják. Mivel ez a "bármi más" nem határoz meg paramétereket vagy eloszlást, ez egy példa az összetett hipotézisre.

Logikai hipotézis

Az olyan hipotézist, amely logikailag igazolható, logikai hipotézisnek nevezzük. Tehát tényleges bizonyítékok nélkül egy logikai hipotézis a változók közötti kapcsolatot sugallja.

Példa: Az aligátoroknak zöld pikkelyeik vannak, ezért a velük közeli rokonságban álló dinoszauruszoknak valószínűleg szintén zöld pikkelyeik voltak. Mivel azonban ezek mind kihaltak, inkább a logikára kell hagyatkoznunk, mint empirikus adatokra.

Empirikus hipotézis

Az empirikus hipotézis a logikai hipotézis fordítottja. Olyan hipotézis, amelyet jelenleg tudományos vizsgálattal tesztelnek, konkrét adatokra támaszkodik. Ezt "munkahipotézisnek" is nevezik.

Példa: A tehenek élettartamát napi 1 font kukorica etetésével csökkentik.

Statisztikai hipotézis

A statisztikai hipotézis reprezentatív statisztikai modellek segítségével von le következtetéseket nagyobb populációkra vonatkozóan. Ahelyett, hogy mindent tesztelne, egy részhalmazt tesztel, a többit pedig a korábban gyűjtött adatok alapján általánosítja.

Példa: A természetes vörös haj a világ népességének körülbelül 2%-jénél fordul elő.

Irányított hipotézis

Az irányított hipotézis még a vizsgálat előtt megjósolja, hogy a beavatkozás hatása pozitív vagy negatív lesz-e.

Példa: Befolyásolja-e az esős időjárás a heti közepes és magas intenzitású testmozgás mennyiségét? Pozitívan, az eső csökkenti a heti közepes és intenzív testmozgás mennyiségét.

Hogyan írjunk hipotézist 6 lépésben

1. Kérdés feltevése

A hipotézis megírása azt jelenti, hogy van egy kérdés, amelyre választ kell adnod. A kérdésnek közvetlennek, célzottnak és konkrétnak kell lennie. Az azonosítás elősegítése érdekében keretezze a kérdést a klasszikus hatosával: ki, mit, hol, mikor, miért vagy hogyan. De ne feledje, hogy a hipotézisnek állításnak kell lennie, nem pedig kérdésnek.

2. Gyűjtse össze az elsődleges kutatást

A témával kapcsolatos háttérinformációk összegyűjtése számos könyv, tudományos folyóirat, kísérlet és megfigyelés elolvasását teheti szükségessé, de lehet egyszerű internetes keresés is.

Ne feledje, hogy kérdéseit több szempontból is vizsgálja meg; az ellentmondó kutatások rendkívül hasznosak lehetnek a hipotézisek kidolgozásakor; felhasználhatja a megállapításaikat potenciális cáfolatként, és a tanulmányát úgy alakíthatja ki, hogy foglalkozzon ezekkel az aggályokkal.

3. Változók meghatározása

Miután meghatározta, hogy mi lesz a kérdés, meg kell határoznia a független és a függő változókat, valamint az alkalmazandó hipotézis típusát.

4. Tegye egy Ha-akkor kijelentés formájába.

A hipotézis felállításakor hasznos lehet a "ha-akkor" formátum használata. Például: Például: "Ha többet edzek, akkor többet fogok fogyni". Ez a formátum trükkös lehet, ha több változóval van dolgunk, de általában megbízható módja a tesztelendő ok-okozati kapcsolat kifejezésének.

5. További adatok gyűjtése a hipotézis bizonyítására

A hipotézissel szemben a kérdés megválaszolása és a kérdés helyességének vagy helytelenségének bizonyítása az elsődleges. Miután felállítottad a hipotézisedet és meghatároztad a változókat, elkezdheted a kísérleteket. Ideális esetben olyan adatokat gyűjtesz, amelyek alátámasztják a hipotézisedet.

6. Írja le

Végül, miután megírta a hipotézisét, elemezze az összes összegyűjtött adatot, és vonja le következtetéseit egy kutatási dokumentum formájában.

Az Mind the Graph segítségével szabadítsa fel az infografikák erejét

Használja ki ezt a lehetőséget arra, hogy a hipotézis tisztázását segítő vizuális eszközt illesszen be a kutatási dolgozatába. A Mind The Graph a tudósokat tervezőkké alakítja át, hogy tudományos képekkel és infografikai sablonokkal növelje kutatásának vizuális hatását.

Kezdjen alkotni az Mind the Graph-vel