Milyen nagy és változatos az univerzum? Nos, ez még a fizika számára is nehéz kérdés. Bolygónk és a Naprendszerünk még mindig rengeteg rejtélyt rejteget. Tudtad, hogy a Naprendszer több mint 4 milliárd éves? Egy egész univerzumot kell felfedeznünk. Az ismeretlen félelmetes lehet, de ez egy jó dolog. Ez azt jelenti, hogy új dolgokat tanulhatunk.
Lássunk tehát néhány érdekességet a Naprendszerünkről, amit az emberiség már felfedezett. És ki tudja, mit fogunk holnap felfedezni?
Napelemes rendszer mérete
A Naprendszer körülbelül 36 milliárdszor nagyobb, mint a Föld (3,6 X 10^10). Az űrben a távolságok olyan hatalmasak, hogy a szokásos méterek és kilométerek nem elegendőek. A csillagászok egy sokkal nagyobb mértékegységet, az úgynevezett csillagászati egységet használják. Ez a Föld és a Nap átlagos távolsága, vagyis körülbelül 150 millió kilométer. A Merkúr mindössze 0,39 csillagászati egységre van a Naptól, míg a Jupiter 5,5 csillagászati egységnyi távolságban kering. A Plútó pedig messze van, 39,2 csillagászati egységgel. Ez 5,9 milliárd kilométernek felel meg.
Mi a helyzet a hőmérséklettel?
Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Naphoz közelebbi bolygók forróbbak, mint a többiek. Ez majdnem igaz, de tudtad, hogy a Vénusz forróbb, mint a higany?
Ez azért történik, mert a Vénusz légköre nagyon sűrű, szén-dioxidból, nitrogénből és kénsavból áll, míg a Merkúr légköre nagyon vékony, különböző gázokat tartalmaz, de nagyon kevés szén-dioxidot. A szén-dioxid az üvegházhatás egyik fontos gáza. Normális esetben a Nap nappal felmelegíti a bolygó felszínét, de éjszaka a bolygó lehűl azáltal, hogy infravörös sugárzást (hőt) bocsát vissza az űrbe. A szén-dioxid azonban nagyon jól elnyeli az infravörös sugárzás energiáját, és "csapdába ejti" a hőt.
Nézze meg ezt az infografikát az üvegházhatásról:
A Föld légkörében szén-dioxid is van. Így mi is érezzük az üvegházhatást, amely éjszaka melegen tart minket. A légszennyezéssel és a szén-dioxid mennyiségének növekedésével azonban a hőmérséklet túl meleggé válhat, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez.
És a Plútó?
A Plútó egy törpebolygó a Kuiper-övben, a Neptunuszon túli égitestek gyűrűjében. Ez volt az első felfedezett Kuiper-övi objektum, és a legnagyobb ismert plutoid (vagy jégtörpe).
A Kuiper-öv 1 a külső Naprendszerben található, a Neptunusz pályájáról kiinduló csillagkörüli korong. Hasonló az aszteroidaövhöz, de jóval nagyobb. Az aszteroidaövhöz hasonlóan főként kis testekből vagy a Naprendszer kialakulásakor keletkezett maradványokból áll. Míg sok aszteroida elsősorban kőzetből és fémből áll, a Kuiper-öv legtöbb objektuma nagyrészt fagyott illékony anyagokból (úgynevezett "jégből"), például metánból, ammóniából és vízből áll. A Kuiper-övben három hivatalosan elismert törpebolygó található: A Plútó, a Haumea és a Makemake. A Naprendszer néhány holdja, például a Neptunusz Tritonja és a Szaturnusz Phoebe-je is a térségből származhat.
Tudományos adatok bemutatása infografikák segítségével
Érthetően magyarázza el a tudományt és az összetett tudományos témákat? Ez nem könnyű feladat. Ha azt szeretné, hogy a hallgatósága megértse a fő fogalmat, és kíváncsi legyen a további ismeretekre, akkor dolgoznia kell a kommunikációs készségén. Az infografikák és a jó képek hatékony eszközt jelentenek a jobb tudományos kommunikációhoz. Nézze meg az infografika sablonjainkat, hogy többet lásson..
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.
Hungarian 
English 
Chinese 
Czech 
Dutch 
French 
German 
Italian 
Indonesian 
Japanese 
Korean 
Polish 
Portuguese 
Russian 
Spanish 
Turkish 
Ukrainian 
Swedish 
Romanian 
Bulgarian 
Finnish 
Greek 
Norwegian 
Danish 
Estonian 
Slovenian 
Lithuanian 
Latvian 
Slovak