A tudományos írás megköveteli a megfelelő idézeteket, amelyek több mint egyszerű formalitás; fenntartják a munka integritását és hitelességét. A források pontos idézése lehetővé teszi az írók számára, hogy kellő elismerést adjanak azoknak az eredeti szerzőknek, akiknek ötletei és kutatásai befolyásolták saját munkájukat. Továbbá lehetővé teszi az olvasók számára az információk ellenőrzését, az ötletek eredetének nyomon követését és a téma további vizsgálatát. A tudományos hozzájárulások elismerése és tiszteletben tartása könnyebbé válik a hatékony idézés révén. Ebben a blogban vessünk egy pillantást az MHRA idézési stílusra, hogy többet megtudjunk róla, és megmutassuk, hogyan kell helyesen használni.

Mi az MHRA idézési stílus?

Az MHRA (Modern Humanities Research Association) Citation Style a bölcsészettudományokban általánosan használt hivatkozási rendszer, különösen az irodalom, a történelem és a művészetek terén. A Modern Bölcsészettudományi Kutatási Társaság fejlesztette ki ezt a stílust, hogy az olvasók számára megkönnyítse az idézetek követését és a források megtalálását. Az MHRA stílusban lábjegyzeteket és végjegyzeteket használnak a szövegben történő idézésekhez, és átfogó bibliográfia következik. Ez a megközelítés a szigorú tudományos szabványok betartása mellett megkönnyíti az olvasás zökkenőmentes élményét, miközben részletes idézeteket biztosít anélkül, hogy a főszöveget túlzsúfolná.

Az MHRA-t gyakran használó szakterületek és munkatípusok

Az MHRA szerint a következő tudományágak használják elsősorban az idézési stílusát:

  • Irodalom: Szövegek, regények, versek és színdarabok elemzéséhez.
  • Nyelvészet: A nyelv szerkezetének, használatának és történetének megvitatásakor.
  • Történelem: Különösen a kultúra- és szellemtörténet.
  • Filozófia: A filozófiai szövegek és eszmék megvitatása során.
  • Színház és előadóművészet: Forgatókönyvekre, előadásokra és kritikai művekre való hivatkozáshoz.
  • Művészettörténet: A vizuális művészetekkel és kritikával kapcsolatos források idézésekor.

Az ilyen tudományágak érveinek és értelmezéseinek alátámasztására az MHRA megfelelő választás, mivel gyakran részletes szövegelemzést és pontos hivatkozásokat igényel.

Összehasonlítás más idézési stílusokkal 

  1. Lábjegyzetek vs. zárójeles idézetek: Az MHRA lábjegyzeteket és végjegyzeteket használ a részletes információk közlésére az oldal alján. Ezzel szemben, MLA és APA használjon zárójeles idézeteket a szövegben.
  2. Bibliográfia és hivatkozási stílus: Bár minden stílus megköveteli az irodalomjegyzéket, a formázás és a szükséges részletek eltérőek. Az MHRA bibliográfia bejegyzései az olyan elemek, mint a szerző neve, a cím nagybetűs írása és a forrás kiadási információi esetében jellemzően részletesebbek, mint az APA és az MLA szabványoké.
  3. Fegyelmi fókusz: A különböző stílusok különböző tudományágaknak felelnek meg, de az MHRA stílus különösen alkalmas a bölcsészettudományok számára, mivel átfogó és részletes megközelítést alkalmaz az idézésekhez.

E különbségek azonosításával a tudósok kiválaszthatják a munkájukhoz legmegfelelőbb idézési stílust, biztosítva az egyértelműséget, a következetességet és a fegyelmi irányelvek betartását.

Az MHRA idézési stílusának általános elvei

A lábjegyzetek és a végjegyzetek döntő szerepet játszanak a dolgozatban felhasznált forrásokra való részletes hivatkozásban. Forrásra való hivatkozáskor a lábjegyzetek az oldal alján, míg a végjegyzetek a fejezet vagy a dokumentum végén jelennek meg.

  • Lábjegyzetek: Rövid dokumentumokban vagy cikkekben használatos, ahol az idézet könnyen elérhető.
  • Végjegyzetek: Hosszabb munkáknál, például könyveknél és szakdolgozatoknál használatos, ahol a sok jegyzet eltömítheti az oldalt.

A szövegben a lábjegyzetek és a végjegyzetek megfelelnek a feliratos számoknak. Az idézeteknek első alkalommal teljes hivatkozást kell tartalmazniuk. A szöveg olvashatóságának megőrzése érdekében ugyanazon forrás későbbi idézéseihez a rövidített forma is használható.

Az irodalomjegyzék fontossága

Az MHRA stílusában az irodalomjegyzék felsorolja a dolgozatban hivatkozott összes forrást. Az olvasók maguk is megtalálhatják a forrásokat a teljes publikációs adatok segítségével. A hatékony bibliográfiának tartalmaznia kell:

  • Biztosítja az átláthatóságot és a tudományos integritást.
  • Segíti az olvasókat az információk ellenőrzésében és a téma további feltárásában.
  • Bemutatja a kutatás mélységét és szélességét.

Olvassa el: Bibliográfia a kutatási papírban: Mindent tudni róla

Az irodalomjegyzéket a szerzők vezetékneve szerint, ábécérendben kell rendeznie a dolgozat végén.

Különbségek a szöveges idézetek és a jegyzetek között

Az APA vagy MLA stílustól eltérően az MHRA stílus a szövegben történő idézés helyett jegyzeteket használ. A különbségek szemléltetésére itt egy összehasonlítás:

Szövegközi idézetek (APA/MLA)

A szövegközi hivatkozás egy rövid hivatkozás a szövegben, amely tartalmazza a szerző vezetéknevét és a kiadás évét (APA) vagy a szerző vezetékneve és oldalszáma (MLA). Tömörségük ellenére megzavarhatják az olvasás menetét.

Megjegyzések (MHRA) 

Az MHRA lábjegyzeteket vagy végjegyzeteket használ a források idézésére. A főszöveg áttekinthető és olvasható marad, míg az idézés részleteit a jegyzet tartalmazza. Egy példa a szövegben történő idézésre a következő:

Egyes tudósok szerint ez az időszak egy új korszak kezdetét jelentette.^1

A megfelelő lábjegyzetben teljes körűen ismertetjük a részleteket:

^1 John Smith, *History of Modern Times* (Párizs: Academic Press, 2010), 123. oldal.

A bölcsészettudományi kutatások általában kiterjedt kommentárokat és a források árnyalt megvitatását tartalmazzák, ezért a szöveges idézetek helyett inkább jegyzeteket érdemes használni. Ezzel a módszerrel mind az érvelés, mind az alátámasztó bizonyítékok elegánsabban kerülnek bemutatásra.

Lábjegyzetek és végjegyzetek formázása

Az MHRA idézési stílusú lábjegyzetek és végjegyzetek alapvető eszközként szolgálnak a hivatkozáshoz és a további kommentárok megadásához tudományos munkájában. A helyes formázásuk biztosítása érdekében itt egy részletes útmutató.

Feliratos számok elhelyezése

  • A szövegben: A feliratos számokat a hivatkozott anyagot tartalmazó mondat vagy tétel végén kell elhelyezni, az esetleges írásjelek után (pl. "Smith szerint az elméletet jól alátámasztják a bizonyítékok.^1").
  • Sorrendiség: A feliratszámokat a dokumentumban sorszámozni kell, kezdve az 1-gyel és folytatva a végéig. Ha egy forrásra többször hivatkoznak, minden egyes idézet új számot kap.

Az első forráshivatkozás formázása: 

  • A szerző neve: Kezdje a szerző teljes nevével.
  • A mű címe: Könyvek és cikkek esetében a cím dőlt betűvel, fejezetek és weboldalak esetében idézőjelben szerepeljen.
  • Kiadási részletek: A könyvek esetében tüntesse fel a kiadás helyét, a kiadót és a kiadás évét. Cikkek esetében adja meg a folyóirat nevét, kötetét, számát és évét.
  • Oldalszámok: Adja meg a hivatkozott oldalszám(ok)at.

Például:

John Smith, The Study of Literature (New York: Academic Press, 2020), 45. o.

A későbbi hivatkozások rövidítése

  • Rövidített forma: Ha ugyanazt a forrást többször idézi, használjon rövidített formát. Ez általában a szerző vezetéknevét, a rövidített címet és az oldalszámot tartalmazza.
  • Ibid.: Ha a későbbi hivatkozás ugyanarra az oldalra hivatkozik, mint az eredeti idézet, használhatja az "Ibid."-t a részletek megismétlése nélkül.

Példák:

2. Smith, Study of Literature, 50. o.

3. Ibid., 51. o.

Példák a lábjegyzet bejegyzésekre

Könyvek

1. John Smith, The Study of Literature (New York: Academic Press, 2020), 45. o.

2. Jane Doe, Introduction to Humanities (London: Scholar Press, 2018), 67. o.

Folyóiratcikkek

3. Michael Brown, "Analyzing Modern Poetry", Journal of Literary Studies, 15 (2019), 123-45 (120. o.).

Weboldalak

4. Laura Green, "The Evolution of Digital Humanities", Humanities Online, 2022. március 22. http://www.humanitiesonline.org/articles/evolution [hozzáférés: 2024. június 25.].

Tippek a következetes és pontos lábjegyzet-használathoz

  1. Minden lábjegyzetet következetesen kell formázni. Tartsa következetesnek a dokumentum stílusát és szerkezetét.
  2. Győződjön meg róla, hogy minden adat, például a szerző neve, a cím, a publikáció száma és az oldalszám pontos.
  3. Kereszthivatkozási rendszer fenntartásával kerülje el a lábjegyzetek megkettőzését.
  4. A lábjegyzetek pontosságának biztosítása érdekében alaposan ellenőrizze a dokumentumot.

Az MHRA idézési stílusirányelvei segítségével biztosíthatja, hogy lábjegyzetei és végjegyzetei világosak, pontosak és megfelelően formázottak legyenek. Ezzel nemcsak munkája hitelességét növeli, hanem a forrásait is hozzáférhetőbbé teszi az olvasók számára.

Bibliográfia létrehozása

A következetesség és pontosság érdekében az MHRA Citation Style szerinti bibliográfia készítésekor feltétlenül követni kell a konkrét irányelveket. Íme néhány kulcsfontosságú dolog, amit érdemes szem előtt tartani.

Az irodalomjegyzék felépítése és elrendezése

Az irodalomjegyzéket a következő szempontok szerint kell felépíteni:

  • Cím: Helyezze a "Bibliográfia" szót az oldal tetejére középre.
  • Távolság: Az irodalomjegyzéket dupla sorközzel kell írni.
  • Behúzás: Minden egyes bejegyzésnél használjon függő behúzást, ahol az első sor egy vonalban van a bal margóval, a következő sorok pedig behúzva vannak.
  • Rendben: Rendezze a bejegyzéseket a szerző vezetékneve szerinti betűrendbe. Szerző hiányában a cím szerinti betűrendben. Ha ugyanattól a szerzőtől ugyanazon évben több művet is írtak, egy kisbetűvel különböztesse meg őket (pl. 2023a, 2023b).

Gyakran hivatkozott források és MHRA formátumuk

Könyvek

Egyetlen szerző

  • Lábjegyzet: A szerző keresztneve vezetéknév, a könyv címe (megjelenés helye: kiadó, év), oldalszám.
  • Példa: John Smith, History of Modern Europe (London: Penguin, 2010), 24. o.
  • Bibliográfia: A szerző vezetékneve, keresztneve. A könyv címe. A kiadás helye: Kiadó, év.
  • Példa: Smith, John. A modern Európa története. London: Penguin, 2010.

Több szerző

  • Lábjegyzet: Az első szerző vezetékneve és a második szerző vezetékneve, a könyv címe (megjelenés helye: kiadó, év), oldalszám.
  • Példa: John Smith és Jane Doe, Exploring the World (New York: HarperCollins, 2015), 46. o.
  • Bibliográfia: Az első szerző vezetékneve, keresztneve és a második szerző vezetékneve. A könyv címe. A kiadás helye: Kiadó, év.
  • Példa: Smith, John és Jane Doe. A világ felfedezése. New York: HarperCollins, 2015.

Szerkesztett kötetek

  • Lábjegyzet: Szerkesztő keresztneve vezetéknév (szerk.), a könyv címe (megjelenés helye: kiadó, év), oldalszám.
  • Példa: Michael Brown (szerk.), Anthology of Medieval Literature (Cambridge: Cambridge University Press, 2008), 68. o.
  • Bibliográfia: Szerkesztő vezetékneve, keresztneve, szerk. A könyv címe. A kiadás helye: Kiadó, év.
  • Példa: Brown, Michael, szerk. A középkori irodalom antológiája. Cambridge: Cambridge University Press, 2008.

Folyóiratcikkek

Nyomtatott folyóiratcikk

  • Lábjegyzet: A szerző keresztneve vezetéknév, "A cikk címe", a folyóirat címe, kötetszám (évfolyam), oldalszám.
  • Példa: Lisa Green, "Revisiting Gothic Architecture", Journal of Art History, 14. (2011), 123. o.
  • Bibliográfia: A szerző vezetékneve, keresztneve. "A cikk címe". A folyóirat címe, kötetszám (évfolyam), oldaltartomány.
  • Példa: Green, Lisa. "A gótikus építészet újragondolása". Journal of Art History, 14 (2011), 115-130.

Online folyóiratcikk

  • Lábjegyzet: A szerző keresztneve vezetéknév, "A cikk címe", a folyóirat címe, kötetszám (év), oldalszám [elérés napja hónap év].
  • Példa: Lisa Green, "Revisiting Gothic Architecture", Journal of Art History, 14 (2011), 123. o. http://www.example.com [hozzáférés: 2024. június 20.].
  • Bibliográfia: A szerző vezetékneve, keresztneve. "A cikk címe". A folyóirat címe, kötetszám (év), oldaltartomány [elérés napja hónap év].
  • Példa: Green, Lisa. "A gótikus építészet újragondolása". Journal of Art History, 14 (2011), 115-130 http://www.example.com [hozzáférés: 2024. június 20.].

Weboldalak és online források

  • Lábjegyzet: Szerző keresztneve vezetéknév, "A weboldal címe", a weboldal címe, év [elérés napja hónap év].
  • Példa: Sarah Johnson, "The Renaissance Art Movement", Art History Online, 2019 http://www.arthistoryonline.com [hozzáférés: 2024. június 20.].
  • Bibliográfia: A szerző vezetékneve, keresztneve. "A weboldal címe". A weboldal címe. Év [elérés Nap Hónap Év].
  • Példa: Johnson, Sarah. "A reneszánsz művészeti mozgalom". Art History Online. 2019 http://www.arthistoryonline.com [hozzáférés: 2024. június 20.].

Vizuális és multimédiás források

Film

  • Lábjegyzet: Film címe, rendező: Rendező keresztneve vezetékneve (gyártó cég, év).
  • Példa: Inception, rendező: Christopher Nolan (Warner Bros., 2010).
  • Bibliográfia: A film címe. Dir. by Rendező keresztnév vezetéknév. Gyártó cég, év.
  • Példa: Kezdetben. Rendező: Christopher Nolan. Warner Bros., 2010.

Művészeti alkotás

  • Lábjegyzet: A művész keresztneve Vezetéknév, a mű címe, évszám, médium, a gyűjtemény vagy múzeum neve, helyszín.
  • Példa: Vincent van Gogh, Csillagos éjszaka, 1889, olaj, vászon, Museum of Modern Art, New York.
  • Bibliográfia: Művész vezetékneve, keresztneve. A mű címe. Év. Közeg. A gyűjtemény vagy múzeum neve, helye.
  • Példa: van Gogh, Vincent. Csillagos éjszaka. 1889. Olaj, vászon. Museum of Modern Art, New York.

A Mind The Graph eszközeinek kihasználása az időmegtakarítás érdekében

Merüljön el mélyen a kutatásában, és könnyedén készítsen magával ragadó vizuális anyagokat, amelyek lekötik a közönség figyelmét, miközben időt takaríthat meg a vizuálisan vonzóvá tételükre. A bonyolult adathalmazoktól az összetett fogalmakig, Mind the Graph lehetővé teszi, hogy olyan lenyűgöző infografikákat hozzon létre, amelyek hatással vannak az olvasókra. Látogasson el a weboldal további információért.

tudományosan pontos poszterek
logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok