Laborjelentések - ez a kifejezés az érettségi éveid során végigkísérhet, és fejfájásnak tűnhet. Ha azonban jó jegyekre van szükséged, nincs más választásod, mint benyújtani őket. Nos, ha ezt gondolod, akkor hiányoznak a nyomok a nagyszerű laborjelentés megírásához.

Ha egyszer mélyen belemerülsz egy laborjelentés megírásába, megcsodálnád, hogy "ez az, ami miatt annyira összezavarodtam?". Olvassa el a cikket, hogy jobban megértse hogyan kell írni egy labort jelentés és a struktúra, amelyet követni kell a jobb benyomás érdekében.

Mi az a laboratóriumi jelentés?

A laboratóriumi jelentés egy átfogó dokumentum, amely leírja a laboratóriumi kísérlet folyamatát. A jelentés fő célja, hogy megállapítsa, mennyire értesz meg egy adott kísérletet, és mennyire lennél képes elvégezni azt.
Bár ezek rövidebbek, mint a kutatási tanulmányok, a laboratóriumi jelentéseket elsősorban a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika területén használják a gyakorlati tudás csiszolására.

Hogyan írjunk laborjelentést?

Egy tipikus laboratóriumi kísérlet tartalmazza a kísérlet célját, módszertanát, a kapott eredményeket és a kísérlet által vezérelt következtetést. A laboratóriumi jelentések mindig egy egyszerű és strukturált eljárást követnek. Alapvető fontosságú felismerni, hogy a laborjelentés minden egyes része fontos, ezért győződjön meg róla, hogy mindegyiket gondosan írja meg.

vigyázz a grafikonra

A laboratóriumi jelentés szerkesztése

A laborjelentés általában kilenc szakaszból áll: Címlap, összefoglaló, bevezetés, szükséges anyagok, módszer, eredmények, megbeszélés, következtetés és hivatkozások. Az alábbiakban részletesen elmagyarázzuk ezeket:

  1. Címoldal: Ez tartalmazza a kísérlet címét, a szerzők nevét, a jelentés megírásának dátumát, valamint a tanfolyamra vagy laboratóriumra vonatkozó információkat.
  2. Absztrakt: Az absztrakt tartalmazza a kísérlet céljának, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek összefoglalását. Az összefoglalónak tömörnek kell lennie, általában egy bekezdés vagy annál kevesebb, és áttekintést kell adnia a jelentésről.
  3. Bevezetés: Ez a szakasz a kísérlet háttérinformációit és tudományos hátterét tartalmazza. A bevezető részben meg kell fogalmazni a kísérlet célját, a kutatási kérdést és a hipotéziseket is.
  4. Szükséges anyagok: Ez a rész tartalmazza a felhasznált anyagokat és berendezéseket, a végrehajtott lépéseket, valamint a kísérlet során tett releváns megfigyeléseket.
  5. Módszer: Ez a szakasz a kísérletben alkalmazott eljárások részletes leírását tartalmazza. Ezt lépésről lépésre kell megírni, és múlt időben kell írni.
  6. Eredmények: Az eredményrész a kísérlet során gyűjtött nyers adatokat mutatja be, beleértve a táblázatokat, grafikonokat, képeket és az adatok megjelenítésének egyéb formáit. Az eredményeket világosan és tömören kell bemutatni.
  7. Megbeszélés: Ez a szakasz az eredmények értelmezését tartalmazza, beleértve a megállapítások elemzését és a hipotézis értékelését. Az értekezésnek az eredményeket a tudományos kontextushoz kell kapcsolnia, és az adatok alapján következtetést kell levonnia.
  8. Következtetés: A következtetés összefoglalja a kísérlet főbb megállapításait. A következtetésnek a jelentésben bemutatott eredményeken kell alapulnia, és világosan ki kell fejtenie a kísérletből levonható következtetéseket.
  9. Hivatkozások: Ez a rész tartalmazza a kísérletben felhasznált vagy a jelentésben hivatkozott források listáját. A hivatkozásokat az előnyben részesített stílusirányelvnek megfelelően kell formázni.

Különbség a laboratóriumi jelentés és a kutatási papír között

A laboratóriumi jelentés és a kutatási dolgozat egyaránt egy kísérlet vagy tanulmány eredményeinek közlésére szolgáló írásbeli dokumentum. A két dokumentumtípus között azonban van néhány alapvető különbség.

  • A laboratóriumi jelentést általában egy laboratóriumi kísérlet folyamatának dokumentálására írják, míg a kutatási tanulmányt egy átfogóbb, gyakran több kísérletet is magában foglaló tanulmány eredményeinek bemutatására írják.
  • A laboratóriumi jelentéseket általában műszaki és tudományos stílusban írják, míg a kutatási tanulmányokat általában tudományosabb stílusban, az adatok kritikai értékelésével írják.
  • A laborjelentések rövidebbek, mint a kutatási dolgozatok. Egy tipikus laborjelentés hossza 2 és 10 oldal között mozog, míg egy kutatási dolgozat hossza 10 és 30 oldal között mozog. 

A laboratóriumi jelentések azért fontosak, mert segítségével bemutathatja másoknak a kísérlet megértését, és egyúttal a kísérletről állandó feljegyzést is készít, amely a későbbiekben is felhasználható. Használd ezt az útmutatót, hogy jobb laborjelentést írj, amely fokozhatja a megértésedet és segíthet a jobb pontszám elérésében.

Találja meg a tökéletes infografikus sablont a kutatásához

Mit szólna, ha találna olyan eszközt, amely segíthet leegyszerűsíteni a tudományt, és a fogalmakat egyszerűen érthető infografikákra bontani? Csodálatos, igaz?

Kétségtelen, hogy az infografikák különösen a tudósok és kutatók számára hasznosak, mivel segítenek a közönségnek megérteni a munkáját. Ha még nem használja ki ezt az előnyt, iratkozzon fel a Mind the Graph eszköz, amely segíthet összekapcsolni tartalmait a világ legnagyobb tudományos pontosságú illusztrációs könyvtárával, amely több mint 70 000 lehetőséget kínál munkája javítására.

logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok