Elvárásaink és hiedelmeink nagy hatással lehetnek arra, hogyan tapasztaljuk és értjük meg a körülöttünk lévő világot. Ha kutatásról van szó, ezek az előítéletek egy tanulmányt teljesen előítéletessé tehetnek, ami torz, megtévesztő vagy akár teljesen téves következtetésekhez vezethet.
Ezt nevezik megfigyelői torzításnak, és a kutatásban rendszeresen előfordul. Ez egy normális emberi hajlam arra, hogy az információt ösztönösen úgy értelmezzük, hogy az megerősítse a saját meggyőződésünket, elvárásainkat vagy elfogultságainkat.
Ebben a cikkben reméljük, hogy nem csak elmagyarázzuk, mi a megfigyelői torzítás, hanem néhány ajánlást is adunk arra vonatkozóan, hogyan lehet azt minimalizálni.
Mi a megfigyeléses kutatás?
Alapvetően a megfigyeléses kutatás hasznos módszer az adatok gyűjtésére és a viselkedés és az események megértésére nem tolakodó megközelítésben.
A naturalista megfigyelés, a résztvevő megfigyelés és az archív kutatás mind a megfigyeléses kutatás példái. Emellett a megfigyeléses vizsgálatokat számos kutatási területen alkalmazzák, többek között az orvostudományban, a pszichológiában, a viselkedéstudományokban és a néprajzban.
Mi az a megfigyelői torzítás?
A kutató személyes véleményének, elvárásainak vagy előítéleteinek hatását a kutatási tanulmány eredményeire megfigyelői torzításnak nevezik. Ez akkor fordul elő, amikor a kutató tudat alatt befolyásolja a vizsgálat eredményeit saját véleménye vagy előzetesen kialakított feltételezései alapján, ami az adatok pontatlan értelmezéséhez vezet.
A kutatási módszer jellegéből adódóan a megfigyelői torzítás nagyobb valószínűséggel fordul elő a megfigyeléses kutatásokban. A kutató a megfigyeléses kutatásban gyakran passzív megfigyelő, aki az adatok rögzítése során saját megfigyeléseire és értelmezéseire hagyatkozik. Ennek eredményeképpen a kutató személyes véleménye, elvárásai vagy elfogultságai befolyásolhatják az adatok értelmezését és jelentését, ami növeli a megfigyelői torzítás kockázatát.
A megfigyelői torzítás típusai
A megfigyelői torzításnak több típusa létezik; olvasson tovább, hogy többet megtudjon róluk.
Cselekvő-megfigyelő torzítás
A cselekvő-megfigyelő torzítás arra utal, hogy az emberek hajlamosak saját viselkedésüket a környezeti feltételeknek tulajdonítani, míg mások cselekedeteit személyiségüknek vagy diszpozícióiknak tulajdonítják. Más szóval, amikor az emberek saját viselkedésükre reflektálnak, hajlamosabbak a viselkedésükhöz vezető kontextust és körülményeket értékelni, de amikor mások cselekedeteit látják, nagyobb valószínűséggel tulajdonítják az ilyen viselkedést személyiségjegyeknek vagy belső hajlamoknak.
Példa: Én azért késtem a találkozóról, mert dugóban álltam, de ő azért késett, mert szervezetlen volt.
Megfigyelő-várakozás hatás
A megfigyelő-elvárás hatás azt a hatást jelenti, amelyet a megfigyelő elvárásai vagy hiedelmei gyakorolhatnak arra, hogy miként észleli és értelmezi a bizonyítékokat.
Ha például egy megfigyelőnek van egy előre meghatározott elképzelése egy bizonyos személycsoportról vagy egy bizonyos jelenségről, előfordulhat, hogy előnyben részesíti vagy értelmezi azokat az információkat, amelyek alátámasztják a hiedelmeit, miközben figyelmen kívül hagyja azokat a bizonyítékokat, amelyek ellentmondanak ezeknek a hiedelmeknek.
Gyakorlati példa erre egy fiziológus, aki a szorongásos zavarok lehetséges kezelésének hatékonyságát kutatja. A résztvevők értékelése során a pszichológus akaratlanul is olyan bizonyítékokra összpontosíthat, amelyek alátámasztják hipotézisét, miszerint a terápia rendkívül előnyös, és figyelmen kívül hagyhat vagy minimalizálhat olyan adatokat, amelyek mást mutatnak.
Kísérletezői elfogultság
A kísérletezői torzítás az a hatás, amelyet a kísérletező elvárásai, meggyőződései vagy személyes előítéletei gyakorolhatnak a kísérlet eredményeire. Ez a torzítás akkor fordulhat elő, ha a kísérletvezető akaratlanul manipulálja vagy értelmezi az adatokat, hogy alátámassza várakozásait vagy véleményét, ami téves vagy elfogult következtetéseket eredményez.
A kísérleti torzítás abban különbözik a megfigyelő-elvárás hatástól, hogy a kísérleti torzítás befolyásolja a kísérlet eredményeit, valamint a kísérlet elvégzésének és értelmezésének módját, míg a megfigyelő-elvárás hatás arra a befolyásra utal, amelyet a megfigyelő elvárásai vagy hiedelmei gyakorolhatnak arra, hogy hogyan észleli, gyűjti, elemzi és értelmezi az adatokat egy megfigyelés során.
Továbbá a megfigyelői torzítás jellemzően a kísérleti kutatáshoz kapcsolódik, míg a kísérletezői torzítás jellemzően a megfigyeléses kutatáshoz.
Használjuk ugyanazt a példát, mint a megfigyelő-várakozás hatás esetében. Egy fiziológus kutatást végez a szorongásos zavarok egy lehetséges kezelésének hatékonyságáról. A pszichológus a kutatás során akaratlanul is úgy rendezheti a kísérletet, hogy növelje a jó eredmények esélyét. Kiválaszthat például olyan önkénteseket, akik nagyobb valószínűséggel reagálnak kedvezően a gyógyszerre, vagy megváltoztathatja a terápia dózisát vagy időtartamát, hogy optimalizálja annak előnyeit.
Hawthorne-hatás
A Hawthorne-hatás egy olyan jelenség, amely azzal a befolyással kapcsolatos, amelyet az a tudat, hogy valakit figyelnek, az illető viselkedésére gyakorolhat. A hatást az 1920-as és 1930-as években az illinois-i Hawthorne Works gyárban végzett kísérletsorozat után nevezték el, ahol a kutatók felfedezték, hogy a munkakörülmények módosítása - például a jobb megvilágítás vagy a rövidebb munkaidő - a munkateljesítmény javulását eredményezte.
A kutatók megállapították, hogy a termelékenység növekedése inkább annak volt köszönhető, hogy a munkavállalók tudatában voltak annak, hogy megfigyelik őket, és hogy ennek következtében figyelmet kaptak, nem pedig a munkakörülmények javulásának.
Hogyan lehet minimalizálni a megfigyelői torzítást?
Tekintettel arra, hogy a megfigyelői torzítás jelentős hatással lehet a kutatási eredmények érvényességére és megbízhatóságára, intézkedéseket kell hozni annak hatásainak minimalizálására. Íme néhány módszer a megfigyelői torzítás minimalizálására:
- A megfigyelők elfogultságának tudatosítása és az annak hatásaival kapcsolatos képzés segítheti a megfigyelőket abban, hogy felismerjék és ellenőrizzék az elfogultságukat a megállapításaikban.
- Az adatok különböző megfigyelőkkel történő keresztellenőrzése segíthet a megfigyelések következetességének és pontosságának biztosításában. Ez segíthet a megfigyelésekben lévő esetleges eltérések vagy torzítások azonosításában, ami az adatok hitelesebb bemutatását eredményezi.
- A szabványosított protokollok segíthetnek abban, hogy a megfigyeléseket következetesen és objektíven végezzék. A megfigyelések egyéni értelmezésének vagy eltérésének lehetőségét kiküszöbölve ez segíthet a megfigyelők elfogultságának csökkentésében.
- A vakító megközelítések, mint például a kettős vak vizsgálatok, segíthetnek a megfigyelői torzítás hatásának csökkentésében azáltal, hogy a megfigyelő nem tudja, hogy a résztvevők melyik kezelést vagy beavatkozást kapják. Ez biztosítja, hogy a megfigyelő elvárásai és előítéletei ne befolyásolják megfigyeléseit vagy a tények értelmezését.
- Ha a megfigyeléseket a lehető legkevésbé feltűnésmentessé tesszük, az segíthet csökkenteni a Hawthorne-hatást, amely arra utal, hogy a megfigyelt személy viselkedésére hatással lehet, ha tudja, hogy megfigyelik.
Tudósok által készített infografika sablonok
Nincs is annál jobb, mint amikor valaki olyan segít, aki megérti az Ön igényeit. Ha Ön tudós, aki megfelelő eszközt keres infografikáihoz és illusztrációihoz, Mind The Graph a legjobb hely, hiszen pontosan tudjuk, hogy mire van szüksége!
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.
