A földrengések széles körben elterjedt természeti jelenségek, amelyek rendszeresen előfordulnak a világ minden táján. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) adatai szerint évente több százezer földrengés történik, amelyek többsége túl gyenge ahhoz, hogy az emberek észrevegyék.
A földrengések gyakorisága jelentősen változik attól függően, hogy hol következnek be. Az aktív lemezhatárokon való elhelyezkedésük miatt egyes helyeken, például Kaliforniában és Japánban rendszeresen, míg máshol csak szórványosan fordulnak elő földrengések.
Szíria és Törökország szintén hajlamos a földrengésekre. Törökország az afrikai és az eurázsiai tektonikus lemez határán fekszik, míg Szíria az afrikai és az arab tektonikus lemez határán.
Ezért kellett szembenézniük a 2023. február 6-i szörnyű földrengéssel, amely több mint 11 000 ember halálát okozta, és több tízezer embert sebesített meg. A földrengés erőssége elérte a 7,8-as erősséget, ami nagyon nagy és potenciálisan pusztító földrengésnek számít.
Mi a földrengés erőssége?
A földrengés erőssége a földrengés méretének vagy erejének mértékegysége, amely a földrengés által termelt energia mennyiségét jelöli. A magnitúdót a szeizmikus hullámok mérete és a megfigyelt talajmozgás mennyisége alapján számítják ki.
A Richter-skála, amelyet Charles Richter az 1930-as években hozott létre, sokáig a földrengések erősségének hagyományos mércéje volt, de jelenleg a Moment Magnitude Scale lényegében felváltotta azt.
Hogyan mérjük a földrengés erősségét?
A földrengés erősségének mérésére számos módszer létezik, és mindegyik megközelítés más-más becslést ad a földrengés méretéről. Az alábbiakban a legelterjedtebb megközelítések következnek:
A Richter-skála
A Richter-magnitúdóskála a szeizmométer által rögzített legnagyobb szeizmikus hullámon alapul, és egyetlen értékkel írja le a földrengés teljes nagyságát.
Logaritmikus, ami azt jelenti, hogy a magnitúdó kis mértékű növekedése a földrengés méretének jelentős növekedését eredményezi. Egy 7,0 magnitúdójú földrengés például tízszer nagyobb, mint egy 6,0 magnitúdójú földrengés, és százszor nagyobb, mint egy 5,0 magnitúdójú földrengés.
A Richter-skála 0-tól 9-ig terjedő erősségű, a 2,0-nál kisebb számokat általában nem érzékelik az emberek, a 8,0-nál nagyobb számok pedig olyan nagy földrengéseknek számítanak, amelyek képesek nagy károkat és katasztrófát okozni.
A pillanat nagyságrendje
A Moment Magnitúdóskálát a Richter-skála alternatívájaként vezették be a földrengések erősségének meghatározására. A Moment Magnitúdóskála a Richter-magnitúdóskálával ellentétben a földrengés által generált teljes energiát becsüli meg.
A szeizmikus momentum fogalmán alapul, amely a földrengés nagyságát a törésen bekövetkezett csúszás (mozgás) mértékén, a törés elcsúszott területén és a földkéreg merevségén alapuló földrengésméret. A szeizmikus momentumot szeizmikus hullámmérésekből állítják elő, és a földrengés Moment Magnitúdójának megítélésére használják.
A Moment Magnitúdóskála, akárcsak a Richter magnitúdóskála, logaritmikus, ami azt jelenti, hogy a magnitúdó kis mértékű növekedése a földrengés nagyságának hatalmas növekedésével egyenértékű.
A Moment Magnitúdóskála -2,0-tól 9,0-ig terjed, és ez a leggyakrabban használt földrengésnagyság-skála, mivel pontosabban méri a földrengés nagyságát, mint a Richter-skála, különösen a nagy mélységben bekövetkező nagy földrengések esetében.
A Mercalli-skála
A Mercalli-skála egy földrengés súlyossági skála, amely a földrengésnek a földkéregre, valamint a személyekre, épületekre és egyéb szerkezetekre gyakorolt hatásait mutatja. A Mercalli-skálát gyakran a Richter- vagy a Moment-magnitúdóskálával együtt használják, amelyek a földrengés erősségének meghatározására szolgálnak.
A skála egy római számrendszeren alapul, amely I-től XII-ig terjed, az I a gyenge, az emberek által nem érzékelhető rengéseket, a XII pedig a rendkívül erős, széles körű károkat és pusztítást okozó rengéseket jelöli. Figyelembe veszi, hogy milyen felszínen történik a földrengés, milyen típusú szerkezeteket érint, és mekkora a pusztítás mértéke.
A Mercalli-skála és a Moment Magnitúdóskála vagy a Richter-skála együttesen egy földrengés általánosabb megértését teszi lehetővé, beleértve annak nagyságát és hatását is.
Például, ha egy nagyobb momentummagnitúdójú földrengés egy kevésbé népes helyen történik, vagy ha a talaj kevésbé sérülésveszélyes, akkor nem okoz akkora károkat, mint egy kisebb momentummagnitúdójú földrengés egy sűrűn lakott területen, vagy ha a talaj nagyon sérülésveszélyes, akkor a károk ebben a helyzetben nagyobbak lehetnek.
Ezért lehet a két skála kombinálása a legjobb megközelítés, mivel a Mercalli-skála a földrengést átélő és az általuk észlelt hatásokról beszámoló személyek megfigyelésein alapul.
Hogyan találjuk meg a földrengés epicentrumát?
A szeizmológusok a földrengés epicentrumának meghatározására a háromszögelés nevű technikát alkalmazzák.
A háromszögelés alapgondolata az, hogy a földrengésből származó szeizmikus hullámok különböző sebességgel haladnak a különböző anyagokon keresztül, és különböző időben érkeznek az epicentrumtól különböző távolságban lévő szeizmográfiai állomásokra. A szeizmológusok a szeizmikus hullámok több szeizmográfiai ponton történő megérkezési idejének tanulmányozásával meg tudják becsülni az epicentrum helyzetét.
Földrengés intenzitása
Magnitúdó | Támogatás intenzitása | Hatás | A földrengések átlagos gyakorisága |
---|---|---|---|
2,0 vagy kevesebb | Micro | Ritkán éreztem | Évente több mint millió |
2,0-2,9 | Kisebb | Enyhén érezhető | Évente több mint egymillió |
3,0-3,9 | Több mint kisebb | Gyakran éreztem | Évente több mint százezer |
4,0-4,9 | Fény | A legtöbb ember úgy érzi | Évente több mint tízezer |
5,0-5,9 | Mérsékelt | Károsíthatja a rossz szerkezeteket | Évente több mint ezer |
6,0-6,9 | Erős | Károkat okoz a mérsékelten jól megépített szerkezetekben | Évente több mint száz |
7,0 és 7,9 között | Major | A legtöbb épületben kárt okoz | Évente tíz-húsz |
8,0 és 8,9 között | Nagyszerű | Az épületekben keletkezett jelentős károk | Évente egy |
9.0 vagy több | Legnagyobb | Összeomolhat minden épület | Tízévente vagy többévente egy |
Szakosodtunk a grafikus összefoglalókra, tudományos adatokra, amelyeket tudósok kurátoraival készítettünk.
A grafikus összefoglalók segíthetnek a tudósoknak a bonyolult fogalmak közvetítésében, kiemelve a legfontosabb eredményeket, növelve a kutatás felfedezhetőségét és elősegítve a multidiszciplináris munkát. A tudósok a grafikus összefoglalók alkalmazásával hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tehetik tanulmányaikat, ami segítheti a tudományterület általános fejlődését.
Ha egy egyszerű eszközre van szüksége grafikai absztraktok létrehozásához, használja a Mind The Graph nevű eszközt, amely felhasználóbarátnak készült, és bárki, még a korlátozott tervezési képességekkel rendelkezők is képesek professzionális minőségű grafikákat készíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.