A mi publikációs módszerünk a legjobb a tudomány számára?

A publikálási módszerhez néhány szabály tartozik. Az egyik legfontosabb, hogy a kutatást reprodukálni kell. Ez azt jelenti, hogy bármely tudósnak, bárhol képesnek kell lennie arra, hogy kövesse a kutatás lépéseit, és pontosan ugyanazt az eredményt kapja.

Lehet, hogy ez úgy hangzik, mint a kiadói módszer alapjai, de ez sokakat érintett. Az egész vita arról szól, hogy mennyire fenntartható az a módszerünk, hogy naponta több ezer új tanulmányt publikálunk, és hogyan tartunk lépést ezek valóságtartalmával. Ezt a témát a Nature magazin is tárgyalta, és egy TED-Ed videó is született belőle:

Nos, hányan közülünk - kutatók - szeretnék karrierjüket a közzétett tanulmányok reprodukálásával tölteni? Valószínűleg nem sokan. Bár tudósként mindannyian szeretnénk kiemelkedő eredményeket elérni, tudjuk, milyen nehéz finanszírozást szerezni egy kutatásra, ha az nem egyezik azzal, ami a tudomány számára jelenleg trendi és érdekes.

Ezt az akadályt leküzdve képzeljük el, hogy az összes létező kutatást reprodukálni tudnánk. Mit gondol, hányan közülük valóban ugyanazt az eredményt mutatnák, mint az eredeti? Óriási erőfeszítéseket tehetünk, hogy nagyszerű tanulmányokat nyújtsunk. Tudjuk azonban, hogy mindannyian követünk el hibákat. Ki vállalja egy rákkutatás vagy egy HIV-kutatás során elkövetett hiba következményeit?

Sajnos úgy tűnik, hogy az általunk használt publikációs módszer nem felel meg a tudósként viselt felelősségünknek.

Talán ez az oka annak, hogy más módszerek egyre erősebbek. Maga a média és a preprint módszer itt van, hogy maradjon, és mindkettő segíthet munkánk hitelességének javításában.

Szeretne többet olvasni a preprint módszer tudományos médiamegjelenéséről? Nézze meg bejegyzéseinket:

A mi publikációs módszerünk a legjobb a tudomány számára?

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Fabricio Pamplonáról