A tudás keresése mindig is kutatás formájában valósult meg, függetlenül a témától. Van, amikor a kutatás áttörést hoz a tudományban, a technológiában vagy új fajok felfedezésében.

A jelenlegi szörnyű helyzet miatt, amikor a koronavírus pusztít a világban, a tudósok hatalmas mennyiségű kutatást végeztek annak érdekében, hogy felfedezzék a betegség elleni vakcinát. Ezen a blogbejegyzésen keresztül megvizsgáljuk a kutatási tervek típusait és azok különböző szempontjait. 

Mi a kutatási terv?

Ha a kutatást információgyűjtésként definiáljuk, a módszertanokat figyelembe véve láthatjuk, hogy a kutatás jelentős információkat tartalmaz a témáról.

Ez egy tézis megfogalmazásával összegyűjtött tények összessége, amelyet ugyanezen hipotézis alapján strukturált megállapítások követnek. Végezhet tudományos kutatást vagy tudományos kutatást. Nézzük meg közelebbről, mi is az a kutatási terv.

A szervezetek előtt álló kutatási kihívások gyakran inkább befolyásolják a kutatási terveket, mint fordítva. Egy kutatási projekt tervezésekor meghatározzák a felhasználandó eszközöket, valamint az alkalmazásuk módját.

A kutatási tervezés során felvázol egy olyan módszert, amely a tanulmány minden elemét átfogó és egymásra épülő keretbe foglalja. Ezáltal biztosítja, hogy a kutatás hatékonyan kezelje a kívánt problémát. 

Lényegében megteremti az adatgyűjtés, az értékelés és a jelentéstétel alapjait. Ne feledje, hogy a választott terv a kutatási problémától függ!

A kutatás tervezésének elemei: A keretrendszer

A kutató egy kutatási terv segítségével elindulhat a rejtélyek világába, miközben strukturált megközelítést alkalmazhat az út mentén.

Hasonló döntéseket hoznak a kutatók, amikor a különböző módszertanok közül választanak megközelítéseket, hogy meghatározzák az elvégzendő kutatás típusát, mint egy építész, aki meghatározza az épület különböző kialakítását.

Így nézzük meg, melyek azok az elemek, amelyek a legfontosabb szempontok, amelyeket minden kutatónak be kell építenie a kutatási tervébe.

Ezek az elemek alapvető fontosságúak:

  • Egyértelmű célmeghatározás
  • Az összegyűjtött adatok elemzéséhez használt módszertan
  • A kutatási módszerek típusai
  • A kutatás lehetséges akadályainak listája
  • A kutatási adatok gyűjtése és elemzése: a végrehajtandó módszerek
  • Az objektivitás idővonalának áttekintése
  • Az elemzés értékelése
  • A vizsgálat körülményeinek áttekintése

A fent felsorolt elemek segítségével kialakítható a kutatás átfogó perspektívája, mivel logikus struktúrát hoz létre.

A kutatási terv jellemzői: A jellemzők

Bármely kutatási terv érvényessége az eredmények robusztusságától függ. A pontos adatok megszerzése érdekében elengedhetetlen a lehető legnagyobb semlegesség elérése és a kutatási eredmények elfogult értelmezésének biztosítása.

Fontos, hogy a vizsgálat eredményei az emberek széles körének, ne csak egy kisebbségnek legyenek hasznosak. Ennek ellenőrzése érdekében meg kell győződnie arról, hogy a minta mérete elég nagy, és a biztonság kedvéért hagyjon némi hibalehetőséget. 

A tanulmány sikere a megfelelő kutatási tervtől függ. Pontos és elfogulatlan meglátásokat az alapos és jól megtervezett kutatások nyújtanak. A jó kutatási terv négy fő jellemzője a következő:

Semlegesség: A kutatás megtervezése során szükség lehet arra, hogy találgatásokba bocsátkozzon a várhatóan összegyűjtendő adatok típusát illetően. A kutatásának semleges, előítéletektől mentes eredményeket kell produkálnia (Elfogulatlan eredmények). Vegye figyelembe a különböző forrásokból származó, az értékelés végeredményére és a levezetett eredményekre vonatkozó véleményeket, és azt, hogy azok összhangban vannak-e a megállapításokkal. Ezáltal a kutatási eredmények semlegesek lesznek, így a tanulmány érvényesebbé és megbízhatóbbá válik.

Megbízhatóság: Miután rendszeresen ugyanazt a kutatást végzik, az eredmények várhatóan ugyanazok maradnak. Ezért a magas színvonalú eredmények érdekében az adatgyűjtés tervének tartalmaznia kell a kutatási kérdések kidolgozásának módszerét. Ha az Ön tervezete megbízható, akkor a várt eredményeket tudja előállítani.

Érvényesség: Számos mérési eszköz áll rendelkezésünkre. A hatékonyság mérésére csak azok az eszközök alkalmasak, amelyek lehetővé teszik a kutatásban résztvevő számára, hogy a kutatási célnak megfelelően határozza meg az eredményeket. Az ebből a megközelítésből származó értékelések ekkor lesznek hitelesek és érvényesek.

Általánosítás: Nem szabad a vizsgálatot egy kis csoportra korlátozni, hanem inkább alkalmazza a tervezésből származó tanulságokat egy nagy populációra. Az általánosítás alatt azt értjük, hogy a kutatási felmérést bármikor, bármely demográfiai csoporton ugyanolyan pontossággal elvégezheti.

A hatékony kutatási terv létrehozása érdekében a fent említett tényezőknek kiegyensúlyozottnak kell lenniük a válaszadók között. Ezáltal egy átfogóbb és pontosabb, a szélesebb közönség számára is érthető tanulmány születik. 

A kutatási terv főbb kategóriái 

Ahhoz, hogy a vizsgálathoz a legjobb modellt választhassa, elengedhetetlen, hogy a kutató megértse a különböző típusú kutatási terveket. A tervezete nagyjából a kutatás egészével együtt kvalitatív és kvantitatív, rugalmas és rögzített kategóriákba sorolható.

Minőségi: matematikai számításokon alapuló kutatás, amely az adatok és megfigyelések közötti összefüggéseket határozza meg. A statisztikai módszer alkalmazható olyan elméletek bizonyítására vagy cáfolatára, amelyek szervesen előforduló jelenségekkel kapcsolatosak. A kutatók például kvalitatív módszereket alkalmaznak annak megállapítására, hogy "miért" érvényesek bizonyos elméletek, valamint hogy "mit" gondolnak róla a válaszadók. Az ilyen információk lehetővé teszik a kutató számára, hogy elegendő bizonyítékkal jusson végső megértésre.

Mennyiségi: olyan kutatás, amely empirikus adatokat gyűjt annak érdekében, hogy döntések meghozatalához felhasználható információkat hozzon létre. A számok jobb perspektívát nyújtanak a fontos szervezeti döntések meghozatalához. A szervezeteknek feltétlenül szükséges kvantitatív kutatást végezniük a fejlődés érdekében. Az adatok értékelése és metaanalízise főként grafikonokra, ábrákra és kördiagramokra támaszkodik. A pontos számadatokból és statisztikákból származó elemzések és információk rendkívül hasznosak lehetnek a működés jövőbeli irányának meghatározásában. 

- MINŐSÉGI- KVANTITATÍV
Hangsúlyozza a fejlesztést
elméletek és hipotézisek.
Hangsúlyt helyez az elméletek
és hipotézisek a vizsgálathoz.
Az elemzés elvégzése magában foglalja az összegzést, kategorizálást,
és az adatok értelmezése.
Az adatok elemzése a következőket igényli
a matematika és a statisztika használata.
A legtöbb információ
szövegben fejeződik ki.
A kifejezés leggyakoribb formája
számokkal, grafikonokkal és táblázatokkal
A válaszok csak a következőkre szükségesek
egy kis csoporttól.
A következőkre lesz szükség
számos résztvevő.
Kutatás nélküli problémák feltárása
és új megoldásokat javasolnak.
Értékelje a teljesítményt
új kezelések, programok,
vagy termékek.

Fix és rugalmas kutatási terv

Meg lehet különböztetni a rögzített és a rugalmas kutatási terveket is. A vizsgálati tervek a fenti két kategóriába sorolhatók: kvantitatív (rögzített tervezés) és kvalitatív adatgyűjtés (rugalmas tervezés). 

Ha rögzített vizsgálati tervet használ, akkor már az adatgyűjtési folyamat megkezdése előtt megérti a tervet. Szinte nincsenek véletlenszerűen kiválasztott eredmények. 

Másrészt a rugalmas tervek nagyobb válaszadási szabadságot tesznek lehetővé, például a válaszadóknak saját válaszokat kell adniuk, ahelyett, hogy előre megadott válaszok közül választanának.

Ezért a kutatási tervek öt típusba sorolhatók.

1. Leíró kutatási terv

A leíró kutatási tervben a kutató mélyreható magyarázatot/leírást ad arról, hogy mit kutat. Az adatok gyűjtése, elemzése, előkészítése és bemutatása tisztán elméleti jellegű ebben a típusú kutatási tervben. 

Az elmélet-alapú megközelítés olyan megközelítés, amelyben a kutató különösen foglalkozik azzal a témával, amelyre a kutatás fókuszál. A megközelítést különböző tanulmányok, például esettanulmányok, mélyreható megfigyelések és felmérések esetében alkalmazzák.

A kutatónak logikus módot ad a probléma megfogalmazására, hogy mások jobban megértsék az ilyen jellegű kutatások elvégzésének indoklását. 

Ha nincs egyértelmű problémafelvetése, a kutatás inkább feltáró, mint leíró jellegű. Jó példa az ilyen típusú kutatási tervre: Mi a Covid-betegség előfordulási gyakorisága az XYZ populáció körében?

2. Korrelációs kutatási terv

A korrelációs kutatási terv a különböző tényezők közötti összefüggésre összpontosít anélkül, hogy a kutató megváltoztathatná bármelyiküket. Ez a fajta vizsgálat legalább két különböző adatcsoportot foglal magában, nem pedig kísérletet. 

Két változó közötti kapcsolat értékelése során nem tesznek átütő általánosításokat; a kapcsolat meghatározására statisztikai elemzést használnak. Pozitív, negatív vagy nulla korrelációkat eredményezhetnek a korrelációs vizsgálati tervek. 

Ezzel a technikával például eset-kontroll vizsgálatok és prospektív tanulmányok végezhetők.

A korrelációs kutatási tervek alkalmazásakor az adatok könnyebben összegyűjthetők a való világból. Így az Ön eredményei külsőleg is érvényesen alkalmazhatók a tényleges forgatókönyvekre. 

Számos forgatókönyv kínálja magát korrelációs tanulmányok kutatására, például:

  • A nem ok-okozati összefüggések vizsgálata
  • A rögzített egységek közötti ok-okozati összefüggések vizsgálata

3. Kísérleti kutatási terv

A kísérleti kutatásban két változócsoportot használnak a vizsgálat eredményének meghatározására. 

Az első és a második sorozat közötti különbségek méréséhez az első sorozat szolgál konstansként. A terepkísérletek, a kontrollált kísérletek vagy a kvázi-kísérletek mind példák az ilyen típusú kutatási tervekre, amelyek kapcsolatot hoznak létre két változó között.

Ennek eredményeképpen a vizsgáló azt vizsgálja, hogy egy független változó hogyan befolyásolja a függő változót. Például vizsgálhatja az ár (független változó) és a márkahűség (függő változó) közötti kapcsolatot. 

Az ilyen típusú kutatási terv jellemzően a független változók ellenőrzésével és annak vizsgálatával segíti a kutatási kérdés megválaszolását, hogy azok hogyan befolyásolják a függő változókat.

4. Diagnosztikai kutatási terv

A különböző típusú kutatási tervek közül a diagnosztikai kutatás célja egy adott állapot vagy esemény kiváltó okának feltárása. 

Ha megtudja, hogy az egyes problémákat vagy kihívásokat hogyan okozzák más tényezők, az segíthet mélyebben megérteni az érdeklődők problémáit.

Ez a tervezés általában három lépésből áll: (1) a probléma felismerése, (2) diagnosztizálása és (3) megoldása.

5. Magyarázó kutatási terv

Ismétlem, a név önmagáért beszél. A magyarázó kutatási terv segítségével a kutató képes kidolgozni, megvizsgálni és megmagyarázni fogalmait és elméleteit. 

Az ilyen típusú kutatási terveket egy adott téma ismeretlen aspektusainak vizsgálatára és a válaszok feltárására használják. Dióhéjban, ez az alkalmazás információt nyújt számunkra arról, hogyan keressük meg a legapróbb információtöredékeket. 

Ezt a megközelítést alkalmazva a kutatók átfogó képet kaphatnak, és ezt az információt felhasználhatják a jövőbeli problémák gyorsabb azonosítására. A magyarázó kutatási módszerek közé tartoznak:

  • Irodalmi elemzés
  • Egy mélyinterjú
  • Fókuszcsoport tartása
  • Esettanulmányok elemzése

Egy kutató, aki megismétli egy meglévő piaci tanulmányt, ugyanazokat az eredményeket várja. Készítsen egy listát azokról a típusú kutatási kérdésekről, amelyeket a felmérésen keresztül meg fog kérdezni a résztvevőktől, és vegye fel őket a kutatási tervébe. 

Ennek a szabványnak a meghatározása segít biztosítani a kutatás eredményét. Csak úgy érheti el a kívánt eredményeket, ha megbizonyosodik arról, hogy a tervezete megbízható. Ha elemezte a témát és annak innovativitását, eldöntheti, hogy milyen típusú kutatási tervet szeretne. (Olvassa el az alábbi útmutatót hogyan kell írni egy kutatási tanulmányt)

A kutatási terv típusai a résztvevők kategóriái szerint csoportosítva

A résztvevők csoportosításának minősége a kutatási tervtípusok kategorizálására is használható. A minta mérete és a résztvevők csoportosításának módja a kutatási hipotézistől függ.

Egy kísérleti terven alapuló kutatásban általában legalább egy kísérleti és egy kontrollcsoport van. Képzeljük el, hogy egy Covid vakcinával kapcsolatos vizsgálatban az egyik csoport kapna kezelést, a másik pedig nem. Érti a lényeget.

A résztvevők csoportosítása alapján négyféle kutatási terv létezik:

1. Kohorszvizsgálat

A kohorszvizsgálat résztvevőit hasonló jellemzőkkel rendelkező egyének egy csoportjából választják ki, és előre meghatározott időközönként vizsgálják őket. A panel vizsgálatban résztvevők között van egy közös jellemző (ugyanaz a betegség vagy gén).

2. Keresztmetszeti vizsgálat

A társadalomtudományi, orvostudományi és biológiai kutatások gyakran használnak keresztmetszeti vizsgálatokat. Ebben a konstrukcióban az adatokat vagy az emberek egészétől, vagy egy adott időintervallumban az emberek statisztikailag szignifikáns mintájából gyűjtik.

3. Longitudinális vizsgálat

A longitudinális kutatásban ugyanazokat a változókat rövid vagy hosszú időn keresztül ismételten megfigyelik. A legtöbb esetben megfigyeléses vizsgálatokról van szó, bár végezhetnek véletlenszerű longitudinális kísérleteket is.

4. Kereszt-szekvenciális vizsgálat

A kereszt-szekvenciális kutatási terv mind a longitudinális, mind a keresztmetszeti megközelítést integrálja. Ily módon a két korábban említett tervezet néhány alapvető hiányossága javítható.

Hogyan befolyásolja ez a munkádat?

A kutatási tervek egy fegyelmezett megközelítést vagy módszert határoznak meg a különböző feladatok elvégzésére egy kutatási tanulmányban. A kutatási projekt megtervezésének célja, hogy a kutató a tervtől való eltérés nélkül elérje céljait. A folyamatot átfogó módon tervezik meg.

A magas színvonalú kutatási terv összetevői harmonikusan működnek együtt. A kutatási céloknak és eredményeknek összhangban kell lenniük az elméleti és koncepcionális kerettel.

  • Amikor egy kutató kutatási tervet (kísérlettervet) készít, könnyen megfogalmazhatja a kísérlet célkitűzéseit.
  • A jó kutatási terv célja, hogy segítse a kutatót a célok időben történő elérésében, és lehetővé tegye a kutatási probléma leghatékonyabb megoldásának megtalálását.
  • A kutatók a tervezési stratégia alkalmazásával hatékonyabban teljesíthetik a korlátozott erőforrásokkal elvégzendő feladatokat.
  • A jó kutatási terv eredményeként a tanulmány valószínűleg pontos, megbízható, következetes és törvényes lesz.
  • A kutatási projekt kezdetétől fogva a kutató elégedett és magabiztos, valamint sikeresnek érzi magát.
  • A hibák csökkennek, és a torzítás megszűnik.
  • A kutatási folyamat minden szakaszában nyújtott magas szintű részletesség a tanulmányt informatívabbá és hatékonyabbá teszi.
  • Egy kutatási terv segítségével a tanulmány minden szakaszában könnyebb a helyes döntéseket meghozni.
  • Ily módon meghatározható, hogy melyek a fontosabb és melyek a kevésbé fontos feladatok.
  • Ezenkívül a tervezés lehetővé teszi a kutató számára, hogy választ találjon az ismeretlenre, és jó eredményt érjen el. Ezután kerülhet sor a publikálásra és a nyilvánosságra hozatalra. 

A kiváló kutatási terv, a megfelelő módszerek és a pontos adatgyűjtés elengedhetetlenek a tanulmány sikeréhez. Emellett az elemzéshez használt forrásoknak hitelesnek kell lenniük. 

Csak így tud érvényes, megbízható következtetéseket levonni. Kétségtelen, hogy a kutatásnak megvan a lehetősége arra, hogy a világ gyakorlatilag minden problémájára megoldást találjon. 

A kutatási tervek típusainak megértése alapvető fontosságú a szakdolgozat elkészítéséhez, mivel ez segít abban, hogy nagyobb betekintést nyerjen bármelyik témába, amelyet kutat.

Záró megjegyzés

Fontos megjegyezni, hogy a kutatási terv a tanulmány tervrajzát képezi. A kutatáshoz szükséges összes alapot ebben a tervben fektetik le, és ez pozitívabb eredményeket fog hozni. Írja le az összes kérdést, a célokat és a közönséget, amely részt vesz a vitában. 

Reméljük, hogy ez az útmutató megkönnyítette az Ön számára a kutatás tervezését.

Mégis képzeld, sokkal könnyebb egy sablonnal kezdeni a munkát, nem igaz? Valójában a Mind the graph az Ön egyablakos megoldása. Sablonokat, grafikus illusztrációkat és mindent biztosítunk, amire tudományos munkáihoz szüksége lesz. Ha többet szeretne megtudni, keressen minket itt.

logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok