Az utolsó napok kemények voltak, igaz? Az amazóniai esőerdőben pusztító erdőtüzek trendtémává váltak. Az elmúlt napokban továbbra is nagyon aggódunk az esőerdő, a fenntarthatóság és általában a földi élet miatt. A sok vita és olvasás után a következtetés az, hogy cselekednünk kell, emberként és tudósként egyaránt. Több cikket is írtam az éghajlatváltozásról és az Amazonas esőerdő biológiai sokféleségéről, hogy felhívjam a figyelmet az erdő életben tartásának fontosságára.
Ezeket a cikkeket az alábbiakban tekintheti meg:
- Új tudományos adatok állítják meg az éghajlatváltozás tagadóits
- Az esőerdőket életben tartó földalatti hálózat
- Az amazóniai esőerdő biológiai sokfélesége képekben
Ma azonban a legújabb tudományos hírekről szeretnék optimista módon beszélni. Azért dolgozunk a tudományban, hogy javítsuk az emberi életet, hogy többet tudjunk meg az életről és a világegyetemről, és hogy jobbá tegyük a változásokat, igaz?
Nézzük meg tehát, mit fedeztek fel más tudósok. A legújabb tudományos hírek követése fontos a tudományos kommunikáció javítása és az optimizmus fenntartása érdekében. Ezért szeretném megosztani veletek a legjobb tudományos híreket:
A CRISPR lassítja a tripla-negatív emlőrák növekedését egerekben:
A bostoni gyermekkórház kutatócsoportja a CRISPR szerkesztési rendszer segítségével innovatív módszert dolgozott ki a Lipocalin 2 gén kiiktatására, és kimutatta, hogy egereknél hármas negatív emlődaganatok kezelésére alkalmas. Ez a gén összefügg a tripla-negatív emlőrákkal, a betegség agresszív formájával, amelyre kevés hatékony, célzott kezelés létezik.
A szerzők által készített grafikus kivonat az in vivo CRISPR genomszerkesztés biomechanizmusát mutatja be. Látható, hogy a tumorcélzott nanolipogel rendszer (tNLG) deformálható nanoszerkezete jelentősen javítja a szivárgó tumor-endothel gátakon való átjutás képességét. A nyilak kiemelik a tNLG-k transzendothelialis szállításának eseményeit. Utóbbiaknál látható, hogy a tNLG-k CRISPR-plazmidjai az ICAM1 által közvetített membránfúziós útvonalon keresztül közvetlenül a célzott TNBC-sejtek citoszoljába kerülnek.
Egy új tanulmány azt mutatja, hogy a testmozgás javítja a szociabilitás, az ismétlődés és a szorongás rendellenességeit az idegrendszeri fejlődési rendellenességekben szenvedő egyéneknél.
A testmozgás az idegrendszeri fejlődési rendellenességek, például az autizmus spektrumzavarok (ASD-k) kóros viselkedésének lehetséges terápiás stratégiájaként került a figyelem középpontjába. A szerzők a mikroglia szerepét vizsgálták az anyai immunaktiváció (MIA) utódok szinaptikus hiányosságaiban. A mikroglia az agy rezidens immunsejtjei. Az eredmények azt mutatták, hogy a testmozgás visszafordította a rendellenes viselkedést és a szinaptikus többletet a felnőtt MIA-utódoknál. Tehát a testmozgás aktiválja a neuronok egy részét, ami a szinapszisfelesleg mikroglia általi elnyelését eredményezi, valószínűleg a szinaptikus verseny által előidézve.
A gyermekbénulás már nem endémiás Nigériában
Az információ az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) származik. Augusztus 21-én jelentették be, hogy Nigéria három éve nem fordult elő új eset a bénító betegségben. Ez egy nagyon jó hír! Emellett az új fertőzések száma világszerte csökkent, az 1988-as nagyjából 350 ezerről 2018-ban 33-ra.
Az alábbi infografikán láthatja, hogyan kapcsolódik a védőoltás a fertőző betegségek felszámolásához:
Szeretné vizuálisan és vonzó módon bemutatni kutatásait? Akkor próbálja ki az Mind the Graph-t:
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.