A tudományos írásokban a pontos terminológia elengedhetetlen. Következésképpen, a létező taxonómiának köszönhetően a tudósok szabványos kifejezéseket használnak.
A növények és állatok elnevezése és osztályozása a történelem során mindig is létezett, de nem volt mindig egységes.
A tizennyolcadik században olyan tudósok, mint Carl Linnaeus, jelentősen hozzájárultak a tudományos nevek írásmódjának nemzetközi rendszerének megalapozásához.
Annyi új felfedezést tettek az élőlényekről, hogy az elnevezésük nehézzé vált, ezért létrehozták a rendszertant és a tudományos nomenklatúrát.
Egy modern rendszertani rendszerben a beszélt nyelvtől függetlenül ugyanarra a fajra lehet hivatkozni. A tudomány területén ez a keretrendszer vezérel minden olyan kutatást, amelynek célja az élő szervezetek és azok kölcsönhatásainak jobb megértése.
Így írják a tudományos neveket
Lényeges megérteni, hogy egy faj tudományos neve - legyen az növény, állat, baktérium, gomba stb. - két részből áll: egy nemzetségből, két nemzetségből, majd a faj nevéből, az úgynevezett binomiális nómenklatúrából.
Hogyan működik a binomiális nómenklatúra?
Linnaeus 1753-ban vezette be binomiális nómenklatúráját, amelyet azóta is széles körben alkalmaznak.
A biológiai fajokat olyan latin nevekkel jelölik, amelyek két kulcsfontosságú elemet tartalmaznak:
"Ez a nemzetség amelyet a faj"
A tudományos nevek írásmódjának alapszabálya
- A nemzetséget a fajnévnek kell követnie.
- Minden nevet dőlt betűvel kell írni.
- A nemzetségnév kivételével ne írjon nagybetűvel semmit.
[Ne feledje azonban, hogy egy tudományos név tartalmazhat egy alfajok, ha ez a faj azonosítása szempontjából lényeges.]
Az összes tudományos szervezet nevét a következők határozzák meg nemzetközi kódexek.
Példa: A tigris tudományos neve Panthera tigris
A latin nyelvű tudományos neveket, mint például a Panthera tigris, mindig dőlt betűvel írjuk, és az első szót nagybetűvel írjuk.
Itt a Panthera a nemzetség, a tigris pedig a faj megjelölésére szolgál. E két elem kombinációja alkotja a tigris tudományos nevét.
Az osztályozási rendszer hét osztályból áll
Csak a nemzetség, a faj és az alfaj (ha van ilyen) járul hozzá a rendszertanhoz, a szokásos binomiális tudományos nómenklatúrához. Vegyük például a tigrist.
- Királyság: Animalia - minden állat ebbe a kategóriába tartozik.
- Törzs: Chordata (a gerincesek osztálya) - a gerinces és gerinces állatok tartoznak ebbe az osztályba.
- Osztály: Az emlősök - a szőrrel és emlőmirigyekkel rendelkező emlősök - ebbe a kategóriába tartoznak.
- Rendben: Carnivora, amely a húsevők minden fajtáját magában foglalja.
- Család: Felidae- házi és vadmacskák tartoznak ebbe a családba.
- Nemzetség: Panthera- a nagytestű, ordító macskák kategóriája.
- Fajok: Tigris- egy bizonyos fajta nagymacska, amely vadászik és vadon él.
A tigris nyolc elismert alfajából öt létezik ma (bengáli, amuri, indokínai, szumátrai és dél-kínai tigris). Ezen alfajok fizikai jellemzői, földrajzi elterjedésük, szőrtípusuk és szőrzetük eltérő.
Tudományos nevek formázása tudományos íráshoz
Dőlt betűs írásmód
A stílusok és kiadványok között különbségek lehetnek. Az állatok és növények tudományos nevét szinte mindig dőlt betűvel kell írni. Ez egy alapvető irányelv, amikor a tudományos nevek írásmódjáról van szó.
Nagybetűsítés
Hasonlóképpen, a tudományos név elején a nemzetséget is nagybetűvel kell írni. A fajokat és alfajokat kisbetűvel kell írni.
Rövidítések használata a nemzetségnevekhez
A nemzetség első használatakor a név rövidítése is lehetséges: Panthera t. Tigris a bengáli tigrisek esetében. Kérjük, ne rövidítse le, ha olyan fajokat sorol fel, amelyek betűje hasonló, de különböző nemzetségekhez tartoznak.
A taxonómia osztályozásai a nemzetség felett
A magasabb rendszertani szinteket általában nagybetűvel kell írni (család, rend, osztály, törzs vagy osztály és királyság), de nem kell dőlt betűvel írni őket. Van azonban néhány speciális eset: a baktériumokat, gombákat és vírusokat a család szintjén is dőlt betűvel kell írni.
Alfajok
A fajokhoz hasonlóan az alfajok is következetesen kisbetűvel és dőlt betűvel szerepelnek.
Ismeretlen vagy nem meghatározott faj
Az azonosítatlan fajokat "sp." rövidítéssel kell jelölni. Többes számban "spp.". Például az erdőben számos Cladonia faj (Cladonia spp.) volt megtalálható. A "sp." és a "spp." nem szerepel dőlt betűvel. Amikor egy fajt először írnak le, akkor "sp. Novo".
A felfedezők neve
A tudományos név után néha annak a kutatónak a rövidítése vagy teljes neve szerepel, aki a fajt megalkotta vagy az organizmust felfedezte (pl.: ". Carolus Linnaeus, egy kiváló tudós, akinek a nevét latinosították, rövidítve "L.": "Juncus inflexus L."). A tudós vagy az egyén nevét nem szabad dőlt betűvel írni.
Következetes megközelítés
A következetesség a tudományos írás fontos szempontja. A következetesség fenntartása elengedhetetlen, függetlenül attól, hogy a közönséges vagy a tudományos nevet használja. Mielőtt beküldi a kéziratát, gondosan ellenőrizze a kéziratra vonatkozó irányelveket.
Különböző formátumok léteznek a hivatkozások és idézetek, a címsorok és a bekezdések sorrendje tekintetében. Amikor tudományos neveket ír, biztos lehet benne, hogy a formátum ugyanaz, bárhol is publikálják, függetlenül attól, hogy melyik folyóiratot kívánja használni. A következetesség biztosítása érdekében követheti a fent vázolt szabályokat.
Tehát ezekkel a szabályokkal és a tudományos nevek írásmódjára vonatkozó egyszerű utasításokkal remélhetőleg nem okoz majd gondot a tudományos nevek megírása vagy megértése.
Abban az esetben, ha új papírt kezdesz, és tetszett ez a cikk, ne felejtsd el megnézni a 'Kutatási tanulmány: Hogyan kell írni a semmiből 5 egyszerű lépésben'.
Vagy ha igazi útmutatót akarsz, itt van egy fantasztikus e-könyv hogy segítsünk egy hihetetlenül jó dolgozatot írni.
Néhány hasznos videót is megtekinthet a youtube csatorna. Mint például ez a Hogyan használjuk a tipográfiát egy tudományos infografikában.
Hogyan használjuk a tipográfiát egy tudományos infografikában?
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.