A múltra építve: Hogyan írjunk korábbi tanulmányokat a kutatásban?

Gondolkodott már azon, hogy a kutatás hogyan építkezik önmagára, megalapozva ezzel a felfedezéseket és felismeréseket? Helytelen, ha a kutatásban korábbi tanulmányok feldolgozásával engedsz magadnak, és egy új ötletet kapsz belőle?

A korábbi tanulmányok jelentőségét a kutatásban nem lehet alábecsülni. Minden tudományos munka, az úttörő kutatásoktól kezdve a szerényebb szakirodalmi áttekintések, hozzájárul a tudás egyre bővülő területéhez.

Ebben a cikkben a kutatás archívumában való elmélyülés, a további vizsgálati lehetőségek azonosítása, és végső soron a minket körülvevő világ megértésének előmozdítása fontosságát vizsgáljuk. Kezdjük el és értsük meg hogyan kell írni a korábbi tanulmányokat a kutatásban.

A korábbi tanulmány célja és hatálya a kutatásban

A kutatásban a korábbi tanulmányok célja, hogy alapot nyújtsanak az új vizsgálatokhoz. Segít a kutatóknak megérteni, hogy mit vizsgáltak már, milyen tudáshiányok vannak, és milyen kérdések igényelnek további feltárást. Azzal, hogy megnézik, mit csináltak mások, a kutatók építhetnek a meglévő ismeretekre, elkerülhetik ugyanazon munka megismétlését, és biztosíthatják, hogy tanulmányuk valami értékeset adjon a területhez. Ez segít a kutatási tervük és módszereik validálásában is, ami hitelesebbé teszi eredményeiket.

A kutatásban a korábbi tanulmányok köre a szakirodalom és a források azon körére utal, amelyet a kutatók a saját tanulmányuk szempontjából relevánsnak tartanak. Ez magában foglalja a kutatási témájukhoz és céljaikhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányok kiválasztását és áttekintését. A kutatóknak a legújabb és naprakész munkákra kell összpontosítaniuk, beleértve mind a befolyásos tanulmányokat, mind a terület legújabb fejlesztéseit. Azzal, hogy szelektívek és befogadóak, átfogó képet kaphatnak arról, hogy mit végeztek korábban, ami arra irányítja őket, hogy értelmes kutatási kérdéseket tegyenek fel, és tanulmányukat hatásosabbá teszi.

Hogyan kell írni a korábbi tanulmányokat a kutatásban

A korábbi tanulmányok megírásához először is meg kell értenie az irodalmi áttekintés elkészítésének lépéseit és az ezzel járó korlátozásokat. Először is értsük meg tehát, mi is az az irodalmi áttekintés:

Mi az irodalmi áttekintés?

A szakirodalmi áttekintés egy adott témára vagy kutatási kérdésre vonatkozó, már megjelent kutatások, tudományos cikkek, könyvek és egyéb források kritikus és átfogó értékelése. A tudományos kutatás alapvető fontosságú elemeként szolgál, és segít a kontextus megteremtésében, a tudásbeli hiányosságok azonosításában, valamint az új tanulmány elméleti keretének megteremtésében. A jól elvégzett irodalmi áttekintés bizonyítja, hogy a kutató ismeri a meglévő szakirodalmat, és alapot nyújt a kutatási célok és hipotézisek megfogalmazásához.

Olvassa el: Mi az a szakirodalmi áttekintés? Ismerje meg a koncepciót és kezdje el használni

Irodalmi áttekintés folyamata

A szakirodalmi áttekintés folyamata jellemzően a következő lépésekből áll:

A kutatási kérdés meghatározása

A folyamat a kutatási kérdés vagy téma egyértelmű meghatározásával kezdődik, amelyre a szakirodalmi áttekintés irányul. A jól meghatározott kérdés segít a releváns szakirodalom keresésének szűkítésében.

Átfogó keresés lefolytatása

A kutatók ezután szisztematikusan keresik a meglévő szakirodalmat tudományos adatbázisok, könyvtárak, online folyóiratok és más elismert források segítségével. A kutatási kérdéshez kapcsolódó kulcsszavak és keresőkifejezések segítségével azonosítják a releváns tanulmányokat.

A források minőségének értékelése

A kiválasztott forrásokat kritikusan értékelik minőségük, hitelességük és a kutatási témához való kapcsolódásuk szempontjából. A kutatók olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a szerzők hírneve, a kutatási módszertan szigorúsága és a publikálás helye.

Összefoglaló és szintetizáló

A kutatók összefoglalják az egyes kiválasztott források legfontosabb megállapításait és főbb pontjait. Azonosítják továbbá a közös témákat, tendenciákat és az ellentmondó álláspontokat a szakirodalomban.

Az irodalom rendszerezése

A szakirodalmi áttekintésből összegyűjtött információkat strukturáltan rendszerezzük. A kutatók témákat, kategóriákat vagy időrendi sorrendet használhatnak a megállapítások hatékony bemutatásához.

A szakirodalmi áttekintés megírása

Ezután megírják az irodalmi áttekintést, amely a szintetizált információkat koherens elbeszélésbe foglalja. Az áttekintésnek ki kell emelnie a korábbi tanulmányok jelentőségét, korlátait és az új kutatásra gyakorolt hatásait.

Idézés és hivatkozás

A szakirodalmi áttekintésben szereplő valamennyi forrás esetében megfelelő hivatkozások és hivatkozások szerepelnek. Ez biztosítja a tudományos integritást és elismeri más kutatók munkáját.

Olvassa el: Irodalomtérképezés a tudományos kutatásban: Átfogó áttekintés

Hogyan szervezzük és értékeljük a szakirodalmi áttekintést?

A források rendszerezése és értékelése a szakirodalmi áttekintés számára kulcsfontosságú folyamat, amely magában foglalja a releváns tudományos anyagok szisztematikus összegyűjtését, valamint hitelességük és a kutatási témához való relevanciájuk értékelését.

Kezdje azzal, hogy világosan meghatározza a kutatási kérdését vagy fókuszát, amely a megfelelő források keresését irányítja. Használja a tudományos adatbázisokat, folyóiratokat, könyveket és a jó hírű online platformokat a tudományos anyagok széles skálájának összegyűjtéséhez.

A források gyűjtése során kategorizálja őket témáik, módszereik vagy fő érveik alapján, hogy megkönnyítse a szakirodalmi áttekintés koherens és logikus felépítését. Emellett kritikusan értékelje az egyes források tekintélyét, aktualitását, objektivitását és megbízhatóságát, hogy biztosítsa, hogy áttekintésében jó minőségű és megbízható információkat tartalmazzon.

A források rendszerezésének és értékelésének szigorú megközelítésével fokozhatja a szakirodalmi áttekintés tudományos szigorát és hatását.

Korábbi tanulmányok korlátai a kutatásban

A korábbi tanulmányok korlátai olyan közös szempontok, amelyeket a kutatóknak figyelembe kell venniük a szakirodalmi áttekintés vagy saját kutatásuk kidolgozása során. Ezek a korlátozások a következők lehetnek:

A minta mérete és reprezentativitása

Egyes tanulmányok kis mintanagyságúak lehetnek, ami korlátozhatja a megállapítások általánosíthatóságát nagyobb populációkra vagy különböző csoportokra. A nem reprezentatív minták szintén torzíthatnak az eredményeken..

Kutatási terv és módszertan

Korábbi tanulmányok a következő módszereket használhatták különböző kutatási tervek vagy módszertanok amelyek hatással lehetnek az eredményeik megbízhatóságára és érvényességére. A vizsgálati terv vagy az adatgyűjtési módszerek hibái befolyásolhatják a megállapítások pontosságát.

Adatminőség és -elérhetőség

A tanulmányok másodlagos adatforrásokra vagy korlátozásokkal rendelkező adatokra támaszkodhatnak, ami befolyásolhatja az elemzéshez felhasznált információk pontosságát és teljességét.

Hatály és általánosíthatóság

A tanulmány hatóköre szűk lehet, egy adott népességre, régióra vagy időszakra összpontosítva, ami megnehezíti a megállapítások szélesebb összefüggésekre való alkalmazását.

Publikációs elfogultság

A statisztikailag szignifikáns vagy pozitív eredményeket mutató tanulmányok nagyobb valószínűséggel kerülnek publikálásra, míg a nullás vagy nem szignifikáns eredményeket mutató tanulmányok esetleg nem kerülnek publikálásra, ami a szakirodalom torzított reprezentációjához vezet.

Etikai megfontolások

Az adatgyűjtés vagy a kutatás lefolytatása során felmerülő etikai problémák, például a nem megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés vagy a résztvevők esetleges károsodása korlátozhatja a korábbi tanulmányok hasznosságát vagy etikai megalapozottságát.

Kapcsolódó cikk: Mik a korlátok a kutatásban és hogyan kell írni őket?

A jövőbeli kutatási lehetőségek azonosítása a korábbi tanulmányok alapján

A korábbi tanulmányok alapján a jövőbeni kutatási lehetőségek azonosítása az irodalmi áttekintés és az adott területen való ismeretterjesztés alapvető szempontja. Íme néhány stratégia az ilyen lehetőségek azonosítására:

Megválaszolatlan kérdések

Keresse meg a meglévő szakirodalomban azokat a hiányosságokat, ahol fontos kérdések megválaszolatlanok maradtak, vagy azokat a területeket, ahol ellentmondásos vagy nem meggyőző eredményekről számoltak be. Ezek a hiányosságok lehetőséget jelentenek arra, hogy a jövőbeli kutatások mélyebben elmélyedjenek a témában és átfogóbb betekintést nyújtsanak.

Fejlődő trendek

A szakterületen belüli új trendek vagy új fejlemények azonosítása. Ezek jelezhetik azokat a területeket, amelyek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, de még nem feltétlenül vizsgálták őket alaposan. Ezeknek a feltörekvő tendenciáknak a feltárása hozzájárulhat a kutatás élvonalához.

A korábbi tanulmányok korlátai

Amint korábban említettük, értékelje a korábbi tanulmányok korlátait. Ezek a korlátok rámutathatnak azokra a területekre, amelyek további vizsgálatot igényelnek, a korábbi kutatások hiányosságainak kiküszöbölése érdekében továbbfejlesztett módszertanok vagy adatforrások felhasználásával.

Replikációs tanulmányok

Fontolja meg olyan tanulmányok megismétlését, amelyek jelentős eredményeket hoztak, de amelyeket más kutatók nem ismételtek meg. A replikációs tanulmányok segítenek a meglévő megállapítások érvényesítésében és megerősítésében.

Multidiszciplináris kutatás

Keresse a különböző tudományágakból származó tudás és módszertanok integrálásának lehetőségeit. A különböző területekről származó meglátások kombinálása innovatív kutatáshoz és a meglévő problémák új perspektíváihoz vezethet.

A lényeg

A korábbi tanulmányok szerepe a kutatásban és a szakirodalmi áttekintésben döntő fontosságú a tudás alakításában bármely területen. A meglévő szakirodalom átfogó és kritikus vizsgálatával a kutatók azonosíthatják a hiányosságokat, tendenciákat, korlátozásokat és megválaszolatlan kérdéseket, amelyek értékes lehetőségeket kínálnak a jövőbeli vizsgálatokhoz.

A korábbi tanulmányok olyan alapként szolgálnak, amelyre az új kutatások építhetnek, érvényesíthetik és kiterjeszthetik a meglévő eredményeket, vagy megkérdőjelezhetik a bevett paradigmákat. A korábbi kutatások hozzájárulásának és korlátainak elismerésével és megértésével a tudósok szilárdabb tanulmányokat tervezhetnek, feltárhatják a kialakulóban lévő tendenciákat, és interdiszciplináris együttműködésekben vehetnek részt, hogy tovább gazdagítsák a komplex jelenségek megértését.

Az Ön kreációi, perceken belül kész!

Sietsz a publikálással, és nincs időd grafikonokat és infografikákat készíteni? Nos, megértjük, hogy tudósként sok feladatot kell elvégeznie, de a vizuális elemek ugyanolyan fontosak. Ne aggódjon, hiszen itt vagyunk egy olyan eszközzel, amellyel percek alatt elkészítheti alkotásait - Mind The Graph. Regisztráljon most, hogy többet tudjon meg.

Kezdjen alkotni az Mind the Graph-vel