Az etika fontossága a tudományban

Amióta a tudományt gyakorolják, az etika területe jelentős szerepet játszik a tudomány fejlődésében és szabályozásában. Amilyen fontosak voltak az új felfedezések, például a technológiai áttörések, gyógymódok és gyakorlatok az emberiség fejlődése szempontjából, ugyanolyan fontos figyelembe venni az etikai következményeket, amelyeket az ilyen felfedezések a társadalomra gyakorolhatnak.

Etika nélkül a tudomány nehezen tudja megalapozni az igazságot, mivel az olyan visszaélések, mint az adatok meghamisítása és a helytelen magatartás, ugyanolyan meggyőző eredményekhez vezethetnek, mint a tisztességesen végzett munka.

Történelmi perspektíva

Az etikai megfontolások korai példái a tudományban

A történelem során a tudományos közösség megfelelő etikai gyakorlatról alkotott elképzeléseit számtalanszor felülvizsgálták és kiigazították annak érdekében, hogy lépést tartsanak a tudományos kutatás ütemével, és biztosítsák, hogy a tudományt a legmagasabb színvonalon tartsák.

Már az olyan híres ókori alakok idejében is, mint például a Arisztotelész, a filozófusok lefektették a tudományos módszer alapjait és azt, hogy hogyan kell a tudományt gyakorolni. Azonban csak évezredekkel később, 1948-ban született meg a Nürnbergi Kódex, az első olyan nemzetközi dokumentumot, amely a vizsgálatban résztvevők tájékozott beleegyezését írta elő.

A vitát alakító kritikus pontok

Gyakran a tudomány etikájának egyik legkirívóbb megsértéseként emlegetik, a Tuskegee szifilisz tanulmány, amely 1932-ben kezdődött, felhívta a figyelmet a biztonságos és igazságos eljárások szükségességére az orvosi vizsgálatokban. A kísérlet során a kutatók a szifilisz hatásait igyekeztek megérteni, de nem adtak a résztvevőknek olyan kezeléseket, mint a penicillin, még akkor sem, amikor az már könnyen elérhetővé vált. Azóta számos törvény és szervezet, például intézményi felülvizsgálati bizottságok (Institutional Review Boards, IRB) jöttek létre az emberi alanyokkal végzett kutatások felügyeletére.

A tudományos etika határai azonban jóval túlmutatnak a humán klinikai vizsgálatok határain. A második világháború alatt a Manhattan-projekt keretében dolgozó fizikusok az atombomba tervezésének etikai dilemmáival küzdöttek, tekintettel a vele járó társadalmi, környezeti és humanitárius kockázatokra.

Legfontosabb etikai elvek a tudományban

Az autonómia tiszteletben tartása

A tudomány etikája az idők során elsősorban a vizsgálatban résztvevők autonómiájának növekvő tiszteletben tartása révén fejlődött. Manapság minden embereken végzett kísérlethez szükséges, hogy a résztvevőket a vizsgálat tartalmáról és céljairól minden vizsgálat előtt tájékoztassák.

Ezenkívül a vizsgálati alanyoknak önként kell felajánlaniuk idejüket a vizsgálatra, nem pedig kényszeríteniük kell őket az együttműködésre, és minden szükséges dokumentációt biztosítaniuk kell számukra.

A jótékonyság és a nem-rosszindulat

Természetesen a tudomány célja, hogy a kutatásban is a jótékonyságot helyezze előtérbe. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy amikor a tudósok bármilyen kutatásban részt vesznek, úgy kell végezniük tanulmányaikat, hogy az a lehető legtöbb jót hozza. Ehhez meg kell találni az egyensúlyt a résztvevők vagy a társadalom számára a legtöbb hasznot hozó kutatások folytatása és az okozott kár vagy ártalom minimalizálása között.

Az új gyógyszerek vagy orvostechnikai eszközök hatékonyságát vizsgáló klinikai vizsgálatok különösen jól ismerik ezeket a kihívásokat, mivel a nem kívánt mellékhatások súlyos következményekkel járhatnak.

Igazságszolgáltatás

A tudomány etikájának legfontosabb elemei közé tartozik annak biztosítása, hogy minden gyakorlat méltányos legyen. Legyen szó akár a felvételi gyakorlatról, a kollégákkal való együttműködésről, az adatgyűjtésről vagy a kísérleti alanyok kiválasztásáról, a kutatóknak törekedniük kell arra, hogy előítéletektől és elfogultságtól mentes környezetet teremtsenek. A sokféleség, a méltányosság és a befogadás megbecsülésével a tudósok sokféle nézőpontot gyűjthetnek össze, ami általánosíthatóbb eredményekhez vezethet.

Az igazságosság azonban sok más módon is megnyilvánulhat, amelyek összhangban vannak a megfelelő etikával. Például azokat, akik jelentős felfedezéseket tesznek, nemtől vagy faji háttértől függetlenül megfelelően el kell ismerni.

Kortárs kihívások és viták

Géntechnológia és CRISPR technológia

Ahogy az orvostudomány modern vívmányai, mint például a génszerkesztés, új aggályok merültek fel a bioetika szintén napvilágra kerültek. 2018-ban a kínai tudós, He Jiankui felhasználta CRISPR technológiát az emberi embriók szerkesztésére, ami ellentétes volt a neki adott tanácsokkal és a tudományos közösség kívánságaival.

Részt vett az etikai felülvizsgálati dokumentumok hamisításában is, amelyek lehetővé tették számára, hogy folytassa munkáját. Csalárd cselekedetei miatt pénzbírságot és börtönbüntetést is kapott.

Fontos, hogy munkája két fontos etikai kérdést is reflektorfénybe helyezett:

Alkalmazni kellene-e génszerkesztési technológiákat az emberi genomban?
Lehet-e etikusan alkalmazni a géntechnológiát?

A He Jiankui-ügy nyomán a világ számos országában új jogalkotási reformokat fogadtak el. Ezenkívül a CRISPR genetikai betegségekre történő alkalmazását szigorúan figyelemmel kísérik, és csak bizonyos klinikai esetekre korlátozzák.

A "CRISPR-babák" lehetősége, és az, hogy az ilyen életet megváltoztató technológiát egyáltalán szabad-e alkalmazni a korai fejlődési szakaszban, még mindig széles körben vitatott téma.

Mesterséges intelligencia és gépi tanulás

Mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) a leghatékonyabb eszközök közé tartoznak, amelyeket a statisztika és az adattudomány területe hozott létre. Egyedül is forradalmasíthatják a tudományt azáltal, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgoznak fel, és tájékoztatják a tudósokat arról, hogyan elemezzék az adatokat, hogyan kísérletezzenek tovább, és hogyan kommunikálják az ötleteket a tudomány számos más aspektusa mellett. Mindazonáltal az AI/ML alapvető etikai akadályokat is felvet.

Az AI/ML platformokat különösen a rendelkezésükre bocsátott adatok táplálják. Ha egy mesterséges intelligenciába elfogult nyers adatokat táplálnak, akkor valószínűleg elfogult kimenetek születnek, ami a tudósokat arra készteti, hogy helytelen következtetéseket vonjanak le az általuk vizsgált demográfiáról, organizmusokról vagy folyamatokról.

Bár a nagy adathalmazok feldolgozásának lehetősége csábító lehet, a tudósoknak óvatosnak kell lenniük, hogy ne sérüljön mások magánélete. Az AI/ML platform által használt minden adatot etikusan kell gyűjteni, ahol a vizsgálat tagjai tisztában vannak azzal, hogy az információik feldolgozása hogyan történik.

Éghajlatváltozás és környezeti etika

Mivel a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak egyre erősödnek, a környezettudományi kutatások az elmúlt években óriási növekedést tapasztaltak. Mindazonáltal, mint minden kutatási tudományágban, a környezeti vizsgálatokkal foglalkozó tudósoknak etikai kötelességük, hogy minimalizálják az általuk okozott károkat. Ez egy komoly dilemmához vezetett ebben a tudományos közösségben, mivel a nemzetközi szimpóziumok megrendezésének költségeit, amelyek segíthetnek a meglévő kutatások előmozdításában, egyensúlyba kell hozni a szükséges célállomásokra való utazás környezeti költségeivel.

Hasonlóképpen, bármennyire is fontos a természetes ökoszisztémák belső működésének megértése, a biológiai sokféleség csökkenésével járó élőhelyek manipulálása nagy kihívást jelentő etikai döntés lehet.

A szakértői értékelés és az intézményi felügyelet szerepe

Etikai normák biztosítása a kutatásban

Az akadémiai intézmények, a folyóiratok és a szakértői tudósok kritikus szerepet játszanak a tudományok etikájának megőrzésében. Ők biztosítják, hogy a bemutatott munkák tudományosan megalapozottak legyenek, mivel harmadik fél nézőpontját nyújtják anélkül, hogy közvetlen kapcsolatban állnának a kutatással, ugyanakkor rendelkeznek a hitelesség értékeléséhez szükséges ismeretekkel.

Ezek az intézmények a minőségi kutatás szűrőjeként is működnek, elutasítva és megjelölve a megkérdőjelezhető tudományos munkákat, ezáltal biztosítva, hogy az előadások, cikkek és tanulmányok közzétételekor pontos információk kerüljenek a tudóstársak és a nagyközönség elé.

Etikai dilemmák a nemzetközi együttműködésekben

Kulturális különbségek és etikai normák

Az együttműködés a tudomány egyik legfontosabb aspektusa, azonban a nemzetközi kutatási erőfeszítések által támasztott akadályok gyakran nehezen áthidalhatók. Egy olyan környezetben, ahol az egyének között kulturális különbségek és nyelvi akadályok is lehetnek, a tudósoknak biztosítaniuk kell, hogy minden félnek egyenlő esélye legyen arra, hogy elmondhassa eredményeit és kifejthesse álláspontját.

Ha a tudományos együttműködést méltányos módon szervezik meg, az erőforrások és az adatok megosztása olyan módon történhet, amely eredményes tudományos vitához vezet.

Nyílt tudomány

Természetesen a tudomány teljes átláthatóságát világszerte nehéz elérni, tekintettel a kutatóknak a finanszírozó szervezetekkel és tudományos intézményeikkel szembeni kötelezettségeire. A tudományos kultúra előmozdításával azonban nyílt tudomány, a tudományos kutatás soha nem látott ütemben fejlődhet.

Használjon tudományosan pontos vizuális anyagokat az eredményei közléséhez

Mind the Graph a világ legnagyobb tudományos pontosságú illusztrációs könyvtárát kínálja. Keressen több mint 75 000 lehetőség között több mint 80 tanulmányi területen, és közölje eredményeit maximális pontossággal. Az Mind the Graph egy online eszköz, amellyel bárhonnan könnyedén készíthet infografikákat, grafikai összefoglalókat, posztereket és sok mást. Regisztráljon ingyenesen, és kezdje el az alkotást most.