A tudományos dolgozat formátuma forradalmat jelentett a tudományban. Előtte a tudományos kommunikáció néhány tudós között zajlott, levelek és ritka könyvek segítségével. Aztán a XVII. században forradalom kezdődik a tudományos kommunikáció javítása érdekében. Az első tudományos folyóiratok lehetővé tették az eredmények, adatok és új technikák szélesebb körű terjesztését. A tudományos újság a tudományos és technológiai fejlődést segítette elő. Ez 350 évvel ezelőtt volt. Nemrég jelent meg egy cikk a The Atlantic című lapban, A tudományos cikk elavult, javasolja a új forradalomra van szükség a tudományos kommunikációban.
Ezt a témát a tudósoknak nagyon fontos megvitatniuk. Sikerül-e bemutatni eredményeinket a jelenlegi publikációs formában? Elégséges-e a tudományos publikációs formátum az új adatok bemutatására a 21. században?
Az első tudományos cikkek megjelenése óta kevés változás történt. Igen, online publikálunk. Azonban használunk "virtuális papírlapokat", és pdf-nek nevezzük. A kérdésfeltevés illusztrálására James Somers, az atlantic cikk szerzője egy példát idéz, amelyet Bret Victor, az Apple-nél dolgozó kutató adott: "Gutenberg után a nyomdát leginkább a bibliák kalligráfiájának utánzására használták. A modern könyv feltalálásához közel 100 évnyi technikai és koncepcionális fejlesztés kellett. Volt ez az egész időszak, amikor megvolt a nyomtatás új technológiája, de csak a régi médiumok utánzására használták." Most, messze a legnépszerűbb eszközünk az eredményeink közlésére a PDF - szó szerint egy papírlap szimulációja.
Az első tudományos cikkek formája általában közvetlenebb, rövidebb és kevésbé formális volt, mint a mostaniaké. Úgy tűnik, hogy minél fejlettebbé válik a tudomány, annál nehezebb a tudományos papírokkal kommunikálni. Fejlett szoftvereket használunk adataink előállításához, és ezeket papírlapon kell bemutatnunk. A szoftver dinamikus médium, a papír nem az.
Tavaly a nature magazin online megjelentette a cikket Nem csak te: a tudományos cikkeket egyre nehezebb elolvasni a szakzsargonok növekedésének megvitatása a jelenlegi tudományos cikkek formátumában.
Somers szerint, A mai papírok hosszabbak, mint valaha, és tele vannak szakzsargonnal és szimbólumokkal. Számítógépes programok láncolatától függenek, amelyek adatokat generálnak, adatokat tisztítanak, adatokat ábrázolnak, és statisztikai modelleket futtatnak az adatokon. Ezek a programok általában olyan hanyagul vannak megírva, és olyan központi szerepet játszanak az eredményekben, hogy ez hozzájárult a replikációs válsághoz, vagy másképpen fogalmazva, ahhoz, hogy a tanulmány nem tudja teljesíteni a legalapvetőbb feladatát: elég világosan közölni, hogy mit fedeztél fel, hogy valaki más is felfedezhesse magának.
Ezért, hogy megpróbáljanak változtatni ezen a helyzeten, sok tudós saját szoftvereket fejleszt. Vagy az akadémiai szférából magánvállalatokhoz és start-up cégekhez költöznek. Ennek magyarázatára Somers a Galileót idézi: "Galilei nem tudott elmenni sehová, hogy teleszkópot vegyen, saját magának kellett megépítenie".
Ezzel egyetértünk. Az Mind the Graph abból az igényből fakadt, hogy eredményeinket érthetőbb módon mutassuk be. Olyan tudósok vagyunk, akik hisznek a jó kommunikáció forradalmi erejében a tudományban.
Szeretne többet olvasni a tudományos kommunikációról és a tudományos dolgozat formátumáról? Nézze meg bejegyzéseinket:
- Hogyan olvasnak az emberek tudományos cikkeket
- A cikk készen áll a jövőre? A közösségi média a tudományos kommunikációnak is helyet ad.
Szeretnénk csökkenteni a tudósok és a nagyközönség közötti szakadékot, és javítani a tudományos kommunikációnkat. Szeretne csatlakozni hozzánk?
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.