Egy cikk publikálása igen nagy presztízsű pillanat egy kutató életében. Így elég gyakori, hogy tudni szeretné, hogyan lehet mindent hibátlanul elkészíteni, az absztraktól a konklúzióig.
Manapság az internet nagy hatással van az absztraktok írására, főként azért, mert az olvasók ezt használják a módszertanok, eredmények és hivatkozások keresésére, figyelembe véve, hogy a címek félrevezetőek lehetnek, és néha nem mennek bele a konkrétumokba.
Ez a cikk segít megérteni az absztrakt szerkezetét, megismerni a típusai közötti különbséget, és hogyan kell megfelelő absztraktot írni egy kutatási dolgozathoz.
Mi az az absztrakt?
Az absztrakt egy nagyobb terjedelmű munka rövid összefoglalója, például tudományos, tudományos vagy általános kutatási munkáké. Célja, hogy az olvasóknak bepillantást engedjen abba, mi következik, és meggyőzze őket, hogy olvassák tovább. Ezért általában az ilyen munkák elején található.
Az absztrakt terjedelme körülbelül 100-300 szó, beleértve egy vagy két bekezdést, de ez függhet a folyóirat követelményeitől, amelyben publikálni szeretne.
Absztrakt példa
Nézze meg Fabricio Pamplona, gyógyszerész, PhD Pharmakology és a Mind The Graph társalapítója által az Elsevierben közzétett összefoglalót.
A szubtoxikus dózisban adagolt N-metil-D-aszpartát (NMDA) védő szerepet játszik a neuronális excitotoxicitással szemben, ezt a mechanizmust prekondicionálásnak nevezik. Mivel az adenozinerg receptorok aktiválása befolyásolja az NMDA prekondicionálás elérését a hippokampuszban, megvizsgáltuk az adenozin A1 és A2A receptorok (A1R és A2AR) aktivitása és az NMDA prekondicionálás közötti lehetséges funkcionális kölcsönhatást. Felnőtt hím svájci egerek sóoldatot (NaCl 0,9 g%, i.p.) vagy NMDA nem konvulzív dózist (75 mg/kg, i.p.) kaptak, majd 24 órával később az egyik ligandummal kezelték őket: A1R agonista (CCPA, 0,2 mg/kg, i.p.) vagy antagonista (DPCPX, 3 mg/kg, i.p.), A2AR agonista (CGS21680, 0,05 mg/kg, i.p.) vagy antagonista (ZM241385, 0,1 mg/kg, i.p.), és kontextuális félelem kondicionálási feladatnak vetették alá. Az A2AR és a glutamátfelvétel kötődési tulajdonságait és tartalmát NMDA előkondicionálásnak kitett egerek hippokampuszában értékeltük. A CGS21680-zal történő kezelés megnövelte a fagyasztás idejét az állatok új környezetnek való kitettsége során. Az NMDA prekondicionálás önmagában nem befolyásolta az egerek fagyási idejét, de megakadályozta az A2AR aktiválását követően megfigyelt választ. Továbbá, az A2AR CGS21680 általi aktiválása az előkondicionálást követően blokkolta az NMDA előkondicionálás által kiváltott glutamátfelvétel növekedését. Az A2AR immunodetektálása a teljes hippokampusz homogenátumokban nem mutatott szignifikáns különbségeket, amelyeket az NMDA prekondicionálás idézett elő, és nem változtatta meg az A2AR maximális kötődését a szelektív ligand [3H]CGS21680-hoz. Ezek az eredmények az egerek A2AR-funkcionalitásában bekövetkező változásokat mutatják az NMDA prekondicionálást követően.
Hivatkozás: Az adenozin A2A receptor és az NMDA prekondicionálás funkcionális kölcsönhatása a félelem emlékezetében és a glutamátfelvételben az egerek hippokampuszában. PMID: 33691195 DOI: 10.1016/j.nlm.2021.107422.
Mi a célja az absztraktnak?
Az absztraktok amellett, hogy vonzzák az olvasókat és segítik őket a munkája egyes pontjainak indexálásában, nagyon jók a pénzügyi támogatás ösztönzésére is. Ha a potenciális befektetők rögtön megértenék a kutatásod részleteit, sokkal gyorsabban menne a támogatási pályázatok pénzügyi támogatása és az adománygyűjtés folyamata, nem igaz?
A kutatási tanulmányok kivonatának megírása a keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából is fontos. Ha valaki rákeres az absztraktjában használt szavakra, a publikációjának linkje megjelenik a keresési találatok között, növelve ezzel a kattintások és a munkája megjelenítésének esélyét.
Az összefoglalók típusai
Az összefoglalóknak három leggyakrabban használt típusa van: leíró, informatív és vizuális. A leíró összefoglalókat általában kevésbé hivatalos dokumentumok esetében alkalmazzák, míg az informatív és vizuális összefoglalókat leginkább a kutatási tanulmányokban használják.
Leíró
A leíró jellegű összefoglalókat barátságosabbnak tartják, mint a többit. Rövidek, és nem hoznak sok adatot és részletet, az áttekintésre összpontosítanak, az eredményeket és a következtetéseket pedig félreteszik. Azt követeli meg, hogy olvassa el az egész tanulmányt, hogy eljusson a lényeghez.
A gondolatok tisztázása érdekében gondolhatsz rá úgy, mint egy film szinopszisára vagy egy könyv hátsó borítójára.
Informatív
Az informatív összefoglalók teljesebbek, tartalmazzák mindazt, amit a dolgozatról tudni kell, mielőtt azt teljesen elolvasná: bevezetés, a kutatás jelentősége, módszertan, eredmények és következtetés. Ezért az informatív absztraktok a legjobb választás a kutatási dolgozatokhoz.
Fő céljuk, hogy gyors referenciaként használhatók legyenek, személyesség nélkül, de tele releváns adatokkal.
Vizuális absztrakt
Ez a grafikus absztraktnak is nevezett típus még nem túl népszerű az akadémikusok körében, de nagy jövő áll előtte. Ez annak köszönhető, hogy egyes kiadók a tudományos dolgozatok esetében kötelezően előírják a vizuális absztraktokat.
A tudományos ábrák, infografikák és illusztrációk segítségével a grafikus összefoglalók nagyszerűen alkalmasak arra, hogy munkáját mindenki számára hozzáférhetőbbé tegyék. A Cactus Communications által készített tanulmány szerint a grafikus összefoglalókkal ellátott cikkek 3x több letöltést és 8x több megosztást érnek el a közösségi médiában.
Mi az összefoglaló 5 része?
Az absztrakt 5 része a következő: bevezetés, a kutatás jelentősége, módszertan, eredmények és következtetés. Ezek mindegyike az alábbiakban szerepel, hogy jobban megértse őket:
Bevezetés
Az absztrakt első része egy rövid és csábító szöveg, amelynek célja, hogy megragadja az olvasó figyelmét. Egy jól megírt bevezető igazán meggyőzheti az olvasót, hogy merüljön el az absztraktjában.
Kutatási jelentőség
Általában ez a válasz a kérdésre: "Miért végezte ezt a kutatást?".
Módszertan
Egy rövid hely annak kifejtésére, hogy mit tett az elemzés során, és milyen módszereket használt a megfelelő eredmények eléréséhez.
Eredmények
Ezt a részt használhatja arra, hogy megossza felfedezéseinek egy pillantását, vagy az eredmények alapján tisztázza módszerének előnyeit.
Következtetés
Végül az a rész, ahol röviden leírja az adatai jelentését és hatását, valamint azt, hogy azok hogyan járulnak hozzá a tényleges eredményekhez.
Szakértői tippek egy kutatási tanulmány összefoglalójának megírásához
- Írja meg az összefoglalót utoljára: Spóroljon időt, és írja meg az összefoglalót utoljára. Mivel az absztrakt minden kutatás fő témáinak egy kis részét tartalmazza, jobb, ha akkor koncentrálsz rá, amikor minden más már majdnem kész van.
- Ne feledkezzen meg a kulcsszavakról: Ha érdekli a papírjának SEO-optimalizálása (lásd fentebb a Mi a célja az absztraktnak? szakasz), kulcsszavakat is megadhat. Ezek ugyanúgy működnek, mint a közösségi médiában a hashtagek, és felsorolják a dolgozatodban tárgyalt témákat, hogy az érdeklődők könnyen megtalálhassák azokat az interneten.
- Kövesse a kiadó utasításait: Maradj figyelemmel a kiadó követelményeire. A publikáció sikerének biztosítása érdekében a beküldés előtt mindig kövesse a kiadó utasításait.
- Adja meg a következtetését: Egy másik dolog, amit az absztrakt írásakor szem előtt kell tartania, hogy kapcsolatot kell teremtenie a dolgozat absztraktja és a következtetés között. Alapvető fontosságú, hogy az olvasó megértse a kutatás gondolatát, ha csak az absztraktot és a következtetést olvassa el.
Hogyan kell jó összefoglalót írni egy kutatási dolgozathoz?
Végül is, nézzünk végig néhány egyszerű lépést, hogyan írjunk jó összefoglalót egy kutatási tanulmányhoz.
1. lépés: Mutassa be munkáját a közönségnek
Kezdje a kutatás kontextusának meghatározásával. Ne felejtse el megemlíteni a vizsgált általános témát és a kutatásának konkrét témáját sem.
2. lépés: A problémafelvetés
Minden kutatás célja, hogy megoldjon néhány kérdést. Győződjön meg róla, hogy a sajátjait egyértelműen azonosítja ebben a szakaszban. Azt is hozzáadhatja, hogy mit tudunk már a témáról, beleértve a korábbi kutatásokat is.
3. lépés: Támogassa a kutatást
Ez az a pont, ahol alátámasztja az indokait és céljait. Például: "Miért fontos ez a téma? Érdemes ezekkel a kérdésekkel foglalkozni? Alkalmazott-e valamilyen új módszert?" stb.
4. lépés: Új felfedezések
Ossza meg főbb megállapításait és eredményeit, bemutatva azokat, függetlenül attól, hogy azok kielégítőek-e vagy sem. Csak a szükségeset válassza ki, hogy az absztrakt ne legyen túl hosszú.
5. lépés: A siga megállapítások jelentősége
Végül, de nem utolsósorban, ebben a részben elmagyarázhatod, hogy milyen hatással vannak a kutatásod eredményei, és hogyan befolyásolják a tényleges ismereteket. Használhatsz adatokat és hivatkozhatsz arra, hogy alátámaszd a megállapításaidat.
Javítsa a dolgozatok hatását és láthatóságát minőségi vizuális összefoglalókkal
Képzelje el, hogy a közönség néhány percig csak egy infografikát nézegetve megérti a teljes célját. Használja a Mind The Graph eszköz, amellyel lenyűgöző grafikus összefoglalókat készíthet, és egy másik szintre emelheti kutatási munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.