Napjainkban a nagyvárosok olyan nagy problémákkal küzdenek, mint a forgalmi torlódások, a légszennyezés és az energiafogyasztás. Ezeket a nagyvárosokban jelentkező nagy problémákat a következőkkel lehet kezelni nagy mennyiségű adat (ami nagy mennyiségű adat feldolgozását jelenti).

Pontosan ez a városi számítástechnika. Egyszerűen úgy határozható meg, hogy a nagy adatok felhasználása a nagyvárosok nagy problémáinak megoldására.

Beszéljünk erről részletesebben.

A városi számítástechnika magában foglalja a városi terekben a különböző forrásokból származó nagy és heterogén adatok megszerzésének, integrálásának és elemzésének folyamatát. Az ilyen adatforrások közé tartoznak az érzékelők, mobil eszközök, járművek, épületek és emberek.

Mi az a városi számítástechnika?

A "Városi számítástechnika: koncepciók, módszerek és alkalmazások" címmel a szerzők bemutatnak egy általános keretrendszert a városi számítástechnika megvalósítására.

A városi számítástechnika összekapcsolja a nem-intruzív és mindenütt jelenlévő érzékelési technológiákat, a fejlett adatkezelést, az analitikus modelleket és az új vizualizációs módszereket, hogy olyan megoldásokat hozzon létre, amelyek javítják a városi környezetet, az emberi életminőséget és a városüzemeltetési rendszereket.

Azt is ki kell emelnünk, hogy a városi számítástechnika interdiszciplináris terület. A számítástechnikát integrálja más területekkel, mint például a közlekedés, az építőmérnöki tudományok, a gazdaság, az ökológia és a szociológia, a városi terekkel összefüggésben.

Valószínűleg a nagy kérdés, ami most az elmédben kísért: hogyan lehet a városi számítástechnikát alkalmazni a nagyvárosok problémáinak megoldására?

Nos, jó hír, hogy van rá keretrendszer!

Városi számítástechnikai keretrendszer

A "Városi számítástechnika: koncepciók, módszerek és alkalmazások" címmel a szerzők bemutatnak egy általános keretrendszert a városi számítástechnika megvalósítására.

A keretrendszer négy rétegből áll: Városi érzékelés, városi adatkezelés, adatelemzés és szolgáltatásnyújtás. Minden rétegnek sajátos funkciója van.

A Városi érzékelés réteg felelős a városi terek adatgyűjtéséért. Ez az adatgyűjtés különböző technikákkal végezhető, például részvételi érzékeléssel, tömegérzékeléssel és mobil érzékeléssel.

A Városi adatkezelés réteg lehetővé teszi az adatok olyan indexelési struktúrával történő szervezését, amely magában foglalja mind a tér-időbeli információkat, mind a szövegeket a hatékony adatelemzés támogatása érdekében.

A Adatelemzési réteg, különböző technikák, mint például Adatbányászat, Gépi tanulás, és Adatvizualizáció arra használják, hogy az adatokban mintákat azonosítsanak, és értékes információkat nyerjenek belőlük a későbbi döntéshozatalhoz.

A Szolgáltatás nyújtása réteg különböző megoldásokat és szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek célja az emberek vezetési élményének javítása, a forgalmi torlódások, a légszennyezés és az energiafogyasztás csökkentése. Például bármilyen forgalmi rendellenesség észlelése esetén ez az információ eljut a közlekedési hatósághoz a forgalom szétterítése és a rendellenesség diagnosztizálása céljából.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a városi számítástechnikának?

Az ideális megvalósítás érdekében a városi számítástechnika három nagy kihívással néz szembe:

1.Érzékelés és adatgyűjtés.

Ez a kihívás arról szól, hogyan lehet a városi adatokat nem-intruzív és folyamatos módon gyűjteni, figyelembe véve a városban elhelyezett érzékelők számának korlátait. 

Az új érzékelő infrastruktúrák kiépítése elérhetné a célt, azonban ez növelné a városok terheit.

Az ember mint érzékelő egy olyan új koncepció, amely segíthet megoldani ezt a kihívást azáltal, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiket vagy a GPS-nyomokat felhasználva megérti a körülöttük zajló eseményeket.

Az ember mint érzékelő új kihívásokat hoz magával, mint például:

  • Az eszközök növekvő energiafelhasználása;
  • Személyes adatok védelme;
  • Torzított adatok, mivel a felhasználók nem egyenletesen oszlanak el, és nem azonos gyakorisággal küldik az érzékelési adatokat;
  • A felhasználók által szolgáltatott strukturálatlan, implicit és zajos adatok. Ezzel szemben a hagyományos érzékelők által generált adatok jól strukturáltak, explicitek, tiszták és könnyen értelmezhetőek. 

2. Heterogén adatok.

Az adatbányászati és gépi tanulási technikák általában egyfajta adatot kezelnek. A városi kihívások megoldása azonban a tényezők széles skáláját foglalja magában (például a légszennyezés feltárása a forgalomáramlás, a meteorológia és a földhasználat egyidejű tanulmányozását foglalja magában).

3. Hibrid rendszerek.

Ellentétben egy keresőmotorral vagy egy digitális játékkal, ahol az adatokat a digitális világban generálják és fogyasztják, a városi számítástechnika általában mindkét világból integrálja az adatokat (a forgalmat a közösségi médiával kombinálva).

A hibrid rendszerek tervezése sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a hagyományos rendszereké, mivel a rendszernek egyszerre több eszközzel és felhasználóval kell kommunikálnia, és különböző formátumú adatokat kell küldenie és fogadnia.

Melyek a városi számítástechnika fő alkalmazási területei?

A városi számítástechnikai alkalmazások száma számtalan lehet.

Az alkalmazások hét kategóriába sorolhatók: várostervezés, közlekedés, környezetvédelem, közbiztonság és közbiztonság, energia, gazdaság, ökológia és társadalom.

Itt egy nagyon rövid leírás mindegyikről:

  • Várostervezés

A tervezés fontos az intelligens városok építéséhez. Ebbe a kategóriába tartozik a közlekedési hálózatok mögöttes problémáinak felderítése, a város funkcionális régióinak feltárása (például az emberek különböző igényeit támogató és szervezési technikaként szolgáló területek, például oktatási területek vagy üzleti negyedek), valamint a város határainak felderítése a fejlődés megértése érdekében.

  • Szállítás. 

Ebbe a kategóriába tartozik: a vezetési élmény javítása, a taxiszolgáltatások és a tömegközlekedési rendszerek.

  • Környezetvédelem. 

Az urbanizáció gyors előrehaladása potenciális fenyegetést jelent a városok környezetére. A környezetet érintő városi számítástechnika a következőket foglalja magában: a városok levegőminőségének javítása és a zajszennyezés csökkentése.

  • Közbiztonság és közbiztonság. 

Itt a következő alkalmazásokat sorolhatjuk fel: közlekedési anomáliák észlelése, katasztrófák észlelése és balesetek észlelése.

  • Energiafogyasztás. 

Az urbanizáció gyors fejlődése egyre több energiát fogyaszt. Az ebbe a kategóriába tartozó alkalmazások a gáz- és villamosenergia-fogyasztás csökkentését jelentik.

  • Gazdaság. 

Egy város dinamikája jelezheti a város gazdaságának alakulását. Egy példa az alkalmazásra ebben a kategóriában a tőzsdei trend előrejelzése.

  • Szociális.

Az ebbe a kategóriába tartozó alkalmazások a helymeghatározási ajánlások, az útvonaltervezés, a hely-tevékenység ajánlások és a város dinamikájának megértése.

zöld város

Vannak olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik a városi számítástechnikát?

A városi számítástechnika számára számos, kategóriákba sorolható alaptechnológia létezik. A leggyakrabban használt kategóriák a következők: 

Városi érzékelési technikák. Hagyományos érzékelés és mérés érzékelők telepítésével, passzív tömegérzékelés, amely a meglévő infrastruktúrát használja a tömegek által generált adatok gyűjtésére, és részvételi érzékelés, ahol az emberek aktívan hozzájárulnak az őket körülvevő információkkal;

A városi adatkezelési technikák lehetővé teszik több heterogén adatforrás szervezését a következő adatbányászati folyamathoz;

A tudásfúziós technikák lehetővé teszik a több heterogén adatforrásból származó tudás hatékony egyesítését;

A városi adatvizualizációs technikáknak nemcsak a nyers adatokat kell megjeleníteniük és az eredményeket bemutatniuk, hanem lehetővé kell tenniük az adatokban lévő minták, trendek és kapcsolatok felismerését és leírását is.

Amint látja, a városi számítástechnika nagyon hasznos eszköz lehet a modern városok fő problémáinak megoldásához.

A városi számítástechnika előtt álló kihívásokat végül leküzdjük, és ezáltal lehetővé válik, hogy városaink jobb jövő elé nézzenek.

Hivatkozások

Zheng, Y., Capra, L., Wolfson, O., & Yang, H. (2014). Városi számítástechnika: koncepciók, módszertanok és alkalmazások. ACM Transactions on Intelligent Systems and Technology (TIST) (Intelligens rendszerek és technológiák ACM Transactions on Intelligent Systems and Technology (TIST)), 5(3), 1-55.

T. Kindberg, M. Chalmers és E. Paulos. 2007. A vendégszerkesztők bevezetője: Városi számítástechnika. Pervasive Computing 6, 3, 18-20.

Torres-Ruiz, Miguel & Lytras, Miltiadis. (2016). Városi számítástechnika és intelligens városok alkalmazásai a tudásalapú társadalomban. International Journal of Knowledge Society Research. 7. 113-119. 10.4018/IJKSR.2016010108.

Kattintson az alábbi képre az Mind the Graph városi számítástechnikai illusztrációink megtekintéséhez.

logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok