A kannabiszról szóló hírekben ma a legtöbbet tárgyalt molekulák egyértelműen a THC és a CBD. És e két kannabinoid között a CBD a győztes, a második helyen a THC-t hagyva maga mögött, és a növény összes többi összetevőjét.

Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a növény teljes spektrumából, a CBD-t és a THC-t leszámítva, a terpének profilja a harmadik helyen áll, szinte semmit sem hagyva más kannabinoidoknak, flavonoidoknak és a növényben jelen lévő anyagoknak.

Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló kutatások többsége még mindig a CBD és a THC gyógyászati felhasználására összpontosít, és csak kevés marad a növény egyéb anyagaira.

Mindazonáltal egyre több ismeret áll rendelkezésre a terpének profiljáról, és úgy tűnik, hogy jelentős hatással vannak a szinergikus hatás a kannabiszon megfigyeltek.

A terpének felelősek a növény illatának meghatározásáért, és az emberre gyakorolt hatásuk még mindig vadonatúj kutatási téma, amelyről szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Ennek ellenére már létezik egy terpénlista, amelyen több mint 150 típusról számoltak be. 

A kutatók morfológiai jellemzéssel és kémiai összetétellel próbálják katalogizálni a különböző kannabisztörzseket, és a terpénprofil tanulmányozása remek módja ennek. Ezek az elemzések lehetővé teszik a tudósok számára a kannabisztörzsek jellemzését, azonosítását és osztályozását a terpénprofiljuk közötti különbségek és hasonlóságok alapján.

A mennyiségi és minőségi elemzések azonban azt mutatták, hogy nincs egységes terpénprofil, az jelentősen eltér, még ugyanazon törzs esetében is.

A terpének profilja a genetikai variáció és a genetikai eltérések miatt változhat a kannabisztörzsek között. transzkriptom profil, és ez utóbbi a növény élete során bekövetkező környezeti változások hatására változhat.

Annak ellenére, hogy szél által beporzott növényről van szó, ami természetesen hozzájárul a változatossághoz, a növény termesztésének módja és helye nagymértékben befolyásolja a növény kémiai összetételét, ami ugyanazon kannabisztörzs különböző terpénprofilú növényeit eredményezi. 

Ezen kívül figyelembe kell vennünk, hogy a vegyi anyagok elemzésére vonatkozó szabványok hiánya egy másik tényező, amely még nehezebbé teszi a teljes és összehasonlítható elemzést, és arra kényszeríti a tudósokat, hogy a kannabisz terpénprofiljában található számos összetevőt "ismeretlen"-ként jelöljék meg.

Amit a tudósok biztosan tudnak, az az, hogy minden törzsnek saját terpénszintáz géncsaládja van.

A terpén-szintáz géncsalád a terpének szintéziséért, vagyis a növényi illatokért felelős gének csoportja. Egyes genetikai tanulmányok több mint 30 különböző génről számoltak be a kannabisz terpénszintáz családon belül, és egyes gének többtermékes enzimek, amelyek több terpént szintetizálnak. 

Mint ilyen, minden törzsnek megvan a maga családi genomja, ezeken a géneken belül a transzkriptom szekvenciák véletlenszerű szintézisfolyamatokat követhetnek, és a tudósok még mindig nem tudják, hogy miért és hogyan befolyásolják ezt a véletlenszerű aktivitást.

Továbbá, néhány nem enzimatikus folyamat, mint például az oxidáció, a hő vagy az UV-sugárzás befolyásolhatja a terpénmolekulák szerkezeti átrendeződését, ami (ismét) új variációs szintet ad a növényi profilhoz.

A terpének (többnyire) szénhidrogének, a terpénszintáz enzimek termékei.

Ezeket a következő egységek alkotják izoprén, egy molekula, amelynek kémiai képlete C5H8.

A terpéneknek két nagy csoportja van, a monoterpének és a szeszkviterpének.

A monoterpének szerkezetét olyan terpének alkotják, amelyek két egységnyi izoprén, míg a szeszkviterpének három egységnyi terpénből állnak izoprén.

A csak két izoprén egységből álló terpének a legillékonyabb csoport, és emiatt a növény szárításakor nagy részük elvész (ami újabb variabilitási szintet jelent), így nehéz meghatározni a monoterpének valódi koncentrációját egy kannabisz törzsben.

Három terpén, amely a különböző törzsek között erősen dominál, a mircén (monoterpén), a β-karyophilén és az α-humulén (szeszkviterpének).

További fontos terpének az α-pinen (monoterpén), bisabolol és (E)-β-farnezén (mindkettő szeszkviterpén), limonén és linalool (mindkettő monoterpén).

Az illatjegyek mellett egyes tanulmányok szerint a terpének antimikrobiális hatással is rendelkeznek.

A kannabinoidokat és terpéneket a kannabisz nőstény növényei termelik, amelyek a mirigyes trichomákban találhatók.

A az Industrial Crops and Products folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány, volt az első tanulmány, amely leírta a terpének antimikrobiális hatását önmagában, és a szinergikus hatás a piacon kapható hagyományos antibiotikumokkal és antimikotikumokkal kombinálva. 

A vizsgálatot Marokkóban végezték a cannabis sativa Maroccan törzs felhasználásával, és 24 különböző, a terpénprofilhoz tartozó kémiai komponenst azonosítottak, amelyek közül 57% szeszkviterpének, 16% monoterpének és 13% oxigénezett szeszkviterpének voltak.

A kutatók kimutatták, hogy a talált terpénprofil nem egyezett meg az ugyanazon törzs korábbi tanulmányaival, és ezt az eltérést olyan környezeti tényezőknek tulajdonították, mint a földrajzi eredet, a növény kora és a talaj összetétele. A növény mérsékelt antimikrobiális hatékonyságot is mutatott a baktériumtörzsekkel szemben, és antibiotikumokkal kombinálva a vizsgált mikroorganizmustól függően 2-64-szeresére csökkentette a minimális gátló koncentrációt.

A kísérőhatás megerősíti, hogy a kannabisz összetevői, például a kannabinoidok és a terpének kombinálva jelentős és jobb terápiás hatással rendelkeznek, mint külön-külön, és ez különösen a terpénekre igaz.

A terpének önmagukban nem rendelkeznek fájdalomcsillapító hatással, és annak ellenére, hogy egyes tanulmányok kimutatták, hogy a monoterpének blokkolhatják a tumorképződést vagy gátolhatják a sejtciklus progresszióját, a hatás eléréséhez szükséges monoterpének koncentrációja rendkívül magas.

A kannabinoidok szintén kimutatták, hogy daganatellenes hatást fejtenek ki, de nincs olyan meggyőző adat, amely azt állítaná, hogy a kannabinoidok terpénekkel együtt valóban daganatellenes választ eredményeznek.

A mai napig nincs olyan bizonyított elmélet, amely megmagyarázná a kannabinoidok és terpének együttes hatását kiváltó mechanizmust.

Mindazonáltal a pozitív perspektíva mellett továbbra is azt kívánjuk, hogy több tanulmányt folytassunk, amelyek a kannabisz növény kevésbé híres összetevőire, például a terpénekre, kannabinoidokra és flavonoidokra összpontosítanak. Ezek a tanulmányok adatokat szolgáltathatnának a tudományos közösségnek arról, hogy a a kannabisz molekulák teljes spektruma, lehetővé téve a tudósok és az egészségügyi szakemberek számára, hogy jobban és teljesebben megértsék a növényt és annak terápiás lehetőségeit.

Hivatkozások 

BOOTH, J. K.; BOHLMANN, J. Terpének a Cannabis sativa-ban - A növényi genomtól az emberig. Növénytudomány, v. 284, p. 67-72, 2019. júl. 1.

Láttad a kémiai szerkezetet az infografikán? Nemrég frissítettük adatbázisunkat, és most már 110 millió molekula áll a rendelkezésére egyetlen kattintással.

Adj hozzá egy kémiai szerkezetet most azonnal a tudományos képedhez a következőkkel ide kattintva.

logo-subscribe

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Exkluzív, kiváló minőségű tartalom a hatékony vizuális
kommunikáció a tudományban.

- Exkluzív útmutató
- Tervezési tippek
- Tudományos hírek és trendek
- Oktatóanyagok és sablonok