Melyek a kutatás típusai?

A kutatás minden tudományos vagy szakmai tevékenység alapvető része. Akár tudós, akár tudós, akár vállalkozó, a kutatásra szükség van ahhoz, hogy új ismeretekre, felismerésekre és megoldásokra tegyen szert.

Azonban nem minden kutatás egyforma. A kutatás a céltól, az adatok körétől és típusától függően különböző típusokba sorolható. Ebben a cikkben a különböző kutatástípusokat és azok jellemzőit vizsgáljuk meg.

A kutatási típusok osztályozása

Milyen típusú kutatások vannak? A kutatások típusai a kutatók által egy kutatási kérdés vagy probléma vizsgálatához alkalmazható különböző megközelítésekre utalnak. A kutatás szisztematikus és strukturált vizsgálat, amelynek célja új ismeretek felfedezése vagy a meglévő ismeretek validálása. A kutatás során alkalmazott módszertant gyakran a kutatás típusa határozza meg. Tudjon meg többet a következőkről Módszertan a kutatásban.

Különböző típusú kutatások léteznek, és minden egyes kutatástípust meghatározott célból, hatókörrel és adattípussal végeznek.

Cél szerinti osztályozás

Elméleti kutatás

Az elméleti kutatások célja új elméletek, fogalmak és keretek kidolgozása, amelyek különböző területeken alkalmazhatók. Az elméleti kutatás célja, hogy bővítse ismereteinket és megértésünket egy adott témában. Magában foglalja a meglévő elméletek és hipotézisek tesztelését, újak létrehozását és modellek építését a megfigyelt jelenségek magyarázatára.

Az elméleti kutatásokat általában a természettudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területén végzik. A természettudományokban új elméletek és modellek kidolgozását jelenti a természeti jelenségek magyarázatára. A társadalomtudományokban az emberi viselkedés, a társadalmi folyamatok és a kulturális események magyarázatára szolgáló új elméletek és keretek kidolgozása a cél. A humán tudományokban új elméletek és keretek kidolgozása a kulturális és művészeti megnyilvánulások magyarázatára.

Alkalmazott kutatás

Az alkalmazott kutatás célja a gyakorlati problémák megoldása és a valós világ jobb megértése. A tudományos módszerek és elméletek felhasználásával gyakorlati megoldásokat dolgoz ki konkrét problémákra vagy kihívásokra, ellentétben a tiszta kutatással, amely ismereteink bővítésére törekszik anélkül, hogy konkrét alkalmazást tartana szem előtt, az alkalmazott kutatás olyan gyakorlati eredmények létrehozására összpontosít, amelyek számos környezetben, például az iparban, az orvostudományban és a közpolitikában felhasználhatók.

Az alkalmazott kutatás fő célja, hogy javítsa a valós jelenségek előrejelzésére, ellenőrzésére és manipulálására vonatkozó képességeinket, hogy kézzelfogható előnyöket teremtsen a társadalom számára. Akár új technológiák kifejlesztéséről, akár meglévő termékek javításáról, akár új szakpolitikák kialakításáról van szó, az alkalmazott kutatás döntő szerepet játszik ismereteink bővítésében és a gyakorlati problémák megoldására való képességünk javításában.

Az alábbiakban részletesebben ismertetjük az alkalmazott kutatás három típusát:

Értékelési kutatás: Ezt a programok, politikák vagy beavatkozások hatékonyságának értékelésére használják. Ez magában foglalja az adatok gyűjtését és elemzését annak megállapítására, hogy a program vagy a politika eléri-e a céljait és célkitűzéseit. Az értékelő kutatás eredményei felhasználhatók a program vagy politika javítására, a folytatására vonatkozó döntések meghozatalára vagy a finanszírozás igazolására. Néhány példa: egy új egészségügyi politika hatásának felmérése, egy iskolai program hatékonyságának értékelése vagy egy szociális beavatkozás eredményeinek mérése.

Kutatás és fejlesztés: A kutatás és fejlesztés (K+F) az alkalmazott kutatás egy olyan típusa, amely új termékek, eljárások vagy technológiák létrehozásával jár. A K+F-et jellemzően olyan vállalkozások vagy szervezetek végzik, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat javítani vagy újakat fejleszteni kívánják. A K+F a kísérletezés, a tesztelés és a tökéletesítés szisztematikus folyamatát foglalja magában, amelynek célja, hogy valami innovatív és hasznos dolgot hozzon létre. A K+F példái közé tartozik egy új orvosi kezelés kifejlesztése, egy új technológiai termék tervezése vagy egy meglévő gyártási folyamat javítása.

Akciókutatás: Ez a problémamegoldás együttműködő megközelítése, amely magában foglalja az érdekelt felekkel való együttműködést a problémák valós idejű azonosítása és megoldása érdekében. A vállalkozások, szervezetek vagy közösségek előtt álló gyakorlati kérdések és kihívások kezelésére használják. Az akciókutatás jellemzően a probléma azonosításának, az adatgyűjtésnek, az elemzésnek és a megoldások végrehajtásának ciklikus folyamatát foglalja magában. Gyakran alkalmazzák olyan területeken, mint az oktatás, az egészségügy és a szociális szolgáltatások. Néhány példa: egy közösséggel való együttműködés a szegénység csökkentését célzó új program kidolgozása érdekében, vagy egy iskolával való együttműködés a tanulók eredményeinek javítása érdekében.

Besorolás a hatókör mélysége szerint

Feltáró kutatás

A feltáró kutatás a kutatás előzetes megközelítése, amelynek célja, hogy információkat és betekintést nyerjen egy témáról vagy problémáról. Ezt a fajta kutatást gyakran akkor alkalmazzák, amikor a kutatónak kevés vagy semmilyen előzetes ismerete nincs a témáról, és jobban meg kell értenie azt. A feltáró kutatási módszerek közé tartozhatnak az irodalmi áttekintések, interjúk, felmérések és megfigyelések. A feltáró kutatás során gyűjtött adatok gyakran kvalitatív jellegűek, és felhasználhatók a további kutatáshoz szükséges új ötletek vagy hipotézisek generálására.

Leíró kutatás

A leíró kutatás olyan típusú kutatás, amelyet egy adott jelenség vagy jelenségcsoport leírására és elemzésére használnak. Ez a fajta kutatás arra keresi a választ, hogy ki, mit, hol, mikor és hogyan. A leíró kutatási módszerek közé tartozhatnak a felmérések, a megfigyelések, az esettanulmányok és a másodlagos adatok elemzése. A leíró kutatás során gyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, és arra szolgálnak, hogy részletes és pontos képet adjanak egy jelenségről.

A leíró kutatást számos területen, többek között a társadalomtudományokban, az oktatásban és a marketingben is gyakran alkalmazzák, és különösen hasznos az adatokban lévő tendenciák és minták megértéséhez.

Magyarázó kutatás

A magyarázó kutatás olyan típusú kutatás, amelyet a változók közötti ok-okozati összefüggések magyarázatára és tesztelésére használnak. Ez a fajta kutatás arra keresi a választ, hogy miért és hogyan fordul elő egy jelenség. A magyarázó kutatási módszerek közé tartozhatnak a kísérletek, a felmérések és a megfigyelési tanulmányok. A magyarázó kutatás során gyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, és a változók közötti ok-okozati összefüggések azonosítására szolgálnak.

Számos területen, többek között a társadalomtudományokban, az orvostudományban és a mérnöki tudományokban is gyakran alkalmazzák, és különösen hasznos a hipotézisek és elméletek tesztelésében. Ez a fajta kutatás elengedhetetlen az összetett jelenségek jobb megértéséhez, valamint az előrejelzésük és ellenőrzésük képességének javításához.

Korrelációs kutatás

A korrelációs kutatás olyan típusú kutatás, amely két vagy több változó közötti kapcsolatot vizsgál. Ez a fajta kutatás arra keresi a választ, hogy két változó milyen erősen és milyen irányban kapcsolódik egymáshoz. A korrelációs kutatási módszerek közé tartozhatnak a felmérések, a megfigyelési tanulmányok és a másodlagos adatok elemzése. Az összegyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, és a változók közötti minták és összefüggések azonosítására szolgálnak.

A korrelációs kutatást számos területen, többek között a pszichológiában, a közgazdaságtanban és az oktatásban is gyakran alkalmazzák, és különösen hasznos a viselkedés vagy a kimenetel lehetséges előrejelzőinek azonosításában. Fontos azonban megjegyezni, hogy a korreláció nem egyenlő az ok-okozati összefüggéssel, vagyis az, hogy két változó összefügg, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyik okozza a másikat.

Adattípus szerinti osztályozás

Minőségi kutatás

A kvalitatív kutatás olyan típusú kutatás, amely az emberi viselkedés, tapasztalatok és társadalmi jelenségek megértésére és értelmezésére törekszik. Ezt a fajta kutatást gyakran alkalmazzák, amikor a kutatási kérdés egy jelenség kontextusának, jelentésének és összetettségének mélyreható megértését igényli. A kvalitatív kutatási módszerek közé tartozhatnak az interjúk, fókuszcsoportok, etnográfia és esettanulmányok. Az összegyűjtött adatok gyakran nem számszerűek, és az adatokban szereplő témák, minták és jelentések azonosítására szolgálnak.

A kvalitatív kutatást számos területen, többek között a szociológiában, az antropológiában és a pszichológiában is gyakran alkalmazzák, és különösen hasznos új témák feltárásában, hipotézisek felállításában és egy jelenség mélyebb megértésében az érintettek szemszögéből.

Kvantitatív kutatás

A kvantitatív kutatás olyan típusú kutatás, amely arra törekszik, hogy numerikus adatokat mérjen és elemezzen hipotézisek tesztelése, minták azonosítása és előrejelzések készítése céljából. Ezt a fajta kutatást gyakran alkalmazzák, amikor a kutatási kérdés egy jelenség pontos mérését és statisztikai elemzését igényli. A kvantitatív kutatási módszerek közé tartozhatnak a kísérletek, a felmérések és a másodlagos adatok elemzése. Az összegyűjtött adatok gyakran számszerűek, és statisztikai módszerekkel elemzik őket a változók közötti kapcsolatok azonosítása érdekében.

A kvantitatív kutatást gyakran használják olyan területeken, mint a pszichológia, a közgazdaságtan és a közegészségügy, és különösen hasznos a hipotézisek tesztelésében és a populációra vonatkozó általánosítások készítésében egy minta alapján. Ez a fajta kutatás elengedhetetlen a bizonyítékokon alapuló ajánlások és a politikai döntések megalapozásához.

Vegyes módszerek

A vegyes módszerekkel végzett kutatás a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési módszereket ötvözi, hogy egy adott jelenséget átfogóbban megértsen. Ezt a fajta kutatást gyakran akkor végzik, amikor egyetlen módszerrel nem lehet a jelenség teljes megértését biztosítani.

A változók manipulálása

Kísérleti kutatás

A kísérleti kutatás olyan módszer, amelyet a változók közötti ok-okozati összefüggések megállapítására használnak. A kutatók manipulálnak egy független változót, és megfigyelik a függő változóra gyakorolt hatásokat, miközben kontrollálják a külső változókat. Ez randomizált, ellenőrzött kísérletek alkalmazását jelenti, és az összegyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, a statisztikai elemzés pedig a hipotézisek tesztelésére szolgál.

A kísérleti kutatás hatékony eszköz az ok-okozati összefüggések feltárására, de vannak korlátai, például a megállapítások valós körülményekre való általánosításának nehézségei és a változó manipulációval kapcsolatos etikai megfontolások. Eredményei különböző területeken, például a természettudományok, a társadalomtudományok és az orvostudományok területén tájékoztathatják a politikát és a gyakorlatot.

Nem kísérleti kutatás

A nem kísérleti kutatás olyan kutatási módszer, amelyet a változók megfigyelésére és mérésére használnak, anélkül, hogy manipulálnák azokat. A nem kísérleti kutatást gyakran alkalmazzák olyan vizsgálatokban, ahol nem lehetséges vagy etikus a változók manipulálása, például az emberi viselkedéssel vagy orvosi állapotokkal kapcsolatos vizsgálatokban.

A nem kísérleti kutatási módszerek közé tartoznak a megfigyelési tanulmányok, a felmérések és az esettanulmányok. Az összegyűjtött adatok gyakran kvalitatív vagy kvantitatív jellegűek, és az eredmények értelmezéséhez statisztikai elemzést lehet alkalmazni. Bár a nem kísérleti kutatás nem képes ok-okozati összefüggéseket megállapítani a változók között, értékes információkkal szolgálhat a változók természetéről és azonosíthatja a további kutatás lehetséges területeit.

Kvázi-kísérleti kutatás

A kvázi-kísérleti kutatás olyan kutatási módszer, amely a kísérleti és a nem kísérleti kutatás elemeit ötvözi. A kvázi-kísérleti kutatásban a kutatók manipulálnak egy független változót, de a kísérleti kutatással ellentétben nem használnak véletlenszerű hozzárendelést a résztvevők különböző kísérleti feltételekhez rendeléséhez.

A kvázi-kísérleti kutatást gyakran alkalmazzák olyan vizsgálatokban, ahol nem lehetséges vagy nem praktikus a véletlenszerű hozzárendelés, például olyan vizsgálatokban, amelyekben már létező csoportok vagy természetes események vesznek részt. A kvázi-kísérleti kutatási módszerek közé tartoznak a megszakított idősorok, a nem egyenértékű kontrollcsoportok és a regressziós diszkontinuitási tervek.

Az összegyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, és az eredmények értelmezéséhez statisztikai elemzést használnak. Ez a kutatás nem képes olyan hatékonyan megállapítani az ok-okozati összefüggéseket, mint a kísérleti kutatás, de értékes információkat szolgáltathat a változók közötti kapcsolatról, és segíthet a különböző területek politikájának és gyakorlatának megismerésében.

Interferencia típusa

Deduktív kutatás

A deduktív kutatás olyan kutatási módszer, amely egy elméletből vagy hipotézisből indul ki, és empirikus adatok segítségével teszteli azt. A deduktív kutatásban a kutatók egy meglévő elméleten vagy ismeretanyagon alapuló világos és konkrét hipotézis kidolgozásával kezdik. Adatokat gyűjtenek, és statisztikai elemzéssel tesztelik a hipotézist, és következtetéseket vonnak le az elméletre vonatkozóan.

A deduktív kutatást gyakran használják a természettudományokban, a társadalomtudományokban és az orvostudományokban hipotézisek tesztelésére és a változók közötti ok-okozati összefüggések megállapítására. Az összegyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, és az eredmények értelmezéséhez statisztikai elemzést használnak. Bár a deduktív kutatás erős bizonyítékot szolgáltathat egy elmélet alátámasztására vagy megcáfolására, vannak korlátai, mint például a fontos változók figyelmen kívül hagyásának lehetősége és az eredményeknek a vizsgált populáción túli általánosításának nehézsége. E korlátok ellenére a deduktív kutatás fontos kutatási módszer, amely számos területen tájékoztathatja a politikát és a gyakorlatot.

Hipotetikus-deduktív vizsgálat

A hipotetikus-deduktív vizsgálati kutatás olyan kutatási módszer, amely a deduktív érvelést hipotetikus érveléssel kombinálja. Az ilyen típusú kutatásban a kutatók egy jelenség vagy megfigyelés hipotetikus magyarázatával indulnak, majd deduktív érveléssel tesztelik a hipotézist, jóslatok készítésével arra vonatkozóan, hogy mi történjen, ha a hipotézis helyes. A jóslatokat ezután empirikus adatokkal tesztelik, és ha az adatok alátámasztják a jóslatokat, akkor a hipotézist alátámasztottnak tekintik. Ha az adatok nem támasztják alá a jóslatokat, a hipotézist felülvizsgálják vagy elvetik.

Ezt a kutatást a természettudományokban, a társadalomtudományokban és az orvostudományokban gyakran alkalmazzák hipotézisek tesztelésére és a változók közötti ok-okozati összefüggések megállapítására. Az összegyűjtött adatok gyakran kvantitatívak, és az eredmények értelmezéséhez statisztikai elemzést használnak. Míg a hipotetikus-deduktív vizsgálati kutatás erős bizonyítékokkal szolgálhat egy hipotézis alátámasztására vagy megcáfolására, vannak korlátai, mint például a fontos változók figyelmen kívül hagyásának lehetősége és az eredményeknek a vizsgált populáción túli általánosításának nehézsége.

Az információ forrása

Elsődleges kutatás

Az elsődleges kutatás olyan kutatási módszer, amely magában foglalja az eredeti adatok gyűjtését közvetlenül a forrásokból. Ez a fajta kutatás magában foglalja a felmérések, interjúk, kísérletek és megfigyelések elvégzését, hogy új, korábban nem gyűjtött vagy elemzett információkat gyűjtsenek. Az elsődleges kutatás lehet kvalitatív vagy kvantitatív jellegű, a kutatási kérdéstől és módszertantól függően. A módszerek nem számszerű adatok, például személyes tapasztalatok, attitűdök és viselkedések gyűjtését foglalják magukban. És gyakran alkalmazzák a társadalomtudományokban és a humán tudományokban.

A kvantitatív kutatási módszerek számszerű adatok gyűjtését és statisztikai elemzést foglalnak magukban, hogy következtetéseket vonjanak le egy populációra vonatkozóan, és gyakran alkalmazzák őket a természettudományokban, a társadalomtudományokban és az orvostudományokban. Az elsődleges kutatás gyakran időigényes és költséges, de pontosabb és részletesebb információt nyújthat, mint a másodlagos kutatás, amely a meglévő adatok elemzését foglalja magában. Az elsődleges kutatás fontos kutatás, és segíthet megválaszolni olyan kérdéseket, amelyeket a másodlagos kutatás önmagában nem tud megválaszolni.

Másodlagos kutatás

A másodlagos kutatás olyan kutatási módszer, amely magában foglalja a meglévő adatok és a mások által már összegyűjtött információk elemzését. Ez a fajta kutatás magában foglalja a közzétett források, például könyvek, tudományos folyóiratok, jelentések és adatbázisok áttekintését, hogy információkat gyűjtsön egy adott témával vagy kutatási kérdéssel kapcsolatban. A másodlagos kutatás lehet minőségi vagy mennyiségi jellegű, az adatforrásoktól és a kutatási kérdéstől függően.

Ez a kutatás nem számszerű adatok, például esettanulmányok, irodalmi áttekintések és interjúk elemzését foglalja magában, és gyakran alkalmazzák a társadalomtudományokban és a humán tudományokban. És magában foglalja a numerikus adatok elemzését, mint például a statisztikák és a felmérések, és gyakran használják a természettudományokban, a társadalomtudományokban és az orvosi területeken. A másodlagos kutatás gyakran kevésbé időigényes és kevésbé költséges, mint az elsődleges kutatás, de lehetnek korlátai, például elavult vagy hiányos adatok, elfogult források és korlátozott adatelérhetőség.

Összefoglalva, milyen típusú kutatásokra van szükségük a kutatóknak? A különböző típusú kutatások megértése segíthet a kutatóknak kiválasztani a megfelelő módszertant és megközelítést a tanulmányukhoz.

Böngésszen 75.000+ tudományosan pontos illusztráció között 80+ népszerű területen

A Mind the Graph platform egy olyan online eszköz, amely a tudósok és kutatók számára hozzáférést biztosít a tudományosan pontos illusztrációk hatalmas könyvtárához, amelyek felhasználhatók prezentációik, publikációik és kommunikációs anyagaik javítására. A több mint 80 területen rendelkezésre álló több mint 75 000 illusztrációval a platform átfogó forrást kínál a tudósok számára, akik vonzó és informatív vizuális anyagokat szeretnének készíteni.

Kezdje el létrehozni az infografikát