![\"\"](\"https:\/\/mindthegraph.com\/blog\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/scientific-meme.png\")
Penrose azt mondja, hogy meg kell gy\u0151z\u0151dni arr\u00f3l, hogy ami a fej\u00fcnkben zajlik, az nem egy algoritmus, nem k\u00f6vet semmilyen szab\u00e1lyt, szerinte valami m\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. <\/p>\n\n\n\n
Valami, ami \"megk\u00f6veteli, hogy tudatosan \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck azt, amir\u0151l gondolkodunk, a gondolkod\u00e1s egy tudatos dolog, a meg\u00e9rt\u00e9s pedig tudatos tev\u00e9kenys\u00e9g\". <\/p>\n\n\n\n
Lelkiismeretes tev\u00e9kenys\u00e9gnek lenni, p\u00e9ld\u00e1ul hangszeren j\u00e1tszani, kreat\u00edvnak lenni, dolgozni, vagy szerelembe esni. Ezek a lelkiismereti tev\u00e9kenys\u00e9gek nyilv\u00e1nval\u00f3an nem sz\u00e1m\u00edt\u00e1si adatok, valami m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n
Szerencs\u00e9re elkezd\u0151d\u00f6tt n\u00e9h\u00e1ny magyar\u00e1zat, amely megmagyar\u00e1zza a tud\u00f3sok \u00f6sszes k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1lasz tal\u00e1n a neuronjainkban van, a sejtekben, amelyek a szinapszisokon kereszt\u00fcl mindenf\u00e9le inform\u00e1ci\u00f3t, vegyi, elektromos, mechanikai \u00e9s termikus inform\u00e1ci\u00f3t tov\u00e1bb\u00edtanak. <\/p>\n\n\n\n
Penrose elmondta Rogannek, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt kapott egy levelet egy bizonyos Stuart Hamerofft\u00f3l, amelyben azt \u00edrta, hogy Penrose nem vette figyelembe a neuronokat \u00e9s a mikrotubulusoknak nevezett strukt\u00far\u00e1kat, \u00e9s ez lehet a tudatoss\u00e1g abszol\u00fat alapvet\u0151 eszk\u00f6ze. <\/p>\n\n\n\n
Sajnos, nem lehet elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni a kvantumhat\u00e1sokat a neuronokban, mert a k\u00f6rnyezeti dekoherencia, ami a kvantum\u00e1llapotban m\u0171k\u00f6dik, nem reproduk\u00e1lhat\u00f3 egy magasabb szint\u0171 sk\u00e1l\u00e1n. <\/p>\n\n\n\n
\"\u00dagy n\u00e9znek ki, hogy \u00e9ppen az a fajta dolog, ami j\u00f3l al\u00e1t\u00e1masztja a kvantummechanika olyan szintig, hogy elv\u00e1rhat\u00f3 a kvantum\u00e1llapot egy \u00f6sszeoml\u00e1s\" - mondja Penrose Rogan a tartalomr\u00f3l Hameroff level\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
Mikrotubulusok<\/strong> kis cs\u00f6vek, amelyek egy tubulin nev\u0171 feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l \u00e1llnak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkci\u00f3kat l\u00e1tnak el a test\u00fcnkben, de az agyban a hagyom\u00e1nyos funkci\u00f3juk mellett, mint p\u00e9ld\u00e1ul a strukt\u00fara t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a mikrotubulusok szerepet j\u00e1tszhatnak a neuronban l\u00e9v\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ban (DENT; BAAS, 2014).<\/p>\n\n\n\n \u00dagy t\u0171nik, hogy a mikrotubulus alegys\u00e9gek k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1ssal rendelkezhetnek, az A-t\u00edpus\u00fa \u00e9s a B-t\u00edpus\u00fa k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1ssal. <\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 a legszimmetrikusabb, k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl ugyan\u00fagy n\u00e9znek ki. Az agyban az A-t\u00edpus\u00fa van jelen, mivel a szimmetria a legfontosabb jellemz\u0151, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi az inform\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n V\u00e9g\u00fcl is, mi a tudatoss\u00e1g? Joe k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re Penrose elmagyar\u00e1zta, hogy a tudatszint\u00fcnkben megmaradt egy ilyen kvantum\u00e1llapot, \u00e9s a mikrotubulusok lehetnek azok, amelyek a kvantumhat\u00e1st hordozz\u00e1k, de nem z\u00e1rja ki, hogy m\u00e1s strukt\u00far\u00e1k is \u00e9rintettek, olyan strukt\u00far\u00e1k, amelyeket m\u00e9g nem fedezt\u00fcnk fel. <\/p>\n\n\n\n Penrose azt gyan\u00edtotta, hogy van egy molekulaoszt\u00e1ly, amely ezeket a szinapszisokat lakja, \u00e9s ezek szimmetrikusak, mint az \u00f6t- \u00e9s hatsz\u00f6gek, minden \u00f6rv\u00e9nyben egy-egy triszkelion alak\u00fa feh\u00e9rje van, amelyek a sz\u00e9leik ment\u00e9n \u00fagy csatlakoznak egym\u00e1shoz, mint egy focilabda mint\u00e1zata. De vajon el\u00e9g-e csak a szimmetria? Vajon az ezekb\u0151l a feh\u00e9rj\u00e9kb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt anyagok is fontos t\u00e9nyez\u0151? \u00c9s val\u00f3j\u00e1ban mi a funkci\u00f3ja ezeknek a feh\u00e9rj\u00e9knek a szinapszisokban? Sajnos m\u00e9g mindig nem tudjuk.<\/p>\n\n\n\n \u00dagy t\u0171nik, hogy a szimmetria kulcsszerepet j\u00e1tszik a kvantummechanik\u00e1ban a fonalh\u00faz\u00f3 effektusnak nevezett dologban. <\/p>\n\n\n\n Ez akkor fordul el\u0151, ha er\u0151sen szimmetrikus szerkezet\u00fcnk van, \u00e9s lehets\u00e9ges, hogy a legalacsonyabb energiaszint \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6z\u00f6tt nagy r\u00e9s van. <\/p>\n\n\n\n A nagy r\u00e9s elrejtheti a legalacsonyabb energiaszintre vonatkoz\u00f3 fontos inform\u00e1ci\u00f3kat, ez az inform\u00e1ci\u00f3hi\u00e1ny az egyik probl\u00e9ma. De \"mindez egyfajta sugallat valamilyen kvantumjelens\u00e9gre, ott m\u00e9g sok mindent meg kell \u00e9rteni\" - mondja Penrose.<\/p>\n\n\n\n Penrose-nak igaza van, m\u00e9g biztosan sokat kell tanulnunk, \u00e9s l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre egyre t\u00f6bbet fedezhet\u00fcnk fel a kvantummechanikai vil\u00e1gr\u00f3l a mi fej\u00fcnkben. <\/p>\n\n\n\n N\u00e9h\u00e1nyan azt szokt\u00e1k mondani, hogy frekvenci\u00e1kon \u00e9s hull\u00e1mokon kereszt\u00fcl kapcsol\u00f3dunk egym\u00e1shoz \u00e9s az univerzumhoz, nos, tal\u00e1n egy bizonyos szinten igen. De ahhoz, hogy biztosan tudjuk, m\u00e9g t\u00f6bb tanulm\u00e1nyra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n Ha meg akarja n\u00e9zni a teljes besz\u00e9lget\u0151s m\u0171sort, kattintson ide<\/a> vagy ha t\u00f6bbet szeretne megtudni a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l \u00e9s Penrose munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, az al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1ny publik\u00e1lt cikk\u00e9t olvashatja:<\/p>\n\n\n\n DENT, E. W.; BAAS, P. W. A neuronok mikrotubulusai mint inform\u00e1ci\u00f3hordoz\u00f3k. Neurok\u00e9miai foly\u00f3irat<\/strong>, v. 129, n. 2, p. 235-239, abr. 2014.<\/p>\n\n\n\n HAMEROFF, S.; PENROSE, R. Tudatoss\u00e1g a vil\u00e1gegyetemben: Az \"Orch OR\" elm\u00e9let fel\u00fclvizsg\u00e1lata. Az \u00e9let fizik\u00e1ja V\u00e9lem\u00e9nyek<\/strong>, v. 11, n. 1, p. 39-78, 1 m\u00e1rc. 2014.<\/p>\n\n\n\n PENROSE, R.; LANDAUER, R. A cs\u00e1sz\u00e1r \u00faj elm\u00e9je: A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekr\u0151l, az elm\u00e9kr\u0151l \u00e9s a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeir\u0151l. Physics Today<\/strong>, 43. \u00e9vfolyam, 6. sz\u00e1m, 73. o., 2008. jan. 11.<\/p>\n\n\n\n Ha \u00d6n kutat\u00f3 az idegtudom\u00e1nyok vagy a fizika ter\u00fclet\u00e9n, seg\u00edthet\u00fcnk \u00d6nnek infografik\u00e1t k\u00e9sz\u00edteni a k\u00f6vetkez\u0151kr\u0151l idegtudom\u00e1ny<\/a>, neurol\u00f3gia<\/a>, sejtbiol\u00f3gia<\/a>, biok\u00e9mia<\/a>, molekul\u00e1ris biol\u00f3gia<\/a>, \u00e9s Fizika<\/a> az Mind the Graph-ben. <\/p>\n\n\n\n Az a sz\u00e1nd\u00e9kunk, hogy az \u00d6n tudom\u00e1nyos tartalma egyre t\u00f6bb emberhez jusson el a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9s azon k\u00edv\u00fclr\u0151l is, a tudom\u00e1ny m\u00e1sfajta k\u00f6zvet\u00edt\u00e9si m\u00f3dja r\u00e9v\u00e9n. K\u00e9szen \u00e1ll arra, hogy kipr\u00f3b\u00e1lja? Ha volt alkalmuk elolvasni egy m\u00e1sik cikket, amelyet a 2020-as fizikai Nobel-d\u00edjr\u00f3l \u00edrtam, akkor biztos vagyok benne, hogy eml\u00e9keznek a h\u00e1rom d\u00edjazott egyik\u00e9re, Roger Penrose-ra, aki elk\u00e9peszt\u0151 matematikai \u00e9s sz\u00e1mol\u00e1si k\u00e9szs\u00e9gekkel rendelkezett. Penrose ezen munk\u00e1ja mellett cikkeket is publik\u00e1lt, az elm\u00falt \u00e9vekben [...]<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":11946,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[959],"tags":[805,554,775],"yoast_head":"\n
<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"