![\"Fizikai](\"https:\/\/mindthegraph.com\/blog\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/nobel-prize-2020-in-physics.png\")
<\/a><\/p>\nAhhoz, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben meg\u00e9rts\u00fck a t\u00e9m\u00e1t, ismern\u00fcnk kell n\u00e9h\u00e1ny alapfogalmat a fekete lyukakr\u00f3l, mint p\u00e9ld\u00e1ul: \"Mi az a fekete lyuk?\"; \"Mib\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel?\"; \"Mib\u0151l \u00e1llnak?\". Hol tal\u00e1lhatunk egyet?\"<\/p>\n
Az els\u0151 dolog, amit ismern\u00fcnk kell, egy olyan fogalom, amelyet a csillag\u00e1szat sz\u00e1mos t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban sokat haszn\u00e1lunk, ez pedig az a fogalom, hogy mi az a t\u00e9rid\u0151. A t\u00e9rid\u0151 egy n\u00e9gydimenzi\u00f3s sokas\u00e1g, h\u00e1rom dimenzi\u00f3 a t\u00e9r \u00e9s egy dimenzi\u00f3 az id\u0151, egy koordin\u00e1tarendszerben az (x,y,z,t) lenne. \u00c9rdekes t\u00e9ny, hogy ebben a koordin\u00e1tarendszerben egyetlen pontot esem\u00e9nynek nevez\u00fcnk. Ezzel megkapjuk a fekete lyuk defin\u00edci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n
A fekete lyuk egy t\u00e9rid\u0151 r\u00e9gi\u00f3<\/strong> ahol a gravit\u00e1ci\u00f3 annyira, de annyira er\u0151s, hogy semmilyen g\u00e1z, por, r\u00e9szecske vagy ak\u00e1r a f\u00e9ny nem tud kit\u00f6rni bel\u0151le! Ezek mind ER\u0150SEN vonz\u00f3dnak a gravit\u00e1ci\u00f3s er\u0151 \u00e1ltal a fekete lyukba \u00e9s elt\u0171nnek, egy olyan helyre mennek, ami m\u00e9g ma is ismeretlen a tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00e9rdekes r\u00e9sz itt az, hogy ha m\u00e9g a f\u00e9ny sem tud kiszabadulni ebb\u0151l az er\u0151b\u0151l, akkor lehetetlen l\u00e1tni egy fekete lyukat, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n tudni, hogy hol van. Ez olyan, mintha egy fekete t\u00e1rgyat pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk megl\u00e1tni egy fekete h\u00e1tt\u00e9rben, nem l\u00e1tjuk, vagy ha m\u00e9gis, akkor nagyon neh\u00e9z. Sz\u00f3val, hogyan csin\u00e1lj\u00e1k a tud\u00f3sok?<\/p>\n Elm\u00e9letileg a fekete lyukak \u00e1ltal\u00e1ban akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy t\u00f6meg\u0171, a Napn\u00e1l sokkal nehezebb csillag \u00f6sszeomlik, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n. A t\u00f6meg nagyon fontos t\u00e9nyez\u0151 annak eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben, hogy a halott csillag fekete lyukk\u00e1 vagy neutroncsillagg\u00e1 alakul-e \u00e1t. Ez a szupert\u00f6meg\u0171 csillag a gravit\u00e1ci\u00f3 miatt nagyon kis t\u00e9rbe szorul, \u00e9s a fekete lyuk kialakul\u00e1s\u00e1hoz ez a kompakt t\u00f6meg az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let szerint deform\u00e1lhatja a t\u00e9rid\u0151t.<\/p>\n Ez a t\u00e9rid\u0151-deform\u00e1ci\u00f3 gravit\u00e1ci\u00f3s gyors\u00edt\u00f3 er\u0151t hoz l\u00e9tre, amely a s\u0171r\u0171 t\u00f6meg\u0171 test k\u00f6z\u00e9ppontja fel\u00e9 mutat. \u00c9s ennek az er\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a fekete lyuk k\u00f6zel\u00e9ben vagy annak k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 g\u00e1zok \u00e9s r\u00e9szecsk\u00e9k elkezdenek forg\u00e1si sebess\u00e9get nyerni, \u00e9s er\u0151szakkal a fekete lyukba vonz\u00f3dnak. Ezt a jelens\u00e9get nevezik Akkr\u00e9ci\u00f3s korong<\/strong>.<\/p>\n Ez a gravit\u00e1ci\u00f3s \u00e9s s\u00farl\u00f3d\u00e1si er\u0151 minden elektromos t\u00f6lt\u00e9ssel rendelkez\u0151 g\u00e1zt \u00e9s r\u00e9szecsk\u00e9t arra k\u00e9sztet, hogy ne csak h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-emelked\u00e9st, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frekvenci\u00e1j\u00fa elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1st, p\u00e9ld\u00e1ul infrav\u00f6r\u00f6s vagy r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1st is gener\u00e1ljon. Ennek a csod\u00e1latos tulajdons\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy fekete lyuk \"l\u00e1that\u00f3\". Ez j\u00f3, de nem k\u00f6nny\u00edti meg a tud\u00f3sok munk\u00e1j\u00e1t 100sz\u00e1zal\u00e9kosan, van egy frekvencia, amit nyomon lehet k\u00f6vetni, de m\u00e9g mindig nem lehet azt mondani, hogy \"\u00f3, n\u00e9zd, egy fekete lyuk van ott az \u00e9gen\". Nem kezelhetj\u00fck a fekete lyuk f\u00e9ny\u00e9t ugyan\u00fagy, mint egy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges csillag\u00e9t; ezek nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. De a j\u00f3 h\u00edr az, hogy a kezdetben fekete objektum most m\u00e1r kiss\u00e9 vil\u00e1g\u00edt a fekete h\u00e1tt\u00e9rben.<\/p>\n A fekete lyuk els\u0151 k\u00e9p\u00e9n az akkr\u00e9ci\u00f3s korong l\u00e1that\u00f3. A fekete lyuk ebben az esetben 6,5milli\u00f3szor nehezebb, mint a Napunk, \u00e9s a Messier 87 galaxisban tal\u00e1lhat\u00f3, 53milli\u00f3 f\u00e9ny\u00e9vre a F\u00f6ldt\u0151l. A k\u00e9pet a vil\u00e1g nyolc k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vcs\u00f6v\u00e9nek, az Event Horizon Telescope-nak \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s \u0171rteleszk\u00f3p-misszi\u00f3nak az id\u0151munk\u00e1ja tette lehet\u0151v\u00e9, egy\u00fcttesen egyszerre r\u00f6gz\u00edtik az M87-es csillagk\u00e9p adatait, 2017 \u00e1prilis\u00e1ban. Mindegyik\u00fck m\u00e1s-m\u00e1s adatot r\u00f6gz\u00edtett a fekete lyukr\u00f3l, majd ut\u00f3bb minden \u00f6ssze\u00e1llt a k\u00e9pet alkotva. K\u00f6nny\u0171 \u00e9s egyl\u00e9p\u00e9ses dolognak t\u0171nhet, de a tud\u00f3snak kem\u00e9nyen kellett dolgoznia, hogy teljesen meg\u00e9rtse az \u00f6sszes adatot, \u00e9s hogy hogyan kezelje azokat, milyen algoritmust haszn\u00e1ljon \u00e9s hogyan haszn\u00e1lja.<\/p>\n Egy 1997-ben megjelent cikk\u00e9ben Genzel kimutatta, hogy \u00f6t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9v, 1992 \u00e9s 1996 k\u00f6z\u00f6tt gy\u0171jt\u00f6tt adatai gyorsan mozg\u00f3 csillagokat r\u00f6gz\u00edtenek az Sgr A* k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben, \u00e9s hogy egy nagyon nagy \u00e9s neh\u00e9z s\u00f6t\u00e9t t\u00f6meg tart\u00f3zkodik e csillagok k\u00f6zep\u00e9n. \"Norm\u00e1l csillagok, csillagmaradv\u00e1nyok vagy szubsztell\u00e1ris entit\u00e1sok stabil konfigur\u00e1ci\u00f3ja nem l\u00e9tezik ebben a s\u0171r\u0171s\u00e9gben\" - \u00e1ll a cikkben (GENZEL et al., 1997). K\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fck szerint \"a Tej\u00fatrendszer magj\u00e1ban egy hatalmas fekete lyuknak kell lennie\".<\/p>\n Egy m\u00e1sik, 1998-ban megjelent cikkben Ghez egy k\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 vizsg\u00e1lat sor\u00e1n ugyanezen a helyen ugyanezt a mozg\u00f3 kezd\u0151d\u0151 mint\u00e1zatot \u00e9szlelte, ahogyan a cikkben \u00edrja: \"mind a csillagfelsz\u00edni s\u0171r\u0171s\u00e9g, mind a sebess\u00e9gdiszperzi\u00f3 cs\u00facsai \u00f6sszhangban vannak a fekete lyukjel\u00f6lt (akkor m\u00e9g jel\u00f6lt) Sgr A* poz\u00edci\u00f3j\u00e1val\" (GHEZ et al., 1998). A tanulm\u00e1nyban haszn\u00e1lt felv\u00e9teleket k\u00f6zeli infrav\u00f6r\u00f6s hull\u00e1mhosszon nyert\u00e9k, olyan frekvenci\u00e1n, amelyet az akkr\u00e9ci\u00f3s korong bocs\u00e1t ki.<\/p>\n \u00cdme egy r\u00f6vid lista ezekkel a cikkekkel:<\/p>\n GENZEL, R. et al. On the nature of the dark mass in the centre of the Milky Way. <\/span>A Kir\u00e1lyi Csillag\u00e1szati T\u00e1rsas\u00e1g Havi K\u00f6zlem\u00e9nyei<\/b>, 291. \u00e9vfolyam, 1. sz\u00e1m, 219-234. o., 11. sz. 1997.<\/span><\/p>\n GHEZ, A. M. et al. High Proper-Motion Stars in the Vicinity of Sagittarius A\\ast: Evidence for a Supermassive Black Hole at the Center of Our Galaxy. <\/span>The Astrophysical Journal<\/b>, 509. \u00e9vfolyam, 2. sz\u00e1m, 678-686. o., 1998. december.<\/span><\/p>\n GHEZ, A. M. et al. Measuring distance and properties of the Milky Way's Central Supermassive Black Hole with Stellar Orbits. <\/span>The Astrophysical Journal<\/b>, 689. \u00e9vfolyam, 2. sz\u00e1m, 1044-1062. o., 2008. december.<\/span><\/p>\n H\u00e1t nem gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 az univerzum?<\/p>\n Mindez m\u00e1r most is hihetetlen, de m\u00e9g sok minden v\u00e1rat mag\u00e1ra, ahogy David Haviland, a fizikai Nobel-bizotts\u00e1g eln\u00f6ke mondta: \"...ezek az egzotikus objektumok m\u00e9g mindig sok k\u00e9rd\u00e9st vetnek fel, amelyek v\u00e1laszok\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gnek, \u00e9s a j\u00f6v\u0151beli kutat\u00e1sokat motiv\u00e1lj\u00e1k. Nemcsak a bels\u0151 szerkezet\u00fckkel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seket, hanem azt is, hogy hogyan tesztelhetj\u00fck gravit\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let\u00fcnket a fekete lyukak k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben uralkod\u00f3 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\". Mi pedig itt lesz\u00fcnk, b\u00e1r m\u00e1r alig v\u00e1rjuk a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00fcnetet! Addig is k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck az idei d\u00edjazottaknak Roger Penrose, Reinhard Genzel<\/strong> \u00e9s Andrea Ghez<\/strong>, fantasztikusak vagytok!<\/p>\n Ha Roger Penrose munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l is szeretn\u00e9l olvasni, itt tal\u00e1lsz n\u00e9h\u00e1ny cikket a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Az egyiket a legend\u00e1s Stephen Hawking<\/a>. Itt is megn\u00e9zheti ezeket a cikkeket:<\/p>\n HAWKING, S.; PENROSE, R. A t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 term\u00e9szete. American Journal of Physics<\/strong>, 65. \u00e9vfolyam, 7. sz\u00e1m, 676-676. o., 1997. j\u00falius 1.<\/p>\n EHLERS, J.; RINDLER, W.; PENROSE, R. Az energiameg\u0151rz\u00e9s mint a relativisztikus mechanika alapja. II. American Journal of Physics, v. 33, n. 12, p. 995-997, 1 dez. 1965.<\/p>\n NEWMAN, E.; PENROSE, R. A gravit\u00e1ci\u00f3s sug\u00e1rz\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se a spin egy\u00fctthat\u00f3k m\u00f3dszer\u00e9vel. Journal of Mathematical Physics, v. 3, n. 3, p. 566-578, 1 maio 1962.<\/p>\n PENROSE, R.; RINDLER, W. Az energiameg\u0151rz\u00e9s mint a relativisztikus mechanika alapja. American Journal of Physics, v. 33, n. 1, p. 55-59, 1965. jan. 1.<\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n